Mátyás a reneszánsz kor nagy tekintélyű uralkodója volt. Udvarában tudósok és költők is megfordultak. A király bizalmát élvezte Antonio Bonfini és Galeotto Marzio s száműzetéséig Janus Pannonius is. Mátyás király művelt, latinul, németül és csehül írni-olvasni tudó ember volt, híres budai könyvtárában (Bibliotheca Corviniana) a középkor jelentős művei mind megtalálhatók voltak. A corvinák a magyar kultúra legfontosabb emlékei közé tartoznak.

Vitéz János humanista politikus, főpap kapcsolatban állt a Hunyadi családdal, Janus Pannonius nagybátyja volt. Magyarországon humanista központ nemcsak a királyi várban virágzott, hanem egyes főúri családok udvarában is. Báthory Miklós Vácott humanista központot hozott létre, itáliai reneszánsz tudósokkal levelezett.

A magyar nyelvű kultúra a könyvnyomtatás megjelenése után gyors fejlődésnek indult. Mátyás kezdeményezésére és hívására Hess András Budán alapította meg nyomdáját (1470), melynek egyik első jelentős kiadványa a Budai krónika (1473) volt.

A könyvnyomtatás nagy korszaka azonban a következő század, s a kezdeményező szerep a reformáció képviselőié (pl. Heltai Gáspár), akik az új hit terjesztésében hasznosították a technika e csodáját.

A humanizmus, a reneszánsz korában kezdődik a magyar értelmiség története: százával indulnak tanulni vágyó fiatal emberek Európa egyetemeire. A XV. században elsősorban Itália egyetemeit (Bologna, Ferrara, Padova) látogatják a magyar diákok, később – különösen a reformáció hatására – Németország,Németalföld egyetemeit, és sokan végeztek Bécs, Krakkó, Prága universitasain. Magyarországon a felsőbb képzés iskolái még nem alakultak meg, néhány egyetemalapítási kísérlet után (pl. Pécs, 1367) csak 1635-től működött magyar egyetem Nagyszombatban.