Még éppen csak kezdett meggyökeresedni a Nyugatszemléleti-poétikai forradalma, amikor Kassák Lajos(1887—1967) irányításával zászlót bontott a magyar avantgárd, még újabb idők még újabb dalainak igényével. Az avantgárd európai történetében is maradandó szerepet játszó alkotó és szerkesztő az izmusok magyarországi kibontakozásának nemcsak kezdeményezője, szervezője, hanem legjelentősebb, ma már klasszikusnak minősülő értékeket létrehozó művésze az irodalomban és a képzőművészetben. Hatása alól az 1915 utáni másfél évtizedben kevesen tudták kivonni magukat, s így – bár Kassákén kívül nincs igazán maradandó avantgárd írói életmű-teljesítményünk – az új szemléletmód és az új poétikai eljárások szervesen beépültek a 20. századi magyar irodalomba.