Temetés előtt a gyászolóknak v. fogadott sirató(k)nak a halott fölött mondott (gyakran rögtönzött) éneke.

A depoetizált költészet a hagyományos poétikai eszközöket elvető líra.

( lat-ném) 1. Hírmagyarázat, szövegmagyarázat. 2. Kiegészítő vagy bíráló megjegyzés.

Guillaume Apollinaire (1880-1918) olasz származású költő,író,kritikus. Párizsi tartózkodásai során kapcsolatba kerül az avantgárd neves alakjaival.1918-as halálát spanyol nátha okozta. Főbb művei: Saint-Merry muzsikusa, A kubizmus

(1910-1991): Kossuth-díjas költő, író, műfordító, esszéista. Bécsben kereskedelmi főiskolát végzett, kapcsolatba került az ott élő emigráns művészekkel. Hazatérve tisztviselőként, majd kiadói lektorként dolgozott. Első írásait a Kassák szerkesztette Munka, majd a Korunk, a Pesti Hírlap és a Nyugat közölte. Már első versesköteteivel, Őszi rombolás (1932), Levél a szabadságról (1935), Menekülő Múzsa (1938), a Nyugat “harmadik nemzedékének” élvonalába került. Művészete a gondolatiságnak és a költői szenvedélynek a magyar költészetben ritka ötvözete. A Cambridge-i elégia c. költeménye a magyar irodalom egyik legszebb hazafias verse, az Elveszett otthonok is lényegében a hazaszeretet dokumentuma. Műfordítói munkássága kiemelkedő.

Federico Garcia Lorca nevéhez kapcsolódik A duende, melynek magyar fordítása Játék és elmélet. A duende szabadfordításban pajkos koboldot, csintalan manót jelent.

Federico García Lorca (1898-1936) spanyol költő, festő, zeneszerző, drámaíró. Jelentősebb művei: Cigány románcok, Andalúz dalok. Lorca művészi jellegzetessége, hogy műveiben sosem választja el szigorúan a verses és prózai megnyilvánulásokat. Emellett nagy hangsúlyt fektet a folklórelemek, fények, szimbolikus alakok megjelenítésére.

( képvers) Olyan költemény, amely vizuális megformálásával is többletjelentéseket fejez ki. A hangritmust az illusztráció és a különös elrendezés helyettesíti vagy kiegészíti.

Valamiről összefoglalást nyújtó vers.

(lat): tárgyilagosság, elfogulatlanság, pártatlanság.

A dolgoknak elfogultság nélkül, a tényeknek megfelelően való szemlélete.

A korrespondencia jelentése megfelelés, egyezés.

A részeket, alkotóelemeket egységbe kapcsoló költészet.

1950-ben alapított irodalmi díj, melyet kiemelkedő irodalmi tevékenységért ítélnek meg. A díjat a mindenkori kulturális miniszter osztja ki. Minden év március 15-én adják át az arra érdemeseknek.

(1903-1976): József Attila nagy szerelme, múzsája. 1927-ben Heidelbergben tanult Karl Jaspers óráin. 1928-ban ismerkedett meg József Attilával, ősztől Londonban, majd Berlinben tanult. Férjhez ment, 1933-ban elvált, ekkor hazatért, és újra közeli kapcsolatba került József Attilával. Részt vett a Szép Szó szerkesztésében. Az 1940-es években a Magyar Csillag munkatársa volt. Írásai is megjelentek e két lapban. Ő hívta fel József Attila figyelmét a szociológia fontosságára. Levelezésük gazdag. 1942-1943 között írta meg emlékezéseit, ami csak 1975-ben jelent meg könyvként.

Avantgárd stílusirányzat; az intenzív belső tartalmak kifejezését tekinti elsődlegesnek; az elnevezést Hervé használta először (1901) az impresszionizmussal szembefordulás tudatos vállalóira, a belső lelki tartalmak korlátoktól mentes kiáramlását jelölte

Magába foglalja a századforduló és a korai avantgárd összes irányzatát. Ady Endre költészetére is jellemző ezen irányzat.

Hírlapi írásmű. Jellemzői az olvasmányosság és az irodalmi igényesség. Általában a lapok alsó felében jelenik meg, vastag vízszintes vonal választja el a többi írástól. Magyarországon a 19-20. században vált divatossá.

Olyan jambikus lüktetésű vers, melynek minden második sora rímel.

(gör-lat): ütemesség, szabályos üteműség; ritmusos: valamilyen ritmust követő, a ritmust megtartó; egyenletesen lüktető.

Paul Éluard (1895-1952) franci költő. Életműve különböző stílusirányzatokhoz való kötődése szerint korszakolható dadaista, szürrealista megnyilvánulásokra. A fasizmus ellen vívott aktív békeharcáért 1953-ban posztumusz Nemzetközi Békedíjat kapott.

A három idősík, a múlt, a jelen és a jövő megjelenésére utal egy művön belül. Minden idősíkhoz egyben értékrendszer is társul. Például: dicsőséges múlt, fényes jövő stb.

Gyermek motívum alatt azt értjük, amikor a költő visszaálmodja magát a gyermekkorba, és a kisgyermek szemszögéből mutatja be a világot.

példabeszéd, példázat= Erkölcsi tanulságot tartalmazó vagy arra vezérlő tanító szándékú megnyilatkozás vagy hosszabb lélegzetű történet egyaránt lehet; leginkább a Biblia példabeszédei, pl. Jézus példázatai tekinthetők mintának, de az antik görög irodalom

Gondolati, eszmei, filozófiai tartalmak együttese.

Az elbeszélő költemények és eposzok esetében meghatározott formai követelmények, szabályok vannak, melyek keretet hoznak létre, a mű megírásakor ezeket be kell tartani.

A jambus irodalmi fogalom, a leggyakoribb időmértékes verslábak egyike. Értéke három mora, egy rövid és egy hosszú szótagból áll. Párja (fordítottja) a trocheus. A jambus szó jelentése valószínűleg "dobás", "dobós", egy táncfajta elnevezése legfőbb figurájáról.

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy vonat alá vetette magát. Az újabb kutatások szerint álló szerelvényről volt szó, mely talán épp akkor mozdult meg, amikor J. A. át akart bújni két vagon között.

( 1887-1967) költő, műfordító. Jékely Zoltán költő apja. Az Erdélyi Helikon, majd a pesti Protestáns Szemle szerkesztője. Impresszionista látásmód, az erdélyi táj (a menedékhely) bemutatása jellemzi költeményeit.

(lat,=zárt szám): Mo. -on 1920-ban hozott törvény, mely nemzetiségi és faji megkülönböztetés alapján szabja meg az egyetemekre felvehetők számát.

Eleinte az építészetben, később más művészi ágakban is, pl. az irodalomban megjelenő irányzat, irányzatok, mely képviselői felismerték, hogy a társadalmat a technicizmussal, a technikai szemlélettel, a hagyományok elvetésével nem lehet megváltani. Nagyaro

A regösök (a karácsony és újév táján házról-házra járó, jelmezbe öltözött fiúk) hagyományos, énekes köszöntője.

Egy meghatározott néphez (közösséghez, nemzethez) való tartozás tudatos felvállalása.

Gör.-lat.=versmérték.

Nagy László költészetének egyik kiemelkedő fontosságú jellemzője, hogy verseit többnyire a paraszti világ szemléleti módjával fűszerezte mitologikus vonásokkal összekapcsolva azokat. Ilyen vonással rendelkezik az Adjon az Isten című verse is, melyben a keresztény mitológia van jelen.

Író, költő, kritikus. 1922-ben Kassák Lajossal szerkeszti a 2x2 című lapot. A Csillag című újság főszerkesztője. Az Egy foglalt páholy története című művében Karinty Frigyeshez fűződő kapcsolatának állít emléket.

Az epikus irodalom azon vállfaja, mely a történetben megjelölt bűnügy a felderítés folyamata és a szereplők megismerése által megoldást nyer.A krimiként is emlegetett műfaj legismertebb képviselői: Agatha Christie,Arthur Conan Doyle.A magyar irodalom egyik legkiválóbb bűnügyi regényírójai közé sorolhatjuk Tandori Dezső ,mely műveiben kiválóan ábrázolta a műfaj jellegzetes elemeit és cselekményszálait.

Olyan versszerű sorokba tördelt költemény, melynek szabályozott versritmusa nincs, verstanilag kötetlen formájú.

Olyan alkotói szakasz, amikor a poéta vagy író még nem találja meg a saját művészi hangját, melynek oka lehet politikai háttérszél, ideológia vagy tapasztalatlanság és kapcsolatok hiánya. Ez a kezdeti kallódás jellemezte Nagy László (1925-1978) magyar írót is pályája kezdetén.

Költő, író, műfordító. A posztmodern képviselője. A legtöbb magyar irodalmi díj tulajdonosa. Első kötete 1968-ban Töredék Hamletnek címmel jelent meg. Művei pl. Egy talált tárgy megtisztítása, Miért élnél örökké?, Medvék minden mennyiségben.

Gyöngysor. Általánosabb értelemben: egymás mellé helyezett, erősített, fonalra felfűzött gyöngyszemek füzére. Az Alföldön és a hozzá csatlakozó felföldi területeken nevezik kaláris gyöngysor, galárisnak a korall szóból eredeztetve.

A gyermekek igényeit és képzeletbeli világát kielégítő versek. A magyar költők közül a legnagyobb gyermekvers írónak Weöres Sándor számított. Legnagyobb verseskötete a Ha a világ rigó lenne és a Medúza címet viselő ciklusok.

A motívum a művészetekben a legkisebb önálló kifejező egység, amely a mű során általában ismétlődik. Az éjszaka motívum az irodalomban több jelentéssel bír, így többek között kifejezi a a félelmet és szorongást, szomorúságot, fájdalmat, születés és teremtést, álmokat és vágyakat, boldogságot, szerelmet és beteljesülést. József Attila Éjszaka verseiben a motívum álmok, vágyak és a szorongás kifejezésének eszköze.

Az aforisztikusság jelentése odavetett gondolatok, töredezett információk átadása a külvilágnak.

Azon mozzanat egy alkotás során, amikor a lírai versbe az író beemeli saját, szubjektív, megélt élményeit, ezzel fokozva a feszültséget vagy a katrzisélményt.

Emelkedett, fenséges, szenvedélyes.

A második világháború után, az 1950-60-as években kibontakozó avantgárd irányzatok összefoglaló neve. A ~ folytatja és módosítja a „klasszikus” avantgárd művészeti elveit. Nyíltabban politizál, s még határozottabban akarja közelíteni egymáshoz az életmódot és a művészetet, a művészt és közönségét. Másrészt folytatja a nyelvi kifejezőeszközökkel való kísérletezést; ehhez kapcsolódik az irányzaton belüli egyik csoport fő ismérve: a jel típusú ~ felbontja a nyelvi rendszeren belül eddig fennálló hagyományos kapcsolatokat, és új összefüggéseket teremt, valamint kétségbe vonja az egységes jelentés létezését. A francia újregény (A. Robbe-Grillet, C. Simon, valamint a Tel Quel kör tagjai), a konkrét költészet, valamint a strukturalizmus foglalkoznak behatóan a jellel. A másik csoport a kiáltás-típust képviseli, és elsősorban az 1968-as diáklázadások eszményeihez kötődik. A fogyasztói társadalom elleni dühödt lázadást, az önelégültség elleni hadjáratot tűzik ki maguk elé. Főként az USA-ban jellemző, s ide tartozik a beatirodalom (A. Ginsberg, J. Kerouac), a happening, a politikai színház.

József Attila: Hazám című versében a demokratikus egyéni és társadalmi jogok védelme a jelen rendjének elutasítását újra és újra kimondatja a költővel. A fasizmus előretörésének hatására szinte követelésként jelenik meg a polgári demokrácia kérése a társadalom számára.

A koncentrációs táborokban megtörtént események hatására íródott művek meghatározó lelki környezete. Hatása: a magányérzés, számkivetettség, az életben való hit ambivalens jelenléte.

( 1906-1943) Publicista, író. Az Est-lapok munkatársa. Rendszeresen publikált a kommunista és a polgári ellenzéki sajtóban.

Magasztos hangvételű előadás- vagy írásmód, melyben egy az alkotó egy vagy több általa megjelölt magasabb eszmét vagy személyt esetleg tárgyat magasztal.

Költő, műfordító. 1958-óta irodalmi munkásságából él. Verseskötetei pl. Fekete ünnep (1960), A teremtés napja (1963). Sokoldalú fordító, fordított pl. angol, cseh, görög, jugoszláv, kínai, latin, mémet, orosz, skandináv és spanyol költőktől is.

Egyenletesen ismétlődő strófaszerkezet.

( gör-lat.) Titkos, rejtett, csak a beavatottaktól érthető, csak nekik hozzáférhető.

A tudat szerepét kizárva a lelki működést kizárólag a reflexekre visszavezető ábrázolás v. befogadás.

Az időmértékes versláb egyik fajtája a jambus, mely egy rövid és egy hosszú szótagból áll. A jambikus verselés az a verselési mód, melyben csak jambikus (emelkedő) verslábak fordulnak elő.

( 1896-1987) Pszichoanalitikus, költő, író. Kassák körében kezdte háborúellenes versekkel. 1920-ban Bécsbe emigrált. Esernyőüzemi munkás, majd elárusító volt.1933-ban Budapestre költözött. Pszichoanalitikus gyakorlatot folytatott. 1935-36-ban József Att

Olyan vers, mely nem a lét nélküli világ értelmét kutatja, hanem azt az álomvilágot, melybe minden éjjel belecsöppen az ember, mely mindannyiunk egyetemes és közös élménye. Az ilyen típusú vers végére a látomás átalakul emlékké.

Társadalmi vonatkozásban beszélhetünk közösségekről, melyek egy közös e

Az 1950-es évek magyar költészetében elterjedt műfaji megnevezés, amely egy-kétszáz soros vagy még annál is terjedelmesebb, kötetnyi, elsősorban lírai kompozíciót jelöl, mely epikai és drámai elemeket egyaránt felhasznál. Általános sajátossága a világkép-

Olyan alkotói eszközhasználat, mely burjánzik a költői képekben. A metaforák, hasonlatok, szimbólumok tárházának kieresztésével az alkotás magasztosabb és élvezetesebb lesz. Ezzel a képgazdagsággal díszítgeti ki életművét Csóri Sándor, kortárs költő is.

A klasszicizáló tulajdonképpen a klasszicizmus művészeti formáihoz való igazodást jelenti.

Nagy László prózakölteménye, melyben a három műnem szintetizálására törekedett. Az értékvesztés látomása.

Olyan meghatározó vers egy költő életművében, mely egy konkrét korszakának a legjellegzetesebb stílusjegyeit hordozza magában.

( 1923-1977) Költő, műfordító, szerkesztő. Az Ifjúsági és a Móra Ferenc Könyvkiadó, A magyar irodalom - és A világirodalom gyöngyszemei sorozatok szerkesztője. Álomszerű életképei (Eltűntek az égen), a vidéki életet bemutató versei (Búcsús metszet a mecsé

avantgardista mozgalom 1915 és 1922 között mely a háború okozta kiábrándultságot nihilista ( mindent tagadó ) anarchizmusban próbálta feloldani - a teljes tagadás álláspontjára helyezkedve utasítják el a polgári civilizációt, kultúrát, rációt és logikát

Jékely Zoltán (1913–1982) Áprily Lajos költő fiaként jött a világra. Korai műveiben meghatározó szerepet töltött be a természet- és szerelemélmény, illetve az elmúlás. Ezen érzéseit legelőször az 1936-ban megjelent Éjszakák című verseskötetében rögzítette. Ismertebb művei: Enyeden ősz van; Apotheozis; A Szépjuhászné elégiája; Csillagtoronyban; Madár-apokalipszis. A Faust első részének fordítója.

Az ókori görög és római hagyományokat követi a költészetben (rímelés és versforma tekintetében). A költőnek szabályokat kell betartania, harmóniára, arányosságra kell törekednie.

Olyan motívumrendszer, mely három tagból áll. Egy irodalmi mű cselekménye, mondanivalója épülhet az idő hármasságának motívumára (múlt, jelen, jövő).

Olyan költői eszközhasználat, amikor a leírás egyben az értelmezés is, tehát nincs szükség következtetésre.

A ~át a szegénységgel, a nyomorral kapcsolja össze. A kőkori eredetű víz motívum a vízből születő hősök (Ozirisz, Thézeusz, Romulusz, Kürosz, Csaba királyfi, Álmos stb. ) végzetére utal. Ezek életrajzában megtaláljuk az isteni eredetet, amelynek a víz szimbólum csupán a jelzése.

Műfordítással hivatásszerűen foglalkozó személy.

József Attila, Téli éjszaka (1933) című versének két fő motívuma, mely az éjszakával és a téllel egyenrangú értéket képvisel. E két kifejezés megtestesíti magát a téli éjszakát.

A szerelemről szóló, azzal kapcsolatos költészet.

A forgatókönyv a játékfilmek és dokumentumfilmek írásban rögzített alapanyaga. Két fajta forgatókönyvet különböztethetünk meg: az irodalmi és technikai forgatókönyvet egyaránt. Az irodalmi forgatókönyvek egy leíró részből, és egy a szereplők neveit és a dialógusokat tartalmazó részből tevődnek össze. A technikai forgatókönyvet pedig az irodalmi forgatókönyv alapján készítik el. A legkiemelkedőbb magyar forgatókönyv íróként Csoóri Sándort tartják számon.

Ókeresztény mű, az Újszövetség négy könyvéből az egyik alkotás, melyet János próféta rögzített, feltehetőleg i. sz. 68-69-ben keletkezett. Apokalipszis néven is ismert. Futurisztikus értelmezés szerint János Krisztus visszajövetele előtti rövidebb periódusról írt, és olyan próféciákat említ, melyek még nem teljesedtek be.