Kosztolányi Dezső (1885–1936) aNyugatelső nemzedékének egyik legnagyobb tehetségű képviselője. Szabadkán született (ma Jugoszláviához tartozik). Gimnáziumi tanulmányai után a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar–német szakos hallgatóként. Itt ismerkedett össze Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. – Egész életében lapok, folyóiratok munkatársa volt. Több nyelvet ismert, erről tanúskodnak kitűnő műfordításai. Verseskötetei mellett kivételes remekművek prózai alkotásai: tanulmányai, elbeszélései, regényei. Ez utóbbiak közül néhányat a filmművészet is megörökített (Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna). – Utolsó éveiben gyógyíthatatlan betegség kínozta. 1936-ban halt meg.
1910-ben jelent meg az egyik legjellegzetesebb Kosztolányi-kötet, A szegény kisgyermek panaszai, amely modern, népszerű költővé avatta. A versciklus újszerűségét kétféle nézőpont állandó egybejátszása adja: a felnőtt férfi idézi fel emlékeit, gyermek-önmagát, a gyermek pedig ámulva és borzongva fedezi fel a világot – még előítéletek nélkül. Így válik számára a létezés meglepetések sorozatává.
Az egész ciklusra az impresszionista látásmód jellemző: színek, hangulatok, sejtelmek, riadalmak és szépségek villantják fel a gyermeki világot és a felnőtt költő lelkiállapotát.
Kosztolányi Dezső az Összegyűjtött költemények(1935) utolsó ciklusában, a Számadásdarabjaiban jut el a költészetének csúcsaira. Felértékelődik gondolat- és érzésvilágában a létezés csodája, s ennek elégikus-himnikus vallomásai kötetének legszebb, legmegrendítőbb versei (pl. Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat).
Ciklus: valamilyen szempont szerint tudatosan sorba rendezett művek csoportja (pl. Csokonai Lilla-ciklusa, Ady Léda-versei). Egy-egy kötetben a ciklusok önálló címet kapnak (pl. Léda asszony zsoltárai).
Bárdosi Németh János: Kosztolányi Dezső, Szombathely, 1975 (In: Bárdosi Németh János: Utak és útitársak)
Vati Papp Ferenc: Kosztolányi Dezső, Tankönyvkiadó, Budapest, 1970 (In: Szabó Ödönné (szerk.):Írók, képek : Írók, költők gyermek- és ifjúkora)
Bori Imre: Kosztolányi Dezső, Forum, Újvidék, 1975 (In: Bori Imre: Irodalmunk évszázadai)
Bori Imre: Kosztolányi Dezső, Forum, Újvidék, 1986
Jancsó Béla: Kosztolányi Dezső, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973 (In: Jancsó Béla: Irodalom és közélet)
Kassák Lajos: Kosztolányi Dezső, Magvető, Budapest, 1975 (In: Kassák Lajos: Csavargók, alkotók)
Keresztury Dezső: Kosztolányi Dezső, Magvető, Budapest, 1970 (In: Keresztury Dezső: Örökség : Magyar írói arcképek)
Komlós Aladár: Kosztolányi Dezső, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 (In: Komlós Aladár: Gyulaitól a marxista kritikáig)
Krúdy Gyula: Kosztolányi Dezső, Magvető, Budapest, 1957 (In: Krúdy Gyula: Írói arcképek 2.k.)
Kuncz Aladár: Kosztolányi Dezső, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973 (In: Kuncz Aladár: Tanulmányok, kritikák)
Németh László: Kosztolányi Dezső, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970 (In: Németh László: Két nemzedék)
Rába György: Kosztolányi Dezső, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969 (In: Rába György: A szép hűtlenek)
Réz Pál: Kosztolányi Dezső (Tükörben), Századvég Könyvkiadó, Budapest, 1993
Rónay László : Kosztolányi Dezső, Gondolat (folyóirat), Budapest, 1977
Sőtér István: Kosztolányi Dezső, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980 (In: Sőtér István: Gyűrűk : Tanulmányok a XX. századról)
Tandori Dezső: Kosztolányi Dezső: Az élhető líra III., 1990 (In: Irodalomtörténet 1. sz. (1990))
Tolnai Gábor: Kosztolányi Dezső, Gondolat (folyóirat), Budapest, 1974 (In: Tolnai Gábor: Örökség és örökösök : Kazinczytól máig)
Vati Papp Ferenc : "Menj kisgyerek... A te utad a végtelenbe visz...", Tankönyvkiadó, Budapest, 1989 (In: Vati Papp Ferenc: Forrásvidék)
Tótfalusi István: Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése)
Tótfalusi István: Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése)
Tótfalusi István: Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése)