A kolostorok a katolikus egyház legfőbb kulturális központjai voltak, írástudóik pedig a szerzetesek.
A kora középkortól kezdve alakultak különböző szerzetesrendek (bencés, domonkos, ciszterci, karthauzi, premontrei stb.). Az első rendekbe csak férfi szerzetesek léphettek, de később női rendeket is alapítottak. A szerzethez csatlakozó személy vállalta a szigorú szabályok (regulák) szerinti életet és munkálkodást. A bencés szerzet alapítójának, Nursiai Szent Benedeknek és rendjének jelszava közismertté vált: Ora et labora – Imádkozzál és dolgozzál! A munka egyaránt jelentette a fizikai munkát és a szellemi tevékenységet. Ez utóbbi egyrészt a szent szövegek tanulása, tanulmányozása, illetve tudományos ismeretszerzés, másrészt a kolostor külön részében, a scriptoriumban a szent iratok leírása, másolása volt. A könyvnyomtatás megszületéséig a kézzel írt és másolt, nagyméretű, díszes kiállítású (illuminált), iniciálékkal, miniatúrákkal illusztráltkódextöltötte be a könyv szerepét. Egyes kódexekben vegyesen szerepelnek különböző műfajú szövegek (legendák,imaszövegek,beszédek,zsoltárversek,himnuszok stb.), de vannak speciális, csak egy témát, műfajt feldolgozó kódexek is, mint például a legendagyűjtemények, a legendáriumok.
Az egyházi irodalom legnagyobb teljesítményei teológiai,vallásfilozófiai és retorikai művek. Aquinói Szent Tamás (1225–1274) Summa theologiae című munkája a keresztény filozófia (skolasztika) egyik alapműve. Művével évszázadokra meghatározta a keresztény gondolkodást, követői újból és újból megjelennek (tomizmus, neotomizmus) a filozófiában. Filozófiai rendszerében a kétféle igazság (duplex veritas): az anyagi világ tapasztalati úton való megismerésén alapuló értelmi igazság és a hit, a vallás tételeiből elfogadott, de tapasztalati úton nem megismerhető hitigazság között nem állhat fenn ellentmondás. Az ő érdeme, hogy a keresztény gondolkodást összeegyeztette az ókor filozófiájával (Arisztotelész). Műve meghatározó a tudományos gondolkodás és kutatási módszerek fejlődése szempontjából is.
Iniciálé: nagyobb, díszesebb, sokszor festett kezdőbetű a kódexekben.
Kódex: a könyvnyomtatás elterjedése előtti időből származó kézzel írott könyv.
Miniatúra: festett kép, kezdőbetű vagy egyéb dísz.
szerk. Jutta Seibert: A keresztény művészet lexikona, Corvina, Bp., 1994