Goethe Faust című művéhez hasonló, témájával rokon.

Szellemi, lelki.

A költészet világában többen is akadtak, akik követtek valamilyen eszmét, vagy forradalmi szemlélettel vívták ki maguk ellen a vezetés haragját. Így többek Makszim Gorkij is ezen költők közé tartozott. Emiatt többször összeütközésbe került az oroszországi cári hatalommal, és emigrációba kényszerült.

A modern epika gyakori közlésformája. Az a technika, amellyel az író a szereplő ki nem mondott gondolatait, érzéseit, képzeteit adja vissza közvetlenül, egyesszám első személyű beszédmóddal.

,William ( 1897-1962) Amerikai író, költő. Az úgynevezett elveszett nemzedék egyik kiemelkedő képviselője. Regényeiben a nézőpontok merész változtatásaival szabadon áradó belső monológok alkalmazásával ábrázolja az amerikai Dél különleges atmoszféráját. F

Olyan irodalmi irányzat, melyben varázslatos, mágikus elemek tűnnek fel a különben realista megjelenítésben. A kifejezés egy német kritikustól származik, aki az 1920-as évek-ben ezzel jellemzett néhány amerikai festményt. A fogalom általánosan elterjedtt

, Gaius Julius ( 12-41) Római császár. Önkényuralmat gyakorolt, összeesküvők gyilkolták meg.

Maxim Gorkij 1868-1936 között élt orosz író, drámaíró. Édesapja korán meghalt, így nagyapja nevelte fel. 1884-ben nem vették fel a kazanyi egyetemre, ezután gyalog járta be Oroszországot. Gorkij 1892-ben megírta első művét, a Makar Csudra című elbeszélést. 1898-ban Karcolatok és elbeszélések címmel megjelent két kötetes alkotása, mellyel nagy feltűnést keltett. 1905-ben részt vett a forradalomban. 1905-1917 között a bolsevik párt tagja volt, és személyesen ismerte Lenint is. Néhány a cári rendszert bíráló írása, miatt a 1906-ban emigrálni kényszerült, előbb az Amerikai Egyesült Államokba, majd Capri szigetére utazott. 1915-ben hazatérését követően saját napilapot alapított. 1917-ben szembefordult a bolsevik párttal, és Leninnel egyaránt. Lenin halála után kialakuló hatalmi harcot emigrációból figyelte. 1934-ben ő volt az I. Írókongresszus vezetője. Ő lett az Írószövetség első elnöke is. Tüdőbajban halt meg, de máig sokan vitatják, hogy természetes módon-e.

Tersánszky József költő munkásságára különösképpen jellemző a mindenen túljutó életakarat megjelenése, a szabadság tisztelete, a romantikus társadalomellenesség.

Örkény István által teremtett epikai műfaj és műfajmegnevezés. Az egyperces jelző a mű terjedelmére utal: egyetlen perc alatt elolvasható, de természetesen az elnevezés groteszk értelemben is értendő. A műfaj lényeges vonása, hogy az írói közlés csak a le

(lat) A 19. sz. második felében keletkezett irodalmi irányzat alapelvei szerint készült dráma. Az irányzat jellemzője, hogy a valóság fényképszerű ábrázolására törekszik.

Sánta Ferenc (1927-2008) erdélyi származású, Kossuth-díjas író Az áruló című történetfilozófiai művében, melyben az etikus történeti cselekvés lehetőségeit keresi.

Olyan alkotói kifejezésmód, mely a látomás, a vízió, elemével ábrázolja a mű mondanivalóját. Leggyakoribb stíluseszköze az allegória, a hiprebola, a szimbólum és a metafora.

Hazafiság. A haza szeretete, az érte való áldozatvállalásra, politikai cselekvésre való készség. Kialakulása nagy mértékben kapcsolódik a nemzetállamok létrejöttéhez.

Író. Első kötete a Vadvizek (1948). Témái gyakran a háborús élmények világából származnak. Meséket, bábjátékokat is írt. Ismert novellája a Jelentés öt egérről (1967).

Kálvinistaság; Kálvin János tanainak követése.

Németh László (1901-1975) esszéíró politikai állásfoglalására használhatjuk ezt a kifejezést. Arra utal, hogy sem a nyugati világ, sem a keleti szféra ideológiájával nem azonosult, hanem egy harmadik lehetőség felé vágyódott el, ahol a jobbak példája lesz hatással a társadalomra.

Író. Írásainak hangulatán erősen érezhető a környezet hatása, amelyben élt. Novelláiban elsősorban a Külső-Józsefvárosra jellemző embertípusok jelennek meg. Híres gyermekkönyvei pl. Csutak színre lép (1957), Csutak és a szürke ló (1959).

Irodalmár, irodalomhoz kapcsolódó tevékenységet folytató személy megnevezése.

A költészetben a próbálkozások jellemeznek egyes költőket, így Szentkuthy Miklós esetében ez az epikai műfajokra mondható el. A magyar epika kísérletezőjeként tartják számon.

A sport mitizálása, szinte mítosszá tétele.

Valóban létező, megtörtént események (létező személyek) ábrázolása.

( gör.) A természet jelenségeinek és képzeletbeli lényeknek emberi akalkkal és tulajdonságokkal való felruházása.

Valamely eseményről újságíró által készített, a helyszínen szerzett értesülések alapján készült írásos beszámoló.

Író, műfordító. 25 éven át középiskolai tanár volt. Művei pl. Fejezet a szerelemről (1936), Burgundi Krónika (1959).

Annak tisztelete, hogy az ember a felismert szükségszerűség alapján önállóan választhat cselekvésében; Az akaratszabadság tisztelete.

A feltehető eredeti alak kikövetkeztetése, szemléltetése képben, szoborban esetleg írásban.

(gör.neosz=új, fr.avantgarde=előőrs) A neoavantgarde az 1960-as években alakult ki a nyugat-európai kultúrákban. Társadalmi, gazdasági és politikai okokból a 20. század első felében kibontakozó irányzatok, összefoglalva avantgarde megújulása, feléledése.

(1897-1966): író, drámaíró. Az Udvarhely megyei Farkaslakán született székely parasztcsaládból. Az első vh. -ban az olasz fronton volt katona, majd a kolozsvári kereskedelmi akadémián szerzett oklevelet. 1923-26 között Amerikában dolgozott. 1925-ben jelent meg Lélekindulás c. első novelláskötete. Az Erdélyi Helikon táborához tartozott. Ábel (1932-34) c. regénytrilógiájában egy székely fiú kalandos sorsát mutatta be, székely népének élni akarását, otthonteremtő vágyát szólaltatta meg. A második vh. után Bp. -en telepedett le, újabb műveiben lírai, olykor játékos módon tett hitet humánus eszményei mellett. Sokoldalú alkotó egyéniség volt, regényei, elbeszélései, drámai művei és tanulmányai költői színekkel ábrázolták a székelység múltját, jelenét. A költészet nosztalgikus derűje és a mítosz időtlensége mögött művei a szociális és nemzetiségi gondokról tesznek tanúságot.

Kossuth-díjas költő, prózaíró. Pályája expresszionista versekkel indul, melyekkel Kassák Lajos A Tett című lapjának hasábjain jelentkezik. Művei pl. Visegrádi utca (riportregény, 1928), Igéző (kisregény, 1961).

Regény- és drámaíró, esszéista. Regényei pl. Gyász (1936), Égető Eszter (1956), Iszony. Történelmi drámái pl. Galilei (1953), Az áruló (1954), A két Bolyai (1961).

Bensőséges érzelmekben gazdagon (líraian) megírt novella.

Irodalmi műfaj.