A barokk képzőművészet és építészet
A képzőművészetben és építészetben a barokkra jellemző stílusjegyek, stíluseszközök mind megfigyelhetők: spirálok, meghökkentő geometrikus formák, ívek, oszloprendszerek, hullámvonalak, kiszögellések, burjánzó növényi ornamentika az építészetben; furcsa, különös testtartás, bonyolult drapériák, erőteljes emocionális tartalom, különleges kompozíciós szerkezetek a szobrászatban és a festészetben. Mindezek együtt és külön-külön a közönség meghökkentését, megdöbbentését, érzékiségét, érzékenységét célozzák meg. A reneszánsz klasszikus arányainak, rendjének, nyugalmának, kiegyensúlyozottságának szándékos megtörése bizonyos értelemben az érzelmek lázadása az értelemmel szemben. A barokk műalkotás egyik lényege a dinamizmus, a látványosság, a mozgalmasság, a lendület. A barokk mű lenyűgözi, elkápráztatja a befogadót, eksztatikus élményt akar kiváltani a közönségből. A mozgalmasság, dinamizmus eszközei a monumentális formák, az erős, élénk színek, a fény. A barokk művészet már megjelenik például Mexikó, Brazília, Peru építészetében, tehát a gyarmatokon is.
A barokk zene
A barokk fogalmát használja a zeneművészet is, elsősorban az itáliai és német zeneművek és zeneszerzők – Vivaldi, Bach, Händel – kapcsán. A barokk zenéjében zajlanak le azok a változások, melyek átalakítják Európa zenei hagyományait. Az újabban keletkező műfajok mellett nagy jelentőségű a zene elméleti és technikai megújulása. Különösen Johann Sebastian Bach (1685–1750) szerepe jelentős. A nagy hatású oratorikus és zenekari művek (pl.Máté passió, János passió, Magnificat, Brandenburgi versenyek, prelűdök, toccaták és fúgák) jelentősége mellett óriási szerepe van Bach zenéjének a zenei hangzás modernizálásában (ellenpontozás, polifónia, tizenkét fokú hangrendszer). A hagyományosan bécsi klasszikusokként említett zeneszerzők – Haydn, Mozart, Beethoven – művészete sok szempontból kötődik Bach művészetéhez.
A barokk zene-passió
A passió: kínszenvedés (lat.) szóból; az irodalomban Krisztus kereszthalálának dramatizált előadása, a középkori misztériumjáték egyik típusa; a leghíresebb magyar változata a csíksomlyói passió; zenei műfajként Krisztus kínszenvedésének történetét dolgozza fel zenekarra, énekkarra és szóló énekhangra.
Az irodalmi barokk
Az irodalomban a képzőművészet és építészet kapcsán már említett célokat szolgálják az erőteljes képi eszközök, a többszörös analógiák, párhuzamok, antitézisek, szimmetriák, asszociatív kapcsolatok, a leírások, körülírások, bonyolult mondatszerkezetek.