1. a) Tekintsd meg a dráma szerkezetét bemutató ábrát!
1. b) Olvasd el az alábbi részleteket Szophoklész Antigoné című művéből! Társítsd az egyes részleteket a megfelelő szerkezeti egységekhez, s indokold választásodat!
2) Arisztotelész Poétikájában a következőket írja a tragédiáról, és a tragédia szereplőiről.
Mit tudunk meg Antigoné jelleméről és gondolkodásmódjáról a prologosz alapján?
3) Kreónnal – a főhősnőn, Antigonén túl – három szereplő kerül szembe az általa hozott határozat (Antigonénak meg kell halnia) miatt. A második és a harmadik epeiszodion (Antigoné, Kreón és Iszméné, illetve Haimón és Kreón párbeszédei) megtalálható az imént olvasott részletek között, az ötödik epeiszodiont – Kreón és Teiresziasz kettősét – keresd meg a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán!
Alkossatok csoportokat a szereplők szerint! Egy csoport képviselje Iszménét, egy Haimónt, egy Teiresziaszt, s három Kreónt!
Milyen érvek jelennek meg
Kreón és Iszméné
Kreón és Haimón
Kreón és Teiresziasz
párbeszédében az egyik illetve a másik oldalon?
Gyűjtsétek ki közösen a szövegből az adott szereplőhöz s szituációhoz kapcsolódó érveket, fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, ha szükséges, fejtsétek ki bővebben, vagy fogalmazzatok ti magatok is újakat! Próbáljatok belebújni a választott szereplő bőrébe!
Az érvek megfogalmazása után adjátok elő a vitákat! Az érvpárbaj három fordulós:
1. az egyik fél elmondja saját érveit
2. a másik fél reagál erre, majd ő is elmondja saját érveit
3. az első megszólaló röviden reagál az elhangzottakra
4) Beszéljétek meg közösen, hogyan változik Kreón érvelése az események előrehaladtával!
Beszéljétek meg, milyen dramaturgiai indokai lehetnek annak, hogy a szerző a Kreónnal szemben álló szereplőket pont ebben a sorrendben lépteti színre!
Kapcsolódó animáció:
Részletek az Antigonéból:
„A tragédia tehát komoly, befejezett és meghatározott terjedelmű cselekmény utánzása, megízesített nyelvezettel, amelynek egyes elemei külön-külön kerülnek alkalmazásra az egyes részekben; a szereplők cselekedeteivel - nem pedig elbeszélés útján -, a részvét és a félelem felkeltése által éri el az ilyenfajta szenvedélyektől való megszabadulást. (…) Mivel a tragédia valamilyen cselekvés utánzása, cselekvő személyek hajtják végre, akiknek bizonyos meghatározott jelleggel kell rendelkezniük, jellemüknek és gondolkodásuknak megfelelően; ezen az alapon állapítjuk meg a cselekedetek jellegét is, s a cselekedeteknek két természettől adott oka van, a jellem és a gondolkodásmód, ezek szerint érnek célt vagy vallanak kudarcot. A cselekedet utánzása a történet; történetnek itt a cselekmények összekapcsolódását nevezem, jellemnek azt, aminek alapján meghatározzuk a cselekvők jellegét, gondolkodásmódnak pedig azt, ahogy a beszélők előadnak valamit vagy gondolatukat kifejezik.”
(Arisztotelész: Poétika)
