Ithakai királyfi, Odüsszeusz és Penelopé fia. Kisfiú volt, amikor apja a trójai háborúba vonult; ennek bölcs barátja, Mentór gondoskodott neveltetéséről. Felnővén ő lett anyja támasza, megpróbált fellépni a szemtelen és garázda kérőkkel szemben; összehívta ellenük az ithakai népgyűlést, de azt a kérők szétkergették. Ekkor ~ hajóútra indult, s felkereste apja egykori harcostársait, Nesztórt és Menelaoszt; megtudta tőlük, amit maga is bizton remélt, hogy apja él. Athéné azt is közölte vele álmában, hogy Odüsszeusz már hazaútban van; erre ~ is visszafordult, kitérve a kérők elől, akik csapdát állítottak neki. Eumaiosz kunyhójában találkozott apjával, s együtt megbüntették a kérőket.

Ithaka királya. Homérosz ír róla, pontosabban a trójai háború utáni bolyongásairól Odösszeia című elbeszélő höskölteményében.

Odüsszeusz felesége, aki férje húszéves távolléte alatt a hozományvadász kérők csábítása ellenére is megtartotta hűségét. Kérői zaklatását azzal hárította el, hogy újbóli férjhezmenetele előtt el akarja készíteni apósa, Láertész szemfedőjét. Ez azonban sosem készülhetett el, mert amit ~ nappal szőtt, azt éjszaka titkon egyre lefejtette.

(gör): szárnyas, később halfarkú tengeri tündér az ógörög mitológiában, aki bűvös énekével magához csalogatja és romlásba dönti a hajósokat.

Ithakai királyfi, Odüsszeusz és Penelopé fia. Kisfiú volt, amikor apja a trójai háborúba vonult; ennek bölcs barátja, Mentór gondoskodott neveltetéséről. Felnővén ő lett anyja támasza, megpróbált fellépni a szemtelen és garázda kérőkkel szemben; összehívta ellenük az ithakai népgyűlést, de azt a kérők szétkergették. Ekkor ~ hajóútra indult, s felkereste apja egykori harcostársait, Nesztórt és Menelaoszt; megtudta tőlük, amit maga is bizton remélt, hogy apja él. Athéné azt is közölte vele álmában, hogy Odüsszeusz már hazaútban van; erre ~ is visszafordult, kitérve a kérők elől, akik csapdát állítottak neki. Eumaiosz kunyhójában találkozott apjával, s együtt megbüntették a kérőket.

Görög elbeszélő hősköltemény, mely alkotójának Homéroszt tartják. A mű Ithaka királyának, Odüsszeusznak bolyongásait írja le.

( gör. ) Valamely dolgot, természeti jelenséget, képzeletbeli lányt emberi alakban ábrázoló vagy emberi tulajdonságokkal felruházó szemlélet.

„Hatalmas hírű” mitikus hajósnép, „a búzaevő ember-fajtól” távoli Skheria szigetének lakói. Legrészletesebb leírásuk az Odüsszeiában olvasható (6-8. , ill. 13. ének), mivel a hosszan hányódó hős hazafelé vezető útjának utolsó állomása a ~ szigete. Egyetlen foglalkozásuk a hajózás, hajóik gyorsak, sőt maguktól mennek a kívánt úti cél felé. A tengerjárást csak egy okból űzik: mindenkit hazahordanak. Odüsszeuszt is elviszik Ithaka szigetére.

Püloszi király, Néleusz fia. Többnemzedéknyi időn át uralkodott bölcsen, népe szeretetétől övezve. A Trója alatt küzdő görög sereg vezérei közül ő volt a legidősebb; a harctól sem riadt vissza, de a legtöbbet a haditanácsban használt megfontolt és mindig helyes tanácsaival. Próbálkozott Akhilleusz és Agamemnón békítésével, majd ő javasolta, hogy az előbbi fegyvereivel Patroklosz menjen a harcba. Fia, Antilokhosz az ő védelmében áldozta életét. A háború végével ~ szerencsésen hazatért, és még sok éven át uralkodott.

Menelaosz spártai király a görög mitológiában. A görög mitológiába felesége révén vált ismertté. Helené ugyanis megszökött az ifjú trójai Párisz herceggel, melynek eredménye a mitológia szerint a trójai háború kirobbanása.

Ithaka királya. Homérosz ír róla, pontosabban a trójai háború utáni bolyongásairól Odösszeia című elbeszélő höskölteményében.

( lat. ) Egyed, önállóan létező élő szervezet. 2. Egyén, egyéniség.