Az alárendelő szószerkezetek a közlésfolyamat céljának, a közölni kívánt információnak megfelelően többnyire alkalmilag jönnek létre, azaz bármely két valódi szó alkothat ilyen szószerkezetet, ha megfelelnek a jelentésbeli feltételeknek. Ezek a szabad szótársulások bármikor felbomolhatnak, egyik tagjuk el is hagyható a mondat szerkezetének megváltoztatása nélkül, ha a kommunikáció nem igényli a tartalmát.

Az alárendelő szószerkezetek a közlésfolyamat céljának, a közölni kívánt információnak megfelelően többnyire alkalmilag jönnek létre. Ezek a szabad szótársulások bármikor felbomolhatnak, egyik tagjuk el is hagyható a mondat szerkezetének megváltoztatása nélkül. Például: Az "Arca kissé eltorzult." mondatból az eltorzultállítmány nem hagyható el, hiszen nélküle nem lenne közlés sem. Az arca tartalmi szempontból szükséges bővítmény, a kissé viszont már csak módosít a mondat jelentésén, szerkezeti elemként nem feltétlenül szükséges. A kissé eltorzultalárendelő szószerkezet alárendelt tagja tehát elhagyható a mondat szószerkezetének megváltoztatása nélkül. Tartalmát tekintve persze így szegényesebb lesz a közlés.