42-43.zsoltár

A szent hely után való óhajtozás idegen földön

42 Az éneklőmesternek; Kóráh fiainak tanítása.

2. Mint a szarvas kivánkozik a folyóvizekre, úgy kivánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!

3. Szomjuhozik lelkem Istenhez, az élő Istenhez; mikor mehetek el és jelenhetek meg Isten előtt?

4. Könyhullatásom volt kenyerem éjjel és nappal, mikor mindennap azt mondták nékem: „Hol van a te Istened?“

5. Mikor ezekről emlékezem, megkeseredem lelkemben; mert nagy csoportban vonultam ezelőtt és ujjongó örömmel és hálaadással vezettem őket, az ünneplő sokaságot, az Isten házáig.

6. Miért csüggedsz el lelkem és nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki az ő orczájának szabadításáért.

7. Istenem! elcsügged bennem az én lelkem; azért emlékezem reád a Jordán és Hermon földjéről, a Miczár hegyéről.

8. Örvény örvényt hív elő zuhatagjaid hangjára; minden vízáradásod és hullámod összecsap fölöttem!

9. Nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel éneke volt velem, imádság az én életem Istenéhez.

10. Hadd mondjam Istennek, az én kőszálamnak: Miért felejtkeztél el rólam? Miért kell gyászban járnom ellenség háborgatása miatt?

11. Mintha zúzódás volna csontjaimban, mikor gyaláznak engem az én szorongatóim, naponként ezt mondván nékem: Hol van a te Istened?

12. Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek.

Folytatás

43 Ítélj meg engem oh Isten! és oltalmazd meg ügyemet az irgalmatlan nemzetség ellen; az álnok és hamis embertől szabadíts meg engem.

2. Hiszen te vagy oltalmam Istene, miért vetettél hát meg engemet? Miért kell gyászban járnom ellenség háborgatása miatt?

3. Küldd el világosságodat és igazságodat, azok vezessenek engem; vigyenek el a te szent hegyedre és hajlékaidba.

4. Hadd menjek be Isten oltárához, vígasságos örömömnek Istenéhez, és hadd dicsérjelek téged cziterával, Isten, én Istenem!

5. Miért csüggedsz el lelkem, miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek.

114.zsoltár

Isten csodatétele népének Égyiptomból való kihozása alkalmával

114 Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:

2. Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.

3. A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.

4. A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.

5. Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?

6. Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?

7. Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,

8. A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.

51.zsoltár

Dávid bűnbánati imája

51 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára;

2. Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett.

3. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!

4. Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;

5. Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.

6. Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.

7. Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.

8. Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.

9. Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.

10. Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.

11. Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.

12. Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.

13. Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.

14. Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.

15. Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.

16. Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.

17. Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.

18. Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.

19. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!

20. Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.

21. Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.