Az antik epika - Homérosz: Íliász

Az Íliász a Kr. e. VIII. században keletkezett hősköltemény. 15 700 sorból, 24 énekből áll. A sorok körülbelül egyharmada visszatérő fordulat, ezek alkalmazása tette lehetővé, hogy hivatásos énekmondók viszonylag könnyen adhassák elő a hőskölteményt. A mű nyelve a dór, aiol, ion ógörög dialektusok összemosásából mesterségesen kialakított nyelv.

Homérosz az arisztokrácia dicsőséges világát eleveníti fel az Íliászban. De az eszményinek tartott múltat a Kr. e. VIII. század valóságos világára vetíti rá. E kor szokásai, erkölcsei és vallásos tudata süt át ezen a múltábrázoláson.

Az Íliászszereplői hősök és az istenek. Az emberek világából csak a nagyszerű tettekre képes, a hőseszményt megtestesítő figurákat ismerhetjük meg: a harc vezetőit és a kiemelkedő harcosokat, de a Trója alatt harcoló sokaságot nem. Ezt az egyoldalúságot ellensúlyozzák a homéroszi hasonlatok, amelyek a köznép életét és a béke világát minduntalan az olvasó-hallgató látókörébe vonják, megteremtve az eposzi totalitást. Az arisztokrácia világában a legfőbb érték a harci dicsőséggel megszerezhető hírnév. „ A hírnév a közösség elismerése a közösség érdekében végrehajtott különleges tettekért” (Ritoók Zsigmond). A halandók csupán így érhetik el a „halhatatlanságot”. A háború az istenek akaratának következménye, mint ahogy a háború végkimenetele is előre eldöntött tény. Bármily kiválóak is az Íliászhősei, sorsukat az istenek irányítják.

Az Íliász cím jelentése: Ílionról, azaz Trójáról szóló ének. Homérosz műve azonban nem a város ostromának egészéről szól, és nem is a vár bevételének történetéről, hanem csak a háború egy szakaszáról, az ostrom tizedik évének 52 napnyi eseményéről. A hatalmas témából Homérosz Akhilleusz haragját és annak következményeit ragadja ki, és teszi az eposz tárgyává. Az előzményeket utalásokból ismerhetjük meg, a jövendő, a város eleste pedig csak Homérosz következő eposzában, az Odüsszeiában olvasható.

Az Íliászszerkezetileg egységes, tudatosan megalkotott mű. A történet négy alappillére:

1.Akhilleusz és Agamemnón viszálya; Akhilleusz visszavonul a harctól

2.Patroklosz halála

3.Akhilleusz kiengesztelődése

4. Akhilleusz és Hektór párviadala; Hektór halála és temetése

Erre a vázra csatajelenetek és egyéb epizódok (Akhilleusz pajzsának leírása, Hektór és Andromakhé búcsúja stb.) épülnek. Az eposz Hektór temetésével zárul.

Miért vonul vissza a harctól Akhilleusz?

Eposz: nagyepikai műfaj; hexameterben írott költemény, melyben egy különleges képességekkel rendelkező hős transzcendens segítséggel egy egész nép életére kiható változást hajt végre; rendszerint egy nép eredetéről vagy nagy vállalkozásáról (pl. háború) szól.

Epizód: epikus és drámai művekben az a rész, amely nem viszi előre a cselekmény menetét, de szélesíti a befogadó ismereteit: pl. árnyalja a szereplő jellemét vagy háttérmagyarázatot fűz az eseményekhez; gyakran a késleltetés eszköze, ezzel a feszültség fokozásához járul hozzá; epikus művekben rendszerint önálló, kerek egységként van jelen.

Milyen körülmények között hal meg Patroklosz?

Devecseri Gábor: Antik tanulmányok I., Magvető, Budapest, 1980