Olyan hősköltemény, mely a már kialakult osztálytársadalomban keletkezett. Fejlett irodalmi viszonyok közt létrejött, egy alkotótól származó elbeszélő költemény.

Vergilius, római származású költő legnagyobb művének főhőse. Az Aeneis című mű 11 éven át készült. A főhős Aeneas útját írja le a mű Itáliából, és győzelmét az ellenszegülő hatalmak felett.

Tárgymegjelölés (lat.); eposzi kellék, a mű témájának rövid foglalata a mű elején, általában az invokációval együtt jelenik meg.

Versrendszer; ritmusát a szótagok időtartama határozza meg, vagyis a rövid és a hosszú szótagok szabályos ismétlődése, váltakozása. Rövid a szótag, ha a benne előforduló magánhangzó rövid, és legfeljebb egy rövid mássalhangzó követi; jele: u —. Hosszú a s

Az Iliász és az Odüsszeia gyűjtőneve. Az eposzok hexameterben íródtak, időmértékes verseléssel. A ión nyelvjárásban íródott költemények nyelvezete sajátos műnyelv. Cselekményeik eposzi kellékekkel tűzdeltek (invokáció, propozíció, in medias res, enumeráció, állandó jelzők, csodás elemek, epikus hasonlatok).

Segélykérés a Múzsától; eposzi kellék, a homéroszi eposzok sajátossága; a szerző segítséget kér az istenektől vagy a Múzsától, hogy előadhassa a történetet;

A trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, melynek történetét Homérosz Iliász c. eposzából ismerjük. Ma Törökország területén található az anatóliai Hisszarlikban, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida hegy lábánál. Török neve Truva. Helyén Augustus római császár várost alapított Új Ilium néven. A város egészen Konstantinápoly alapításáig virágzott, majd a bizánci időkben lassú hanyatlásnak indult. Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója lehetett Homérosz Trójája, bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja.

Népmondákból kialakult hősköltemény, mely szájhagyomány útján terjedt. Szerzője ismeretlen.

( ld. csodás elem)

( lat.) A dolgok közepébe vágva. ( kerülgetés nélkül)

Invokáció, propozíció, enumeráció, csodás elem, állandó jelzők, ismétlődő kifejezések, epikus hasonlatok.

Verstani fogalom. Alakok, helyzetek, cselekmények tulajdonságait mutatja be egyre növekvő vagy csökkenő intenzítással. Hatása a feszültség növelésében rejlik, már az ősköltészet is élt ezzel az eszközzel.

Horvátország területén fekvő város. Zrínyi Miklós családjának köszönhetően lendült fel a városi közigazgatás és élet.

Magas rangú török katonatisztek és tisztségviselők egykori megszólítása. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című művében számos ehhez hasonló korabeli tisztségnévvel találkozhatunk, hiszen a mű fő témája és cselekménye a török és magyar nép harca Szigetvárnál.

Valamely táj, személy, stb. szavakkal visszaadott képe. Szemléletességre törekszik. Az epika és a líra területén is előfordul.

Versszak, a költemények rendszerint többsoros szerkezeti egysége.

vitairat=Publicisztikai műfaj, valamilyen közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyilvánosan kifejtett álláspont, nézet kifejtése; a szöveg feladata a meggyőzés, melynek eszközei pl. jól megalapozott érvek, bizonyítékok, példák, érthető fogalmazás, világo

Bokorrímmel ellátott négysoros strófa; a sorok négyütemű tizenkettesekből építkeznek.

A legelterjedtebb jelentéskörben a magyar nyelvben a rövidebb epikus művek megjelölése. A novellához képest terjedelmesebb, eseménysorozatot ábrázol.

Zrínyi Miklóst, a Szigeti veszedelem című mű íróját magát nevezték Krisztus katonájának, hiszen a kereszténység nagy követőjeként harcolt a törökökkel szemben. Krisztus katonája, hiszen meggyőződése volt, hogy tettei révén isteni „dicsőségben” lesz majd része halálát követően.

( lat) 1. megszakítás, szünet, 2. sormetszet

( 1494/95-1566) Török szultán. ( 1520-66) Uralkodása ideje a Török Birodalom virágkora volt. Elfoglalta Ródoszt ( 1522) Mezopotámiát ( 1534-35) Magyarország nagy rését ( 1541) Tripolitániát ( 1551) Szigetvár ostrománál halt meg. ( 1566)

A katolikus egyház és a hit megújításáért, illetve a hívők újbóli megnyeréséért folytatott vallási küzdelem a XVI. század második felétől. A folyamatot ellenreformációként is ismerhetjük, ugyanis a reformáció ellen irányult. Kezdetét az 1542-ben, III. Pál pápa által összehívott tridenti zsinat jelentette (mely ténylegesen 1545-ben kezdődött el), és a harmincéves háború zárta le 1648-ban. Magyarországi vezéralakja: Pázmány Péter, esztergomi érsek.

Vértanú. Olyan személy, aki ahelyett, hogy vallását megtagadta volna, inkább a halált, a megkínzást választotta.

gróf ( 1642-1716) Erdélyi politikus, író. 1676-ban a Habsburgok elleni összeesküvés gyanúja miatt bebörtönözték.1691-től erdélyi kancellár. Tervezetet készített Erdély önállóságáról, ezért elfogták, újból bebörtönözték. Fogsága idején írt önéletrajzi írás

A paródia egyik válfaja, amely egy adott szerző, mű, műfaj stb. jellegzetességeit (szóhasználat, jellemző nyelvi fordulatok, verselés) teszi nevetségessé.

Népies, buja, pajkos hangnem. Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor helyzetdalaiban, életképeiben figyelhető meg ez a fajta hangnem.

Irodalmi művekben a szereplők neve mellett állandósult, díszítő jelző, mely valamilyen jellemző tulajdonságukra utal.Az eposzi kelléktár része.

A Békaegérharc Homérosz egyik híres vígeposza, mely megjelenik Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című művében is, az eredeti mű paródiájaként.

Arab nép, mely a középkorban meghódította Észak-Afrikát és Spanyolországot.

Nibelung-strófa=A Nibelung-ének versszaktípusa; négysoros, páros rímű hangsúlyos verselésű strófa, az első három sorban 4/3; a negyedikben 4/4 az ütembeosztás, a félsorokban az utolsó szótag mindig hangsúlyos. A magyar fordítás általában jambikus sorokkal

A lovageposzokból ismert hősök elnevezése, mely megtisztelő státusz akkor érhetik el, amikor távoli országokban harcolnak a „pogányok”, a törökök, mórok ellen, és ez által tökéletes lovaggá válnak.

Anglia legnyugatibb megyéje. Megyeszékhelye és egyetlen városi (city) rangú települése: Truro.

Afrikai arab.

A 12-13. században divatos regénynek nevezett műforma, amely lovagi eposzok prózai átírásából keletkezett. Pl.: A Trisztán és Izolda, amely a középkor egyik leghíresebb lovagregénye volt. A lovagregények hősei még nem valódi személyiségek, egy meghatározo

humanizmus=1. A reneszánsz korának filozófiai-szellemi irányzata (XIV—XVI. század), az itáliai polgárság értelmiségi gondolkodásmódja, középpontjában az ember, az emberi egyéniség, illetőleg az egyéniség önmegvalósítása áll; 2. általános értelemben az emb

Jelentése=háromszáz. Az olaz irodalom és művészet 14. századi (1300-as évebeni) szakaszát értjük rajta.

Olasz szó, jelentése: ötszáz. 1500 és 1530 közötti itáliai reneszánsz egyik szegmense, mely stílusirányzat főleg a festészetben bontakozott ki.

Valamely egészen belül megkülönböztethető kisebb szakasz, rész, mozzanat rajza, ábrázolása, leírása.

Olyan személy, aki mindennemű tudással és magas fokú érzelmi intelligenciával rendelkezik. A reneszánsz emberideálja a polihisztor típusú egyén volt.

A 16. század első felében kialakult, a 18. század közepéig ható, minden művészeti ágat átható irányzat (korstílus). Jellemzői: az ellentétek szembenállásából, alá- és fölérendelt elemekből építkező monumentális egység, a mozgalmasság, lendület, színgazdag