A versritmus a szótagok szabályos váltakozása. A magyar nyelvű költészetben két fő fajtája van: az ütemhangsúlyos ritmusban a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakoznak szabályosan, az időtartam szerinti (időmértékes) ritmusban pedig a hosszú és a rövid szótagok rendje szabályos.

A vers zenei eleme, ritmikus lüktetése el is szakadhat, függetlenné válhat a szöveg gondolati tartalmától, de a legtöbb esetben kiegészíti, aláfesti, elmélyítheti, sajátos képzettársításokkal gazdagíthatja a szöveg jelentését. A verses formájú alkotások így ugyanannyi szóval többet mondhatnak, amit e forma nélkül, azaz tartalmuk "sűrűbb", tömörebb.

Korunk modern irodalma sem mond le a verszene elbűvölő, szinte mágikus hatásáról. Sőt egy kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy az igazi irodalom, a művészi igénnyel megformált szöveg mind a mai napig: mágia(bűvölés, varázslás, igézés).

versritmus: a szótagok szabályos váltakozása. A magyar nyelvű költészetben két fő fajtája van: 1. az ütemhangsúlyos ritmusban a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok váltakoznak szabályosan,2. az időtartam szerinti (időmértékes) ritmusban pedig a hosszú és a rövid szótagok rendje szabályos.