Balassi Bálint A magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb alakja, Balassi Bálint (1554–1594) Zólyom várában született, nemesi családban. Apja protestáns hitre tért, fiát is az új hit szellemében neveltette. Az ifjú nevelője a kor egyik híres prédikátora, Bornemisza Péter volt. 1565-től Nürnbergben tanult, de minden valószínűség szerint Padovában is megfordult. 1569-ben apját, Balassi Jánost összeesküvéssel vádolták. Ettől kezdődően a család és Balassi élete állandó konfliktusokból, viszálykodásból, perekből állt. Apját ugyan 1572-ben fölmentették a vád alól, de a család sosem nyerte vissza az udvar bizalmát. Balassi ekkor járt először és utoljára a bécsi udvarban (Rudolf koronázási ünnepén), ahol eljárta a híres juhásztáncot.

Az Erdélyi Fejedelemség ellen hadba vonuló Balassi Bálint nemcsak átállt (miután foglyul ejtették, de barátként fogadták) Báthory Istvánhoz, hanem követte is őt Lengyelországba, mikor Báthoryt lengyel királlyá választották. Családjának fenyegetettsége miatt tért haza, de itthon újabb megpróbáltatások várták. Sikertelen érvényesülési és házassági kísérletek, valamint apja halála után rászakadt az összes, zavaros családi ügy. Nagybátyja és gyámja, Balassi András megpróbálta minden vagyonából kisemmizni. Nagy szerelme – Ungnád Kristófné Losonczy Anna, az Anna-versek ihletője – nem ment hozzá feleségül. Valószínűleg Balassi peres ügyei, kicsapongásai is közrejátszottak a nő döntésében.

Később házasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával. Katonáival elfoglalta vélt hozományát, Sárospatak várát, amivel újabb veszedelmekbe sodorta magát. Magára vonta a Dobó rokonság, az udvar és az egyház haragját is. Hosszú és gyötrelmes küzdelmek után eladta meglévő vagyonát, felbontotta házasságát, rekatolizált és menekülésre készült. Végül megszüntették pereit. Érsekújváron katonáskodhatott (hadnagyi rangban), de elcsábította kapitányának feleségét, s ezzel újból kezdődtek hányattatásai. Hiába próbált újult erővel udvarolni az időközben megözvegyült Losonczy Annának (Júlia-versek), szerelme ismét kikosarazta.

Végső elkeseredésében ismét Lengyelországba „bujdosott”, ahol Wesselényi Ferenc és felesége, Szárkándy Anna vendégszeretetét élvezte. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a Célia-versekihletője Szárkándy Anna volt. A legújabb kutatási eredmények (pl. Kőszeghy Péteré) azonban ezt nem tartják valószínűnek, s azt feltételezik, hogy Balassi a feleségéhez írta őket.

1591-ben tért vissza újra Magyarországra, s megpróbálta visszaszerezni birtokait. Új szerelmet is talált (Fulvia), majd 1593-ban, a tizenöt éves háború kezdetekor ismét katonának állt. 1594. május 19-én halálos sebesülést szerzett Esztergom ostrománál, s tíznapi szenvedés után meghalt.

rekatolizál: protestáns vallásról katolikus hitre visszatér