Homérosz nézőpontja nem csak szereplőinek ábrázolásában többoldalú. Az arisztokratikus világ megkérdőjelezhetetlennek tűnő értékeivel szemben megfogalmaz egy másik értékrendet is. A hírnévért folytatott hősi harc értékével szembeállítja a békés életet. A haragvó hős, Akhilleusz az eposz elején egy rabnő miatt szembefordul a fővezérrel, az eposz végén együtt sír az ellenség királyával, Priamosszal. Homérosz az eszményítés mellett bemutatja a valóság ellentmondásosságát is. Az ember természeti énje elsősorban élni akar, míg társadalmi énje a közösség kialakított értékrendjének igyekszik megfelelni. Homérosz mindkettőről ír. A háborúval együtt jár a hírnév, de a halál is. Az ember halandó, a halál tudata különös jelentőséget ad az életének.

A költői szemléletmódból következik, hogy az eposz nemcsak a sorsfordító eseményeket ábrázolja, hanem az élet teljességét is bemutatja (eposzi totalitás). A harci jelenetek mellett a békés élet világa, a görög kultúra életszemlélete is kifejezésre jut Homérosz művében. A homéroszi eposzok harmonikus és derűs szemléletűek. A szerteágazó, szemléletes epizódok részletezése és az eposzi hasonlatok sokszínűsége életszeretetről és életörömről tanúskodik. A hangulati ellenpontozás teremti meg azt a világszemléletet, melynek egyik legszebb példáját Akhilleusz pajzsának leírásában találjuk.

A pajzsot Héphaisztosz, az istenek kovácsa készítette Akhilleusznak Thétisz istennő kérésére. A kör alakú pajzsot domborművek díszítik, melyek a görög életmód színtereit jelenítik meg.

A pajzs középső része a világmindenséget ábrázolja:

„Héphaisztosz sok-sok gyönyörű képet kalapált rá.
Ráremekelte a földet, rá az eget meg a tengert
és a sosem pihenő napot is meg a szép teleholdat.
S minden csillagot is...” XVIII. 483–486. sor

Az első sávban látható jelenetekben két város élete elevenedik meg. Az elsőben egy lakodalmas mulatság, illetve egy piactéri perpatvar és bírósági eljárás kel életre. A másik várost épp ellenséges csapatok fogják körül. A védők portyára indulnak, és a folyóparton megütköznek az ostromlókkal.

A második sáv a békés paraszti élet világát eleveníti meg: szántás, aratás, szőlőszüret látható rajta. A harmadik sáv világa a pásztorélet. Az egyik képen oroszlán támad a csordára, a másikon legelésző juhnyáj látható, a harmadik kép pásztoridill.

A pajzs peremére „Ókeanosz bő áradatát remekelte” Héphaisztosz.