Árpád-házi magyar király, 1148-ban született, 1172-től haláláig, 1196-ig uralkodott. A lovagi irodalom műveiben közkedveltek voltak az Árpád-házi királyok, így III. Béla is.

Latin nyelvű szertartáskönyv, mely a bencések használatára készült. A Pray-kódex tartalmazza a legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti Beszéd és Könyörgést. Valószínűleg 1192 és 1195 között íródhatott a boldvai bencés apátság részére. Nevét el

Az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék. Az alapítólevélben a magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. A nyelvemlékek régebbi korokból fennmaradt nyelvi források. A nyelvemlékek típusai a szórványemlékek, mint a tihanyi apátság alapítólevele, glosszák, szójegyzetek, kéziratos szövegemlékek valamint nyomtatott szövegemlékek.

Másnéven fejedelmi tükör. Tanító-nevelő célzatú mű, mely a leendő uralkodóhoz fordulva rajzolja meg az eszményi államfő alakját. Többnyire intelemjelleggel gyakorlati tanácsokat ad az uralkodáshoz, ill. a főrangú ifjak megfelelő szellemű neveléséhez. A mű

Az összehasonlító irodalomtudomány fogalma: olyan motívum, amely szélesebb körben, több műben, több nemzeti irodalomban is elterjed. Míg a vándortéma a művek egészére kiterjed, s a tárgytörténet által leírt módon, viszonylag jól követhetően vándorol, egy-egy motívum (pl. az állatőstől való leszármazás, a táltos ló, az elcserélt szerelmeslevél, a gonosz mostoha, a katicabogár nevének és pöttyeinek eredete, a tizenhármas szám, az eltűnt és megkerült gyermekek motívuma stb.) külön-külön, a művek történetétől függetlenedve, más-más műfajokban jelentkezve is elterjedhet. A nemzetközi (és elsősorban csak folklorisztikai irányultságú) motívumindex 24 főbb témakörben több tízezer motívumot tart nyilván (amelyek mindegyikéhez több almotívum csatlakozik), anélkül, hogy az egész világra kiterjedő teljességre törekednék.

László, I. , Árpádházi, Szt. (Lengyo. , 1045 k. -Nyitra, 1095. júl. 29. ): magyar király (ur. 1077-95). - 1. Élete. I. Béla magyar király és Rixa lengyel hercegnő fiaként akkor született, amikor apja (Vazul fia) még mint hg. lengyelországi száműzetésben volt. 1050 k. költözött szüleivel Magyarországra Nevelője vsz. Leodvin bihari pp. , a korabeli frank-lotaringiai egyh. reform-szellem képviselője. Apja halála (1063) után ~ a bátyjával, Gézával együtt a számukra kijelölt K-i országrész hgségébe vonult vissza, átengedve a trónt az 1057: kisgyermekként megkoronázott, fiatalabb unokatestvérének, Salamonnak. - ~ korán kitűnt vitézségével, 1068: a cserhalmi ütközetben a K-ről betört besenyők és kunok, 1071: a Nándorfehérvárt s a Szerémséget elfoglaló bizánciak ellen győztes hadak egyik vezére. Népszerűségét katonai erényein kívül emelte jó megjelenése, magas, izmos termete, „fejjel kimagasló” volta (a m. legendában, de kortárs francia megfigyelőknél is: elegantissimus rex). Ehhez járult bensőséges, mély vallásossága. A bajbajutottakat védelmező, megszabadító jóindulata által lett az Európa ker. lovagkirály mintaképe s egyik legelső képviselője. - 1074. III. 14: a mogyoródi csatában Gézával egyesült serege legyőzte Salamon király hadát, aki elvesztette király hatalmát. Visszaszerzéséért hűbérül ajánlotta Magyarországot IV. Henriknek (ur. 1056-1106), amiért VII. Gergely p. (ur. 1073-85) X. 28: megrótta, mert Mo. a Szentszék hűbérbirtoka. - ~ 1077: bátyja, I. Géza halála után került trónra, nem annyira az öröklés jogán, mint népszerűsége és alkalmassága alapján. Nem törekedett a hatalomra, az elűzött Salamon király életében nem koronáztatta meg magát, a pogánylázadások és a testvérharcok után Szt. István államának megszilárdítását tartotta a legfontosabbnak. 1077 k. (István után ismét) törvényt alkotott, különleges szigorral büntetve a tolvajokat, a szabadokat jobban, mint a szolgákat. Külpolitikája nem csak Mo. függetlenségét, de tekintélyének emelését is előmozdította. A ném. belharcokban 1078-79: először IV. Henrik cs. ellenfeleit támogatta, s a ném. ellenkirályul választott Rheinfeldi Rudolf szövetségese, 1079: feleségül vette leányát, Adelheidet. - 1080: Salamon meghódolt ~nak, akitől birtokokat kapott, de ismételt lázadása után ~ 1081 k. a visegrádi várba záratta. - Szentté avattatta 1083. VII. 16/17: András és Benedek zoborhegyi remetéket, VII. 26: Csanádon Gellért pp-öt, VIII. 20: Székesfehérvárt István királyt, XI. 5: Imre herceget. Ezzel a „szent királyok nemzetségének” nevezett Árpád-háznak is új, ker. és nemzetivé váló családi hagyományokat teremtett, saját élete és egyénisége példájával is erősítve azt. 1083 u. a Szent Jobb megtalálásakor Bihar vármegyében megalapította a szentjobbi Boldogságos Szűz Mária apátságot. 1089 k. (vsz. magyarázat szerint) a Szerém várából Bácsra áthelyezett gör. rítusú püspökség az uniós mozgalom során kánonilag egyesült a kalocsai lat. rítusú püspökséggel. ~ 1091 e. megalapította a zágrábi püspökséget, s a kalocsai érseki tartományba sorolta. A bihari püspökséget Váradra helyezte át (→nagyváradi püspökség). Uralkodása alatt kezdődött ugyanis az addig a Ny-i gyepűk mentén őrködő székelyek jó részének áttelepítése Biharba, majd innen fokozatosan a K-i határszélre. Ezért volt szükség a váradi püspökségre s a váradi szegyh. fölépítésére (~ emiatt is Erdély patrónusa). - 1091 tavaszán nővérének, Ilona királynőnek hívására a p. hűbéres, Zvojnimir horvát király gyermektelen halála után elfoglalta Horváto-ot (Szlavóniát) és kikötőjét, Tengerfehérvárt. I. Géza fiát, Álmost horvát kir-rá tette, de a Róma iránti hűbéreskü letételében nem volt hajlandó követni elődjét. Terjeszkedését Dalmácia felé inkább nem folytatta, és III. Kelemen ellenpápát (1080-1100) támogatta. - 1091 nyarán a Pongács vize mellett legyőzte a zsákmányoló kunokat, Orsovánál szétverte bosszúhadjáratra érkező társaikat.

(13. sz.): krónikás, 1283-ban udvari jegyző. Életéről keveset tudunk. 1282-83 táján írta meg krónikáját, mely igen fontos történeti forrásunk, benne megőrizte a már korábban elkészült ún. hun krónikát. - M. Gesta Hunnorum et Hungarorum.

1205 őszén a San Damiano-kápolnában háromszor hallotta a feszületről Krisztus szavát: „~, menj, s állítsd helyre Egyházamat, mely, mint látod, romokban van!” Megtérése után eleinte bolondnak nézték ~et, de komoly vallásossága hamar eloszlatta ezt a véleményt, és rövidesen valóban utána ment a világ. - 1206. III/IV: apja elkeseredésében följelentést tett „megtévedt” fia ellen, hogy visszaperelje tőle a pénzét. Először a városi tanácshoz, majd a pp-höz fordult. A nyilvános tárgyalás meghökkentő módon zárult: ~ ruha nélkül állt ott, mert a pp. lába elé letette atyjától kapott ruháját, erszényét és így kiáltott: „Halljátok mindnyájan! Örömmel adom vissza atyámnak azt, ami az övé, nemcsak a pénzét, hanem a ruhákat is. Mostantól fogva nem azt akarom mondani: »Atyám, Bernardone«, hanem azt mondom: »Miatyánk, ki vagy a mennyekben!«” A pp. a palástjával takarta be ~et. - ~ ekkor elhagyta a világot, hogy egyedül Istennek szolgáljon. Ez eleinte abból állott, hogy helyreállította a környék összedűlőfélben lévő templomait és kápolnáit. Felcsapott vásári énekesnek, s amikor az emberek köréje gyűltek, építőkövet koldult tőlük. Bonaventura később ezt írta: „Miként ~ három templomot helyreállított, úgy kellett ennek a szent embernek vezetése mellett Isten Egyházának is megújulnia. ” - 1209. II. 24: Szt. Mátyás ap. ünnepén ~ a Porciunkula-kápolnában vett részt misén. Hallotta az evangéliumot, mely arról szólt, hogy Jézus elküldte a Tizenkettőt és meghatározta életformájukat: ne vigyenek magukkal sem pénzt, sem tarisznyát; ne legyen két ruhájuk, se sarujuk, még botjuk sem (Lk 9,3-5). Úgy érezte, hogy ez személy szerint neki szól, és felkiáltott: „Ez az, amit keresek!” - és azonnal szó szerint elkezdte megvalósítani a hallottakat: mezítláb, kötéllel a derekán, szürkésbarna „ruhában” vándorolt a vidéken, és prédikált, gyógyított, halottat támasztott fel, és ördögöket űzött. Eredetisége és hite ellenállhatatlan erővel vonzotta az embereket.

Legkorábbi magyar nyelvemlékünk, mely egy összefüggő szöveg keretében, 26 sorban egy temetési beszédre reflektál. A zárlatban hozzákapcsolódik egy 6 soros imádság a halott tiszteletére.

15. századi csehországi eretnekmozgalom. Nevét alapítójáról Husz János ( 1320k-1415) prágai egyetemi rektorról kapta. Lényege a papa tekintélyének elutasítása, a szentségek egy részének, a szentek tiszetletének és a búcsúknak az elvetése, a Biblia egyedül

Az Ómagyar Mária-siralomról nevezetes Leuveni kódex 13. sz. közepi, főleg Orvieto környéki és francia domonkosok sermóit tartalmazza, de a Siralom, néhány m. nyelvű glossza és m. szerzőtől származó, utólag bejegyzett ~ alapján feltételezhető a kézirat magyarországi használata. A Pécsi egyetemi beszédek c. beszédvázlat-gyűjtemény ugyancsak a domonkosokhoz köthető, de már itthon, vsz. a budai kolostorban készült a 13. sz. utolsó harmadában, jóval a rövid életű pécsi egyetem alapítása (1367) előtt. A francia iskolázottságú m. domonkos ~gyűjtemény a legjobb európai színvonalat képviseli. A ferences kódex az Ómagyar Mária-siralmat követő legkorábbi nyelvemlékről, a Gyulafehérvári Sorokról ismert, 13. sz. párizsi ~kat tartalmaz, de mint kötet már magyarországi összeállítás. A budai domonkos studium generale használatára készült nagy valószínűséggel az a 2001: Bécsben őrzött kódex, melyben a Leuveni kódexszel párhuzamos szöveget és magyar szentekről szóló sermókat olvashatunk. Az utóbbiak m. szerző művei. Ugyancsak m. domonkos v. ferences összeállítás az a 14. sz. eleji heiligenkreuzi kódex, melyben Szt. Istvánt 1, Szt. Imrét 2, Szt. Lászlót 4 ~ méltatja, az utóbbiak közül kettő azonos a Pécsi beszédek c. gyűjteményben szereplő Szt. László-beszédekkel. A Pécsi beszédek és a bécsi gyűjtemény a rendi utánpótlás képzését, nevelését szolgálhatta. A 15. sz. közepén készült a pécsi egyházmegyében a Sermones Dominicales c. vasárnapi ~-ciklus. - A sz. 2. felében a népszerű ~gyűjtemények nagyon hamar megtalálták az utat a frissen alakult könyvnyomdákhoz. Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát ~s kötetei ugyancsak a könyvnyomtatás révén váltak ismertté és egyedülállóan népszerűvé Európában. Pelbárt 3 kötetes Pomeriuma (Gyümölcsöskert) és Szűz Máriáról szóló Stellariuma (A Bold. Szűz Csillagkoronája) 18-20 kiadást ért meg Hagenautól Velencéig. Ezeket használták m. nyelvű kódexeink fordítói, kompilátorai is. Laskai az eredetibb szerző, de a Biga salutis (Az üdvösség szekere) kötetei kevésbé voltak népszerűek; a ~gyűjtemények annál szélesebb körben voltak használhatók, minél kevésbé voltak egyediek. A magyar nyelvű kódexekben fennmaradt ~k nem ~-minták, nem is elmondásra, hanem olvasásra-felolvasásra szánták őket latinul nem tudó apácaközösségek és laikus testvérek számára. Pelbárt sermói alapján készült beszédeket tartalmaz többek közt a Cornides-kódex a Debreceni kódex és a Kazinczy-kódex. A legjelentősebb m. nyelvű sermonarium az Érdy-kódex.

A ferences Karthauzi Névtelen 1526-1527-ben magyar nyelven alkotott legenda- és levélgyűjteményét (az Érdy-kódex anyagát) álltotta össze.

(v. nyelvemlékek) Tágabb értelemben jellegétől, korától, tartalmától, terjedelmétől függetlenül minden írásban rögzített szöveg, annak részlete, töredéke; akár egyetlen szó is nyelvemlék, mely a nyelv egy-egy fejlődési fokáról ad felvilágosítást, rögzít egy adott nyelvállapotot. Szűkebb értelemben azokat a régebbi korokból származó, kéziratos v. nyomtatott forrásokat nevezzük így, melyek közelebb visznek a nyelv történetének, a nyelvfejlődésnek a megismeréséhez. A magyar ~ tehát a nyelvtörténet legfontosabb, legbiztosabb forrásanyagát jelentik. A ~ jellegük, keletkezési idejük, helyük, tartalmuk, funkciójuk stb. szerint több típusba sorolhatók. Szórványemlékekről van szó abban az esetben, ha a magyar nyelvi elemek idegen nyelvű szövegben elszórtan fordulnak elő, pl. a Tihanyi Apátság Alapítólevele 1055-ből, melyben a latin szövegbe ágyazva 58 magyar közszó és 33 képző ismerhető fel. Szövegemléknek nevezzük a ~nek azt a típusát, melyben összefüggő magyar nyelvű mondatok olvashatók. Ilyen a Halotti Beszéd és Könyörgés (12. sz. vége) és az Ómagyar Mária-siralom, az első magyar nyelvű vers (1300 k. ).

Természetfeletti erejűnek hitt ember.

A népköltészet körébe tartozó ballada. A középkor végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekelt formában élt, csoportos énekben éppúgy, mint külön előadók ajkán. Gyakori formai vonása a sor- és versszakismétlés; sajátos balladai formája az ismétlésnek a strófaismétlő szerkezet: egy teljes versszak ismétlődik olyképpen, hogy a balladai cselekmény menetét egy-egy szó, részlet v. név felcserélése adja. A ballada Európa közös népköltési műfaja: témái, stílussajátságai a nemzeti határokon túl terjednek (a többszörös szeretőgyilkos története pl. 13 nemzeti nyelven ismeretes); terjedelemben, hangnemben a lírai és drámai elemek jellegére nézve különbségek is vannak az egyes nemzeti balladatípusokban (a skandináv balladákban pl. sok a hősi-tündéries elem). A népballadák iránti érdeklődés a romantika korában bontakozott ki legerősebben.

A magyar népballadák közül a legtöbb tragikus témákat dolgoz fel, mint öngyilkosság, életáldozat, vagy tragikus szerelem. Ezek közé sorolható Görög Ilona története, akit a görög Helené alakjához hasonlíthatunk.

A népköltészet körébe tartozó mese, annak egyik műfaja.

A hazai mondák és legendák egyetlen szentünket sem magasztalták annyira, mint Szt. Lászlót. Halála után már egy évsz-dal az a hagyomány járta hazánkban, hogy a kegyes kir-t nemzete 3 é. megtépett ruhában gyászolta. II. István (ur. 1116-31) idejében a váradiak kérték Lászlót Somogyvárt, a Szt. Egyed apátságban nyugvó tetemének Váradra szállítását. Istenítéletet tartottak: a király megparancsolta, hogy László tetemét tegyék szekérre, és nézzék meg, hogy a befogott lovak merre húznak. Ezek olyan sebesen ragadták Várad felé, hogy a jelenlévő váradi papok és hívek alig tudták utolérni. - A népmonda szerint Nagykereki onnan kapta a nevét, hogy amikor László koporsóját Váradra szállították, az itteni templom dombjára éjjeli pihenőre leállított halottasszekér kerekei maguktól megindultak Várad felé. - 1192: a szttéavatási szert. alatt 6 óra tájban tündöklő fényű csillag jelent meg a monostor fölött, ahol a szt király nyugodott. 2 órán át ragyogott az ünneplő embersokaság fölött. - Arany János is megénekelte a Dubnici Krónika előadása nyomán azt a jámbor hagyományt, hogy 1345 farsangján, amikor a székelyek és m-ok Laczfy András vezérletével a tatárok ellen harcoltak, László feje eltűnt a helyéről, a szegyh. oltáráról, elment, hogy együtt küzdjön híveivel. Győztek is. Harmadnapra találta meg a szegyh. sekrestyése: feje egészen átizzadt a derekas helytállás közben. Egy fogoly tatár még elmondotta, hogy amikor a székelység rájuk ment, hatalmas termetű vitéz járt előtte: magas lovon, fején aranykorona, kezében szekerce. Rettenetes csapásaival és vagdalkozásaival tizedelte őket. A vitéz feje fölött a levegőben egy szépséges asszonyszemély tündökölt csodálatos fényességben, aranykorona a fején.