A század nagyobbik felét átívelő, hat évtizedes írói pályáján Illyés Gyula(1902–1983) számtalanszor vállalt úttörő, kezdeményező szerepet. Közvetítői munkája is jelentős: egymásra következő nemzedékeket, eltérő törekvésű mozgalmakat kapcsolt össze: az avantgárd áramában kezdett írni, majd a Nyugatköréhez és a népi írók mozgalmához tartozott, végül nemzeti költővé vált, hiszen egy nemzetet akart a műveivel kellő önismeretre nevelni és öntudatossá tenni. Magyarság és európaiság, patriotizmus és internacionalizmus nála szétválaszthatatlan egységbe olvad. Írói hivatástudatát a felelősségérzet mélyítette el: a demokrácia hiányosságai miatt kisemmizett dolgozó tömegek érdekeit kívánta szolgálni. Ennek érdekében 1945 előtt inkább a szociális gondok megoldását szorgalmazta, 1945 után pedig demokrácia és diktatúra ellentétességére mutatott rá, valamint a nemzeti eszmekört képviselte. Életműve szerteágazó, szinte minden műnemben jelentőset alkotott, és közéleti szerepvállalása is megkerülhetetlenül fontos.

Patriotizmus: hazafiság.