Népmondákból kialakult hősköltemény, mely szájhagyomány útján terjedt. Szerzője ismeretlen.

Csokonai Vitéz Mihály 1797-ben megjelent vígeposza. Később Petőfi Sándor szintén vígeposz kiadását vitte véghez A helység kalapácsa címmel. A műfaj gyakran paródia is egyben, nem nélkülözi az ironikus, sőt szatirikus elemeket sem.

Komikus eposz, az eposzi kellékeket felvonultató, de ellentétes hatást kiváltó, komikus szituációt megjelenítő alkotás, kisszerű tárgy, téma ábrázolásakor az eszközök parodisztikus szerepet kapnak.

( lat.) A dolgok közepébe vágva. ( kerülgetés nélkül)

Afrikai arab.

Olyan hősköltemény, mely a már kialakult osztálytársadalomban keletkezett. Fejlett irodalmi viszonyok közt létrejött, egy alkotótól származó elbeszélő költemény.

Az irodalom legáltalánosabb elbeszélő költészeti műfaja. Kiemelkedő hősök küzdelmeit, kalandjait, esetleg egész élettörténetét adja elő.

gróf ( 1642-1716) Erdélyi politikus, író. 1676-ban a Habsburgok elleni összeesküvés gyanúja miatt bebörtönözték.1691-től erdélyi kancellár. Tervezetet készített Erdély önállóságáról, ezért elfogták, újból bebörtönözték. Fogsága idején írt önéletrajzi írás

A legelterjedtebb jelentéskörben a magyar nyelvben a rövidebb epikus művek megjelölése. A novellához képest terjedelmesebb, eseménysorozatot ábrázol.

Jelentése=háromszáz. Az olaz irodalom és művészet 14. századi (1300-as évebeni) szakaszát értjük rajta.

Az Iliász és az Odüsszeia gyűjtőneve. Az eposzok hexameterben íródtak, időmértékes verseléssel. A ión nyelvjárásban íródott költemények nyelvezete sajátos műnyelv. Cselekményeik eposzi kellékekkel tűzdeltek (invokáció, propozíció, in medias res, enumeráció, állandó jelzők, csodás elemek, epikus hasonlatok).

Ílion a történelemből is ismert Trója városának görög megnevezése. A trójai háború i. e. 1200 körül az ókor egyik legnagyobb fegyveres harca volt az akhájok és a kis-ázsiai népek között. Ílion városának története több ókori eposzban is megjelenik, így Homérosz két művében is, az Iliászban, valamint az Odüsszeiaban egyaránt.

skandináviai eredetű kelet-germán népcsoport.407-ben átkeltek a Rajnán és a római szövetségben a mai Worms környékén létrehozták a vomaciai királyságukat. ( 413)

Anglia legnyugatibb megyéje. Megyeszékhelye és egyetlen városi (city) rangú települése: Truro.

Vértanú. Olyan személy, aki ahelyett, hogy vallását megtagadta volna, inkább a halált, a megkínzást választotta.

Tizenkét szótagból álló sorfaj; legtöbbször két hatos ütempárból tevődik össze; a fő sormetszet általában felezi a szótagszámot (6||6). A hatos ütempáron belüli tagolás nem mutat szabályosságot.

Invokáció, propozíció, enumeráció, csodás elem, állandó jelzők, ismétlődő kifejezések, epikus hasonlatok.

(v. mártír): valamilyen eszmébe vetett hitért kínoztatást, halált szenvedő ember. Eredetileg a keresztényüldözések áldozatait nevezték ~oknak, később azonban az elnevezést társadalmi eszmék harcosaira is alkalmazták.

(a 'renaissance'=újjászületés francia szóból): a 15-16. sz. -i Itáliában kezdődött társadalmi-politikai, de főleg irodalmi-művészeti mozgalom, mely a középkori lemondással szemben az élet szépségét, a természethez, az emberhez való visszatérést hirdette, és a fejlődő polgárság érdekeit tükrözte. Újra felfedezte a görög-római kultúrát, s művészetébe beillesztette, ill. továbbfejlesztette annak vívmányait.

A historia a történelem latin neve, melynek jelntése kikutatott tudás, elbeszélés.

Keleti germán nép. Eredetileg Svédország déli részén éltek. ( Gotland) A Visztula torkolatvidékéről a 2. században dél felé nyomulva két részre szakadtak. A nyugati vagy vízi gótok 270 körül megszállták Dacia provinciát és a mai Román-alföldet. A keleti v

A 12-13. században divatos regénynek nevezett műforma, amely lovagi eposzok prózai átírásából keletkezett. Pl.: A Trisztán és Izolda, amely a középkor egyik leghíresebb lovagregénye volt. A lovagregények hősei még nem valódi személyiségek, egy meghatározo

A téma kisszerűségén, az eposzi kellékek paródiáján alapuló műfaj, nevetséges, komikus hatás kiváltása a célja (Petőfi: A helység kalapácsa) Petőfi műve felfogható eposzparódiának, de egyúttal a korabeli irodalom (lírai költészet) fennkölt, finomkodó, dag

A lovageposzokból ismert hősök elnevezése, mely megtisztelő státusz akkor érhetik el, amikor távoli országokban harcolnak a „pogányok”, a törökök, mórok ellen, és ez által tökéletes lovaggá válnak.

A 16. század első felében kialakult, a 18. század közepéig ható, minden művészeti ágat átható irányzat (korstílus). Jellemzői: az ellentétek szembenállásából, alá- és fölérendelt elemekből építkező monumentális egység, a mozgalmasság, lendület, színgazdag

A lovagregény műfaját kiparodizáló, jellemző jegyeit a végletekig fokozó, és ezáltal nevetségessé tevő alkotás. Pl. Cervantes Saavedra, Miguel de: Don Quijote.

Zrínyi Miklóst, a Szigeti veszedelem című mű íróját magát nevezték Krisztus katonájának, hiszen a kereszténység nagy követőjeként harcolt a törökökkel szemben. Krisztus katonája, hiszen meggyőződése volt, hogy tettei révén isteni „dicsőségben” lesz majd része halálát követően.

vitairat=Publicisztikai műfaj, valamilyen közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyilvánosan kifejtett álláspont, nézet kifejtése; a szöveg feladata a meggyőzés, melynek eszközei pl. jól megalapozott érvek, bizonyítékok, példák, érthető fogalmazás, világo

Nibelung-strófa=A Nibelung-ének versszaktípusa; négysoros, páros rímű hangsúlyos verselésű strófa, az első három sorban 4/3; a negyedikben 4/4 az ütembeosztás, a félsorokban az utolsó szótag mindig hangsúlyos. A magyar fordítás általában jambikus sorokkal

A típust (jellemet) kifejező, megszemélyesítő alak (szereplő, hős) kiemelten való ábrázolása.

(lat.= felsorolás)1.Az eposzi kelléket egyike ('seregszemle, előszámlálás') Az eposz tárgyának nagyságát hivatott jelezni azzal, hogy részletesen felsorolja a küzdelemben szemben álló feleket. Az enumeráció másik típusa a főhősök kivételes képességeit a n

Népies, buja, pajkos hangnem. Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor helyzetdalaiban, életképeiben figyelhető meg ez a fajta hangnem.

( ld. csodás elem)

Magas rangú török katonatisztek és tisztségviselők egykori megszólítása. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című művében számos ehhez hasonló korabeli tisztségnévvel találkozhatunk, hiszen a mű fő témája és cselekménye a török és magyar nép harca Szigetvárnál.

( 1494/95-1566) Török szultán. ( 1520-66) Uralkodása ideje a Török Birodalom virágkora volt. Elfoglalta Ródoszt ( 1522) Mezopotámiát ( 1534-35) Magyarország nagy rését ( 1541) Tripolitániát ( 1551) Szigetvár ostrománál halt meg. ( 1566)

Retorikai -stilisztikai fogalom. A szavak, szószerkezetek, mondatok olyan ismétlése, amelyben eltérő hangalakú és egymást kiegészítő jelentésű nyelvi egységek követik egymást; lehetnek azonos mondatrészek, alá- és mellérendelő viszonyban álló nyelvi egys

Drégely várának ostromlója és Szondi Györggyel szemben legyőzője, Tinódi örkökítette meg a várvívás történetét először.

A 16. századi verses epika egyik műfaja, tárgya egykorú vagy a múltbéli történelmi esemény (politikai szituáció vagy katonai tett).

Húros, pengetős hangszer. Mivel a költők kezdetben lantkísérettel adták elő műveiket, a lant a költői mesterség jelképe lett.

( =jokulátor, kombilátor, igric, regős, kobzos, hegedős, lantos) A középkorban szervezett testületet alkottak, tehát némikép bizonyos műköltészetet képviselhettek a népköltéssel szemben.

Végvári kapitány. Drégely várának kapitánya. Amikor 1552-ben Ali pasa óriási túlerővel támadta a várat, és annak falait már teljesen szétlőtték, nem adta meg magát, hanem seregével együtt haláláig harcolt.

( lat) Érzékcsalódás, külső inger nélküli érzékelése olyasminek, ami a valóságban nincs.

Egyszólamú szerkezet esetében a történet cselekményei egy szálon keresztül bontakoznak ki az időrendet nem bolygatva. Legfőképpen a balladák esetében fordul ezen szerkezet alkalmazása.

Szünet, mely a verssoron belül meghatározott helyen ismétlődik. A szünet, szünetek két vagy több részre is bonthatják a verssort.

Nagy-Britannia országrésze, egykor független hercegség, a Brit-sziget Ny-i félszigetén. Kelta őslakói független fejedelemségekben éltek, 1284-ben I. Edward angol király meghódította országukat. 1301-ben a hercegséget fiának, a trónörökösnek adományozta. Azóta az angol trónörökös címe a walesi herceg. A ~ a 15. században hősies küzdelmet folytatott a bárdok vezetésével az angol uralom ellen, harca azonban elbukott. 1536-ban VIII. Henrik végleg egyesítette Angliával.

Négy hangsúlyos jambikus, ill. anapesztikus alaptípusú angol strófaforma.

A drámai szereplõk a különbözõ jelenetekben beszélnek, vitatkoznak (dikció) és cselekednek (akció), tetteik megjelenítése azonban, másodlagos a szöveghez képest.

A hagyományos műnemek egyike, eredetileg színpadra szánt alkotás; az eseménysort, a szereplők jellemét, gondolatait, egymáshoz való viszonyát az alakok tetteiből és dialógusaiból, monológjaiból ismerjük meg. A drámai cselekmény egy adott, feszültséggel te

( gör.)Az irodalomban hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított költői kép. Az ábrázoló művészetekben erkölcsi eszmének vagy elvont fogalomnak megszemélyesítésére vagy érzékelhető képben való ábrázolás

Edward király 1272-től Anglia királya volt. Meghódította és az angol korona fennhatósága alá helyezte Wales-t és Skóciát. 1282-ben foglalta el és csatolta az angliai térséghez Wales tartományát, melyet a lázadók ellen erős védvonallal vett körül. Arany János: A walesi bárdok című műve hűen tükrözi az akkor uralkodó állapotokat.

( lat) 1. megszakítás, szünet, 2. sormetszet

Jellemzője, hogy félrímekkel ellátott nyolc- és hat szótagos jambusi sorokból áll. Pl. Arany János balladaköltészetében találkozhatunk vele.

Magánbeszéd. A dráma azon része, melyben csupán egy szereplő beszél, gondolkodik, s mindezt úgy teszi, hogy a dráma többi szereplője nem szerez tudomást az elhangzottakról, nincs jelen. A monológ előadója érzéseit, gondolatait a közönség előtt feltárja, á

(lat.=áthozás, átvitel) Jelentésátvitelen alapuló szókép. Az átvitel alapja valamely közös tulajdonság, hasonlóság. A metafora úgy is felfogható, mint egy hasonlat, melyből hiányzik a hasonlítószó. Pl. Anyám fekete rózsa (Csoóri Sándor).

Különböző, de egyidejű cselekvések fonódnak egymásba.

Folklorikus alkotás, melyben három versszak után refrén szerűen ugyanaz a versszak megismétlődik.A dal egyik formája, melynek a hangulata gyakran melankolikus.

A drámai dialógus a műben zajló párbeszédekre utal, a dialóg - párbeszéd szóból származik.

A nyelvben érvényesülő átalakítás, változtatás folytán kialakuló, a nyelvi normától eltérő jelenség. A 19. sz. -ig a nyelvi rendszer belső összefüggései, normái elleni vétségnek tekintették az alakzatokat, a barbarizmusokat, a kétértelműséget. A költői használatban és a retorikában stíluserénnyé válik, ha az adott szöveg külső és belső összefüggésében az író és a beszélő szándékának megfelelően hat.

Az epika és a líra harárterületén elhelyezkedő műfaj. Elbeszélő költemény, verses, balladaszerű alkotás. Pl. Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma.

( zsánerkép) Kisebb prózai vagy verses mű. A mindennapi élet valamelyik jellemző, tipikus alakját, helyzetét örökíti meg. A kelet-európai irodalomban a 19. század első felében vált divatossá.