Színművésznő. Kezdetben a Várszínház, majd a Nemzeti Színház színésze. 1848-ban Jókai Mór felesége lett, ő szerzett férjének menlevelet a világosi fegyverletétel után.

művészi felfogás, mely elveti az öncélúságot, s a művészetet valamely cél, eszme szolgálatának rendeli alá.

művészien szerkesztett többszörösen összetett mondat. A klasszikus körmondatban az előkészítő rész a legtöbbször párhuzamokból áll, és a záró rész a gondolat teljes (logikai-érzelmi) kifejlődését tartalmazza.

Főként drámai művekkel kapcsolatos fogalom. Azt az összetett helyzetet jelöli, amelyben különböző személyek, érdekek álláspontok kerülnek egymással szembe.

Ókori lírai műfaj. Eredetileg Dionüszosz isten csodás tetteiről szóló himnikus mű, amelyet fenséges, elragadott hangulat, stílus és dallam jellemez. A Dionüszosz -ünnepségeken ( Kr.e VI. századtól) férfikórusok adták elő. Arisztotelész ebből eredezteti a

Jókai Mór (1825-1904) magyar író egyik legismertebb romantikus regénye A kőszívű ember fiai. A cselekményszál végigkalauzol bennünket a három Baradlay fivér Ödön, Richárd és Jenő hazatérésén, szerelmein és a szabadságharc fájó küzdelmein. A családregény mellékszálában kibomlik az anyai „ág” is, ugyanis a cselekményszál tudatalatti mozgatója maga Baradlayné, akinek állandó harcot kell vívnia megboldogult férje fennmaradt szellemiségével.

( gör= utószó) Rendszerint drámai és epikai művekhez csatolt, a mű törzsszövegétől különálló befejező rész.

Az epikus művek szerkezetében gyakran elkülöníthetünk két vagy akár több, egymással csak adott pontokon találkozó majd szétváló, s a végkifejletben összetorkolló cselekményszálat. Ha ezek nem egyenrangúak, megkülönböztetjük a főcselekményt a mellékcselekm

(gör.=szenvedés) Emelkedett, ünnepélyes hangvétel. E hangvételt többnyire kifejező fordulatokkal, szokatlan szórenddel érik el. Többek között az ókori tragédia és az ódaköltészet jellemzője.

( gör. ) Költői műfaj. Eredetileg többnyire pásztorokról szóló rövid, verses drámai életkép ( eidüllion) . Később az elnevezést a bukolika lírai és epikai alkotásaira is kiterjesztették, s az újkorban a prózai életképeket is idilleknek nevezték.

( lat-ném) 1. Hírmagyarázat, szövegmagyarázat. 2. Kiegészítő vagy bíráló megjegyzés.

Különböző megjelenésű rímes költemények, melyekre változatos verselés jellemző.

Valamely probléma vagy helyzet estében a megfeleő következtetésre jutás.

Jókai Mór, magyar író 1854-ben kiadott regénye, mely a főhős, Kárpáthy Zoltán karakterfejlődését követi végig, a reformkor idején.

Ábrázolási módszer, mely több művészeti ágban, műfajban is fellelhető. Jellemzője pl. a gúny. Eszközei pl. az arányok megváltoztatása, túlzás.

A görög mitológiában Dionüszosz kíséretéhez tartozó, nimfákat zaklató erdei félistenek, félig ember, félig állat alakban (általában kecske) maradtak fent róluk ábrázolások.

Az írásműben az a pont (rész, jelenet), ahol az előkészített bonyodalom kirobban, az érzelmek összeütközése a tetőfokra hág.

Verstani alakzat. Párhuzamos szerkesztés, a mondatok részleges ismétlésén alapuló művészi eljárás.

( gör, „ki nem adott) rövid, jellemző, mulatságos történet. Eredeti értelmében kiemelkedő (történeti) személyiség hétköznapjait, gáláns kalandjait, emberi gyengéit vagy szellemes mondásait bemutató kis párbeszédes jelenet, elbeszélés. Néha megközelíti a t

Olyan személy, aki megbízójának képviselővé választásáért tevékenykedik.

Dagályos, fellengzős.

A 19. században kialakult művészeti irányzat, mely a valóságot hitelesen, a maga teljességében kívánta ábrázolni. Az egyes események, helyzetek, viszonyok addig elhallgatott, nem szívesen tárgyalt árnyoldalainak bemutatására törekedett. A realizmus alkotó

A regény olyan álműfaja, mely a romantika berkeiben fogant, tematikáját tekintve egy-egy nemzet függetlenségi harcait dolgozza fel, a benne szereplő főhősöket pedig egyfajta hősi ideálként állítják a befogadó elé. A magyar irodalomban a heroikus regény Jókai Mór Kőszívű ember című művében rajzolódik ki legtisztábban.

bevezetés, a drámai mű azon része, amelyen az író megismertet az előzményekkel és bemutatja a kiinduló helyzetet

Egy magyar nábob Jókai Mór regényei közé sorolható. A mű a reformkorban játszódik, olyan adomákra épül mint a tékozlás, vagy az idős főnemes fiatal polgárlánnyal kötött frigye. A regényből film is készült 1966-ban Várkonyi Zoltán rendezésében.

Tamási Áron: Ábel a rengetegben című trilógiájának utolsó műve az Ábel Amerikában. Ábel egy nekiajándékozott hajójeggyel jut el Amerikába, ahol bepillantást nyerhet az amerikai életbe, a munka ízébe.

(1897-1966): író, drámaíró. Az Udvarhely megyei Farkaslakán született székely parasztcsaládból. Az első vh. -ban az olasz fronton volt katona, majd a kolozsvári kereskedelmi akadémián szerzett oklevelet. 1923-26 között Amerikában dolgozott. 1925-ben jelent meg Lélekindulás c. első novelláskötete. Az Erdélyi Helikon táborához tartozott. Ábel (1932-34) c. regénytrilógiájában egy székely fiú kalandos sorsát mutatta be, székely népének élni akarását, otthonteremtő vágyát szólaltatta meg. A második vh. után Bp. -en telepedett le, újabb műveiben lírai, olykor játékos módon tett hitet humánus eszményei mellett. Sokoldalú alkotó egyéniség volt, regényei, elbeszélései, drámai művei és tanulmányai költői színekkel ábrázolták a székelység múltját, jelenét. A költészet nosztalgikus derűje és a mítosz időtlensége mögött művei a szociális és nemzetiségi gondokról tesznek tanúságot.

Regénytípus, amelynek központi tárgya a hős fejlődésének útja, a személyiség formálódása, alakulása, lélektani hitelességgel bemutatva és a társadalmi környezet rajzát is megadva. ( Goethe: Wilheim Meister tanulóévei, Dickens: Copperfield Dávid)

Az elbeszélő szereplőként jelenik meg s átélt vagy a többi szereplőtől megtudott eseményeket ad közre.

( ld.kópé) kópéregény”, XV-XVI. századi spanyol regénytípus, a kalandregény egyik típusa; hőse a csavargó, kópé (picaro) sokféle kalandon megy keresztül

Rövid, csattanós felelet, talpraesett válasz.

Tamási Áron: Ábel a rengetegben című trilógiájának második része az Ábel az országban címet viseli. Ábel elhatározza, hogy egy teljesen új életet fog kezdeni, méghozzá a városban, ahol támasza Garmada úr lesz.

A science fiction rövidítése. Tudományos-fantasztikus alkotás, legtöbbször regény vagy film.

Olyan regényműfaj, amelyben a szerző hiteles történelmi alakokat szerepeltet hitelesíthető történelmi helyszíneke, szituációkban

( lat-ném) 1. Hírmagyarázat, szövegmagyarázat. 2. Kiegészítő vagy bíráló megjegyzés.

A realista regény egyik típusa. Az emberek és a társ. kapcsolatát mutatja be, azt a folyamatot, ahogyan ez a kapcsolat megváltoztatja az emberek tulajdonságait. Jellegzetes formája a fejlődésregény: ifjú ember nevelődését, lelki fejlődését mutatja be, tehát jellemfejlődését. Jellemző a tipizálás: a szerző olyan szereplőket szerepeltet, akik társadalmi rétegek tipikus magatartásformáival rendelkeznek. A jellemet a társ. -ból vezeti le.

Olyan történetmondó, aki az elbeszélt történetről, a szereplőkről, azok gondolatairól, szándékairól stb. mindent tud. Egy pozíció a 19. századi lélektani regényben, amely a szereplők motivációját mutatja be. Az elbeszélt regényalakok tudata, gondolataik é

A műfajok kialakításában szerepet játszó tényezőket műfajteremtő elveknek nevezzük. Ezek a következők: a nyelvi funkció, emberi szemléletmódok, kommunikációs mód, a művészi közlés tartalma és témája, a gyakorlati cél, műforma, terjedelmi kötöttségek, technikai követelmények, társadalmi-történelmi szükséglet. A műfajelmélet alapkérdése ma is fennáll: ténylegesen az irodalmi alkotások belső törvényszerűsége a műfajokba rendeződés, vagy pusztán gyakorlati szempontok érvényesülésének eredménye.

( gör.= betoldás) Az epikus és drámai költemények olyan szerkezeti egysége, amely nincs közvetlen kapcsolatban a cselekmény fő vonalával, de a mellékszálakkal sem s így átmenetileg késlelteti a végkifejletet.

Egyazon család több tagjának, illetve nemzedékének sorsát feldolgozó regény. Legkiemelkedőbbek, a realizmus-naturalizmus jegyében fogant.( Turgenyev Apák és fiúk, 1862 )