avantgardista mozgalom 1915 és 1922 között mely a háború okozta kiábrándultságot nihilista ( mindent tagadó ) anarchizmusban próbálta feloldani - a teljes tagadás álláspontjára helyezkedve utasítják el a polgári civilizációt, kultúrát, rációt és logikát

A 20. század elején jelentkező művészeti irányzat. Jellemzője, hogy a valóságon túlit, az álomszerűt a valósággal olvasztja össze. Az avantgarde irányzatok egyike.

Olyan versszerű sorokba tördelt költemény, melynek szabályozott versritmusa nincs, verstanilag kötetlen formájú.

( latin activus='cselekvõ') A művészeti mozgalom neve a XX. század elején. Lázadás a polgári világ ellen. Anarchista vagy marxista­leninista alapon tagadja a mûvész önállóságát, mindent a forradalmi cselekvésnek rendelnek alá. A németeknél a Die Aktion

A konstruktivizmus az orosz művészetben 1912-ben jelentkező absztrakt irányzat, amely különböző anyagok alkalmazásával a tömegek és formák viszonyát jeleníti meg, a geometrikus formákat helyezi előtérbe. Konstruktivista művészek azok, akik a tárgyak ábrázolásában erőteljesen hangsúlyozzák a szerkezeti összetevőket, a tereket és a síkokat.

( 1887-1967) költő, műfordító. Jékely Zoltán költő apja. Az Erdélyi Helikon, majd a pesti Protestáns Szemle szerkesztője. Impresszionista látásmód, az erdélyi táj (a menedékhely) bemutatása jellemzi költeményeit.

Cselekvésre való képtelenség; bénító hatás(ok) átélése.

Író, költő. Első versei A Magyar Faluban jelentek meg. Első kötete az 1933-as Himnuszok Kelet kapujában című. 1949-ben kiszorult az irodalmi életből, csak 1957 után jelenhettek meg ismét veresei. Halála után kapta meg a Kossuth-díjat.

Egy meghatározott néphez (közösséghez, nemzethez) való tartozás tudatos felvállalása.

Regény- és drámaíró, költő, novellista, esszéista, publicista, műfordító. Regényei pl. Csutora (1932), Egy polgár vallomásai (1934), Válás Budán (1935), A gyertyák csonkig égnek (1942).

avantgardista mozgalom 1915 és 1922 között mely a háború okozta kiábrándultságot nihilista ( mindent tagadó ) anarchizmusban próbálta feloldani - a teljes tagadás álláspontjára helyezkedve utasítják el a polgári civilizációt, kultúrát, rációt és logikát

Paul Éluard (1895-1952) franci költő. Életműve különböző stílusirányzatokhoz való kötődése szerint korszakolható dadaista, szürrealista megnyilvánulásokra. A fasizmus ellen vívott aktív békeharcáért 1953-ban posztumusz Nemzetközi Békedíjat kapott.

A 20. század elején jelentkező művészeti irányzat. Jellemzője, hogy a valóságon túlit, az álomszerűt a valósággal olvasztja össze. Az avantgarde irányzatok egyike.

A motívum a művészetekben a legkisebb önálló kifejező egység, amely a mű során általában ismétlődik. Az éjszaka motívum az irodalomban több jelentéssel bír, így többek között kifejezi a a félelmet és szorongást, szomorúságot, fájdalmat, születés és teremtést, álmokat és vágyakat, boldogságot, szerelmet és beteljesülést. József Attila Éjszaka verseiben a motívum álmok, vágyak és a szorongás kifejezésének eszköze.

Az időmértékes versláb egyik fajtája a jambus, mely egy rövid és egy hosszú szótagból áll. A jambikus verselés az a verselési mód, melyben csak jambikus (emelkedő) verslábak fordulnak elő.

Gyermek motívum alatt azt értjük, amikor a költő visszaálmodja magát a gyermekkorba, és a kisgyermek szemszögéből mutatja be a világot.

Szántó Gyuláné, leányneve: Ludman Judit (Bp. , 1903. jan. 6. – Bp. , 1963. ápr. 25. ): szavalóművész, József Attila élettársa, József Attila-díjas (1950). Proletárcsaládból származott. Mint ernyőkészítő munkás, egész fiatalon részt vett a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején megismerkedett Hidas Antallal (családi nevén Szántó Gyula), akivel a kommün bukása után 1920-ban Csehszlovákiába emigrált és feleségül ment hozzá. 1924-ben elvált, visszatért Budapestre, és mint kulturpropagandista, szavalóművész bekapcsolódott az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedett meg József Attilával: 6 évig volt élettársa. A 1948-ban megbízták a József Attila Múzeum megszervezésével. 1955-től a Petőfi Irodalom Múzeum osztályvezetője volt.

( 1906-1943) Publicista, író. Az Est-lapok munkatársa. Rendszeresen publikált a kommunista és a polgári ellenzéki sajtóban.

József Attila, Téli éjszaka (1933) című versének két fő motívuma, mely az éjszakával és a téllel egyenrangú értéket képvisel. E két kifejezés megtestesíti magát a téli éjszakát.

( 1896-1978) Költő. Pápa városnak és környékének több versében is emléket állít. Petőfi és a népművészet egyszerű formáit tölti meg modern tartalommal. Lázadása jobboldalra sodorta, 1947-ben elítélték, s csak 1954-től kapcsolódott be újra az irodalmi éle

Valaki v. valami iránt széles körben megnyilvánuló rokonszenv, tetszés. (A nagyközönségnek való tetszés. )

Makai Ödön 1889-1937 között élt jogász, ügyvéd. József Attila sógora és egyben későbbi gyámja is, aki elsőként József Jolán, majd József Etelka férjeként tartozott a családhoz. Felismerte a költő tehetséget József Attilában, és segítette őt pályáján. Maga a költő is említést tesz gyámjáról Curriculum vitae címet viselő önéletrajzi művében.

( 1928-) 1947-től jelennek meg versei. 1948-49-ig a Hunnia Filmgyár dramaturgja volt, majd a Könyvhivatalban, illetve a az Írószövetség lektorátusán dolgozott. 1951-74-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1963-71-ig az Új Írás munkatársa, később fő

A spirális szerkesztés eszköze: a leírás minden lényeges eleme magába foglalja az értelmezést is. Minél többet látunk, annál többet ismerünk meg.

Amikor leszáll az est és minden csöndbe borul, a külvilág zajai, mozzanatai merőben félelmetesebbnek hatnak, mint egyéb körülmények között. Amikor mindenki alszik, nagyobb a csönd, s mind a zajok, mind a csönd hatása félelmetes lehet.

Gyöngysor. Általánosabb értelemben: egymás mellé helyezett, erősített, fonalra felfűzött gyöngyszemek füzére. Az Alföldön és a hozzá csatlakozó felföldi területeken nevezik kaláris gyöngysor, galárisnak a korall szóból eredeztetve.

Olyan motívumrendszer, mely három tagból áll. Egy irodalmi mű cselekménye, mondanivalója épülhet az idő hármasságának motívumára (múlt, jelen, jövő).

Társadalmi vonatkozásban beszélhetünk közösségekről, melyek egy közös e

Több valóságsíkból építkező költői kép; a valóságsíkok egyszerre jelennek meg, s az ezek közti feszültséget érzékeli a tudat

( lat.) A zenében több egyidejűleg megszólaló, különböző magasságú hang teljesen összeolvadó együtthangzása, egybehangzás. 2. összhang

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy vonat alá vetette magát. Az újabb kutatások szerint álló szerelvényről volt szó, mely talán épp akkor mozdult meg, amikor J. A. át akart bújni két vagon között.

A haza az az ország és emberi közösség, ahová a beszélő személy tartozik, illetve olyan terület, amit egy ember vagy nép az élete terének, lakóhelyének tekint.

Olyan emberi kötelék, mely összefogja a vérszerinti leszármazottak hálózatát.

József Attila, költő, Hazám (1937) című versének alternatív elnevezése. Ebben az alkotásában egy olyan társadalmi képet ír le, melynek meghatározó eleme a nemzeti nyomor.

Valamiről összefoglalást nyújtó vers.

Egy alkotó műve, melyben alkotói módszerét foglalja össze, összegzi világszemléletét.

Valaminek zenei hatást keltő volta.

példabeszéd, példázat= Erkölcsi tanulságot tartalmazó vagy arra vezérlő tanító szándékú megnyilatkozás vagy hosszabb lélegzetű történet egyaránt lehet; leginkább a Biblia példabeszédei, pl. Jézus példázatai tekinthetők mintának, de az antik görög irodalom

Erősen zenei formákban való kifejezésmód.

Gör.-lat.=versmérték.

Emelkedett, fenséges, szenvedélyes.

( gör-lat. ) pásztori költészet: Az irodalomnak a pásztori életformát eszményként ábrázoló műfaja. Eredete az antik költészet párbeszédes költői műfajára nyúlik vissza. A reneszánsz idején újjáéledt költői műfaj.

(szláv=képeslap) Radnóti Miklós 1944 augusztus és október között keletkezett négy költeményének címe. E versek rövid helyzetképek a tájról, emberekről, a közeledő halálról.

Egyenletesen ismétlődő strófaszerkezet.

(lat,=zárt szám): Mo. -on 1920-ban hozott törvény, mely nemzetiségi és faji megkülönböztetés alapján szabja meg az egyetemekre felvehetők számát.

Guillaume Apollinaire (1880-1918) olasz származású költő,író,kritikus. Párizsi tartózkodásai során kapcsolatba kerül az avantgárd neves alakjaival.1918-as halálát spanyol nátha okozta. Főbb művei: Saint-Merry muzsikusa, A kubizmus

A szerelemről szóló, azzal kapcsolatos költészet.

Magasztos hangvételű előadás- vagy írásmód, melyben egy az alkotó egy vagy több általa megjelölt magasabb eszmét vagy személyt esetleg tárgyat magasztal.

Az ókori görög és római hagyományokat követi a költészetben (rímelés és versforma tekintetében). A költőnek szabályokat kell betartania, harmóniára, arányosságra kell törekednie.

Tárgyilagosságra törekvő költészet, mely a szerző személyes életéről keveset árul el. Arany János pl. a 20. századi objektív költészet előfutárának tekinthető.

Műfordítással hivatásszerűen foglalkozó személy.

(ar.) Olyan rímes próza, melyben eltérő terjedelmű szövegrészek rímelnek. Többnyire mondatvégek összecsengése figyelhető meg.

Jékely Zoltán (1913–1982) Áprily Lajos költő fiaként jött a világra. Korai műveiben meghatározó szerepet töltött be a természet- és szerelemélmény, illetve az elmúlás. Ezen érzéseit legelőször az 1936-ban megjelent Éjszakák című verseskötetében rögzítette. Ismertebb művei: Enyeden ősz van; Apotheozis; A Szépjuhászné elégiája; Csillagtoronyban; Madár-apokalipszis. A Faust első részének fordítója.

A klasszicizáló tulajdonképpen a klasszicizmus művészeti formáihoz való igazodást jelenti.

Műfordítással hivatásszerűen foglalkozó személy.

A gyermekek igényeit és képzeletbeli világát kielégítő versek. A magyar költők közül a legnagyobb gyermekvers írónak Weöres Sándor számított. Legnagyobb verseskötete a Ha a világ rigó lenne és a Medúza címet viselő ciklusok.

Műfaji megjelölés. Az elnevezést a legújabb szakirodalomban Kenyeres Zoltán vezette be (1983) olyan művek megjelölésére, amelyek lényege a ritmusnak és a képeknek sajátos zeneiségben való eggyé olvadása. A ritmus igen változatos és általában szimultán jel

Második vagy első világháború idején született műalkotás. A magyar irodalomban jellegzetes példája: Pilinszky János, Harback, 1944 című verse, mely a poéta egyetlen háborús költeménye az életműve során.

Bőrfolt, testi jel, bélyeg.

Költő, író. Versei 1938-tól kezde jelennek meg különböző folyóiratokban, pl. Magyar Csillag, Válasz, Vigilia. 1944-ben behívták katonának, 1945-ben alakulatukat nyugatra vitték. Így került a németországi Harbach nevű faluba.

Azon mozzanat egy alkotás során, amikor a lírai versbe az író beemeli saját, szubjektív, megélt élményeit, ezzel fokozva a feszültséget vagy a katrzisélményt.

Gyászmise, katolikus gyászistentisztelet.

Olyan érzet, félelemmel és rettegéssel tölti el az embert.

Ókeresztény mű, az Újszövetség négy könyvéből az egyik alkotás, melyet János próféta rögzített, feltehetőleg i. sz. 68-69-ben keletkezett. Apokalipszis néven is ismert. Futurisztikus értelmezés szerint János Krisztus visszajövetele előtti rövidebb periódusról írt, és olyan próféciákat említ, melyek még nem teljesedtek be.

A dolgoknak elfogultság nélkül, a tényeknek megfelelően való szemlélete.

Pártatlan, elfogulatlan, részrehajlás nélküli, tárgyilagos költészet.

Clown-szerep alatt a mókamester szerepét értik, illetve a zavaró, és szorongást keltő helyzetek oldására hivatott emberi magatartásformát.

Nagy László költészetének egyik kiemelkedő fontosságú jellemzője, hogy verseit többnyire a paraszti világ szemléleti módjával fűszerezte mitologikus vonásokkal összekapcsolva azokat. Ilyen vonással rendelkezik az Adjon az Isten című verse is, melyben a keresztény mitológia van jelen.

Az 1950-es évek magyar költészetében elterjedt műfaji megnevezés, amely egy-kétszáz soros vagy még annál is terjedelmesebb, kötetnyi, elsősorban lírai kompozíciót jelöl, mely epikai és drámai elemeket egyaránt felhasznál. Általános sajátossága a világkép-

Nagy László prózakölteménye, melyben a három műnem szintetizálására törekedett. Az értékvesztés látomása.

Nagy László (1925- 1978) 20. századi magyar költő, műfordító remény elvéhez három nagy jelképkört kapcsolunk : kozmikus szinten a Napot, mint életerőforrást,a földi természet szférájában a tavaszt, mint az örökös újjászületés képletes megtestesítőjét és végül a szerelmet pedig mint a létfenntartásunk és utódaink biztosítékát.

A kettős keletkezésű idejű alkotások esetében a mű már korábban is létezett, a költő egy korábbi korszakában már megszületett. Erre példa Nagy László korai versei közül az Adjon az isten című verse.

A katolikus, keresztény egyházi szertartásrendjének megnevezése.

( 1928-) 1947-től jelennek meg versei. 1948-49-ig a Hunnia Filmgyár dramaturgja volt, majd a Könyvhivatalban, illetve a az Írószövetség lektorátusán dolgozott. 1951-74-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1963-71-ig az Új Írás munkatársa, később fő

Csoóri Sándor (1930-) kortárs költő, esszéíró, prózaíró, politikus. Zámolyban született. Pápán érettségizett. Számos kiváló érdemrenddel jutalmazták eddigi élete során.

Olyan alkotói eszközhasználat, mely burjánzik a költői képekben. A metaforák, hasonlatok, szimbólumok tárházának kieresztésével az alkotás magasztosabb és élvezetesebb lesz. Ezzel a képgazdagsággal díszítgeti ki életművét Csóri Sándor, kortárs költő is.

Költő, műfordító. 1958-óta irodalmi munkásságából él. Verseskötetei pl. Fekete ünnep (1960), A teremtés napja (1963). Sokoldalú fordító, fordított pl. angol, cseh, görög, jugoszláv, kínai, latin, mémet, orosz, skandináv és spanyol költőktől is.

A részeket, alkotóelemeket egységbe kapcsoló költészet.

Műfordítással hivatásszerűen foglalkozó személy.

Romániai magyar költő. Első versei 1956-ban, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg, Bukarestben. Művei pl. Új kenyér (gyermekversek).

Műbírálat, olyan sajtóközlemény, amely egy-egy konkrét műalkotás vagy valamely művészeti jelenség, folyamat értékelő elemzését adja.

Az epikus irodalom azon vállfaja, mely a történetben megjelölt bűnügy a felderítés folyamata és a szereplők megismerése által megoldást nyer.A krimiként is emlegetett műfaj legismertebb képviselői: Agatha Christie,Arthur Conan Doyle.A magyar irodalom egyik legkiválóbb bűnügyi regényírójai közé sorolhatjuk Tandori Dezső ,mely műveiben kiválóan ábrázolta a műfaj jellegzetes elemeit és cselekményszálait.

Az irodalomban könnyed, laza alkotói stílus. Stilisztikai eszközei a szójátékok és a rímek.

A második világháború után, az 1950-60-as években kibontakozó avantgárd irányzatok összefoglaló neve. A ~ folytatja és módosítja a „klasszikus” avantgárd művészeti elveit. Nyíltabban politizál, s még határozottabban akarja közelíteni egymáshoz az életmódot és a művészetet, a művészt és közönségét. Másrészt folytatja a nyelvi kifejezőeszközökkel való kísérletezést; ehhez kapcsolódik az irányzaton belüli egyik csoport fő ismérve: a jel típusú ~ felbontja a nyelvi rendszeren belül eddig fennálló hagyományos kapcsolatokat, és új összefüggéseket teremt, valamint kétségbe vonja az egységes jelentés létezését. A francia újregény (A. Robbe-Grillet, C. Simon, valamint a Tel Quel kör tagjai), a konkrét költészet, valamint a strukturalizmus foglalkoznak behatóan a jellel. A másik csoport a kiáltás-típust képviseli, és elsősorban az 1968-as diáklázadások eszményeihez kötődik. A fogyasztói társadalom elleni dühödt lázadást, az önelégültség elleni hadjáratot tűzik ki maguk elé. Főként az USA-ban jellemző, s ide tartozik a beatirodalom (A. Ginsberg, J. Kerouac), a happening, a politikai színház.