A morfémák és a szavak jelentését értelmező szótárakban gyűjtötték össze. Ugyanezt a szintagmák vagy mondatok esetében a mennyiségi korlátok miatt már nem tehetjük meg. Kivételes helyzetben vannak a frazeologizmusok: az állandósult szókapcsolatok (szintagmák), a szólások (szintagmák vagy mondatok), közmondások és szállóigék (szintagmák vagy mondatok), amelyek egységként viselkednek. Viszonylag kis számuk miatt róluk is készülhettek gyűjtemények.
A mondat jelentése a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek jelentéséből tevődik össze.

A beszédben mindig aktuálisan, alkalmilag keletkező mondatok szinte végtelen számuk miatt nem gyűjthetők össze, természetesen így a jelentésüket sem írhatjuk le. Az anyanyelvi beszélőnek általában mégsem okoz gondot az először hallott mondatok megértése sem. Indokolhatjuk ezt azzal, hogy a beszélő rendelkezik olyan elemi ismeretekkel, amelyek lehetővé teszik számára a mondatok (sőt a szöveg) megértését. Ismeri a nyelv elemeit, a velük kapcsolatos szerkesztési szabályokat, s ebből a tudásból jön létre a megértés képessége.

A mondat jelentése a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek jelentéséből tevődik össze (Tegnap moziban voltunk.). Ez többnyire igaz is, hiszen ha nem így lenne, nem értenénk meg egymást. Sok esetben azonban kiegészítő jelentéselemek kapcsolódnak a szavak jelentéséhez. Egy-egy szónak, szószerkezetnek a jelentése is sokszor csak a mondatban válik véglegessé, s a szavak jelentéséhez a mondatban már a modalitás is tárul, amely okozhatja például, hogy egy mondat éppen az ellenkezőjét jelenti annak, amit a szó szerinti jelentés feltételez (Nem mégy már? "Menj már!"). A mondat kialakult jelentéséhez még a mondatot alkotó elemek hangulatából adódó elem is társul.

A mondat jelentésének kialakulásában nemcsak az alkotóelemek jelentése játszik fontos szerepet, hanem - ugyanúgy, mint az alsóbb nyelvi szinteken - a szövegkörnyezet és a nyelven kívüli valóság is. Így nagymértékben befolyásolják a mondat jelentésének kialakulását a beszélő és a hallgató közötti kapcsolat, a beszédhelyzet vagy az előismeretek. A mondat jelentését a nyelvi-szerkezeti tényezőkön kívül a közlést érintő logikai szempontok is meghatározzák: ezáltal jönnek létre az állító és tagadó mondatok. Nem utolsó sorban az aktuális mondattagolás és a mondatfonetikai eszközök is módosíthatják a mondat jelentését. Közismert az alábbi, többféleképpen értelmezhető mondat II. Endre idejéből: "A királynét meggyilkolni nem szabad félnetek jó lesz ha mind beleegyeztek én magam nem ellenzem."

A mondat jelentésének kialakulását figyelhetjük meg a következő példák segítségével.
a.) A jelentést a szövegkörnyezet határozza meg:
"Minden idő letelik egyszer [...] A kökény is megérik, ha megcsípi a fagy." LESLIE L. LAWRENCE

b.) A mondat jelentését nyelven kívüli tényezők alakítják (pragmatikus jelentés):
"[Nyissuk ki az ablakot!] Rossz itt a levegő." (Vádaskodás folyik egy társaságban.)