figura etymologica a szó tövének ismétlődésével előállt stílusalakzat. Ez figyelhető meg a Halotti beszédben: "halálnak halálával halsz".

Művészeti eljárás, mely a nyelv hangjait alkalmi stíluseszközzé alakítja. Alapja: a hangok fizikai-akusztikai tulajdonsága.

Kaffka Margit (1880-1918) magyar írónő, a Nyugat állandó munkatársa. Legfontosabb regénye: Színek és évek (1912).

felidézés - a művészi alkotás azon követelménye, hogy a befogadóban olyan hangulati-érzelmi-gondolati hatásokat keltsen mintha a valóságban élné át azokat

(1893-1970): író, Kossuth-díjas, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas. 12 éves korától pásztorkodott és napszámot is vállalt. 1909-ben édesanyja kőműves inasnak adta. Majd jött az I. világháború. Az első sorozáson alkalmatlannak találták, ám azt megbélyegzésként élte meg. Elment hát Pestre dolgozni. Az 1915. október 15-i sorozás után azonban be kellett vonulnia a 37. közös gyalogrendhez. Galíciába, majd innen az olasz frontra került. Első írása a Körös-vidék 1927. február 18-i számában jelent meg a községháza új írógépével kapcsolatban. Ennek sikere arra késztette Szabó Pált, hogy írjon. De megírni még mindig egyszerűbb mint megjelentetni. Végül az is sikerült Tildy Zoltán nyomdájánál 1930-ban. Ez volt az „Emberek", amelynek visszhangja nagy és jó volt. Móricz Zsigmond az akkori magyar irodalom legnagyobb ígéretének mondta. 1935-től a Kelet Népét szerkesztette, amit aztán Móricznak adott át, hogy a Szabad Szó élére állhasson, de ehhez már Pestre kellet költöznie. 1945 és 1948 között a parasztpárti hetilap a "Parasztújság", majd 1949-től az egységesített falusi lap, a „Szabad Föld" főszerkesztője volt. Dózsa-regényének megjelenésekor megkapta a Baumgarten-díjat. 1950-ben József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott. Tagja volt az Írószövetség elnökségének, miközben változatlanul országgyűlési képviselő maradt. 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, 1959-ig az Elnöki Tanács tagja volt. 60. születésnapján kezdte el írni 3 kötetes önéletrajzi művét, a „Nyugtalan élet"-et. Számos kiadásban jelentek meg könyvei. Igazi sikereket a történelmi regényeivel ért el, amikben sikerült a saját élményeiből elővarázsolnia népének múltját. Sikeres filmforgatókönyveket is írt. Ezek közé tartozik a „Talpalatnyi föld", a „Csempészek" és az „Isten malmai".

Magyar időszaki lap, mely 1896-tól 1918-ig a magyar liberális értelmiség szellemiségét képviselte.

Hagyományos, a hagyományokat őrző stíluseszköz.

( fr. áthajlás) Verstani jelenség. A verssor vége mondattani szempontból szokatlan helen választ el szorosabban összetartozó szavakat, szókapcsolatokat, tagmondatokat. Lehetővé válik általa a szöveg valamely részének nyomatékos kiemelése.

(1897-1970): író, publicista, Kossuth-díjas, országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszter 1947-48 között. Négy elemit végzett, bojtárként, cselédként, summásként, napszámosként és vasúti pályamunkásként kereste kenyerét. 1914-től részt vett az agrárszocialista mozgalomban, autodidakta módon művelte magát. 1917-1918-ban katonáskodott, előbb az olasz fronton, majd a köztársasági hadseregben. 1919-ben a balmazújvárosi földosztó bizottság, később a községi direktórium tagja lett. A megszálló románok Brassóba internálták, ahonnan 1921-ben tért haza, de még egy évig Debrecenben raboskodott. 1922-ben alapító tagja lett az MSZDP balmazújvárosi szervezetének és a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének. 1944-ig a Szociáldemokrata Párt tagjaként a csendőrség többször zaklatta. Első írását 1928-ban a Századunk című folyóirat közölte, első könyve, Az Alföld parasztsága című írói szociográfia 1936-ban jelent meg. Gyakran írt a Válaszba, a Gondolatba, a kolozsvári Korunkba és a Kelet Népébe. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója volt. 1938-tól részt vett a Szabad Szó szerkesztőbizottságának munkájában. 1939-től a Nemzeti Parasztpárt vezetőségének, 1942-től a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak lett a tagja, részt vett és felszólalt a lillafüredi író-katona találkozón és az 1943-as szárszói konferencián. A háború alatt többször munkaszolgálatra vitték; az ostromot Budapesten élte át. 1945-től tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, a Nemzetgyűlésnek, majd az Országgyűlésnek; 1945-ben bekerült a fővárosi törvényhatósági bizottságba is. 1945-1947-ben az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke volt. 1945-től 1949-ig ő volt a Nemzeti Parasztpárt elnöke. 1947. március 14-szeptember 24. között építés- és közmunkaügyi, majd 1948. szeptember 9-ig honvédelmi miniszter volt, aztán kiszorították a politikai életből és a paraszti gazdálkodásról vallott elképzelését is hatalmi szóval utasították el. 1949-től a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsának, 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a tagja, 1954-1957 januárja között a Magyar Írók Szövetségének elnöke volt. Támogatta az új rendet, de mindig figyelmeztetett a torzulásokra. Az 1950-es években megírta A Balogh család története című, a magyar paraszti élet fél századának legalaposabb enciklopédikus regényét. 1950-ben és 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Cikkeivel részt vett az 1953-1956 közötti írói mozgalomban; 1956 júniusában ő is köszöntötte Nagy Imrét a hatvanadik születésnapján. 1956. október 23-án, a Bem téren ő olvasta fel az Írószövetség nyilatkozatát. Jóval később kiadott naplójának tanúsága szerint a forradalomban a megtisztított szocializmus és a nemzetté válás együttes esélyét látta, de tartott a túlzásoktól; november 1-jén az ő neve is ott szerepelt az utcai önbíráskodások ellen fölszólaló kilenc neves íróé között. A Corvin köz szabadságharcosai őt akarták miniszterelnöknek. Október 31-én - némi vita után - a Petőfi Párt néven újjáalakult parasztpárt írókból álló irányító testületének tagjává választották. 1956. december 28-án ő elnökölt az Írószövetségnek a forradalom mellett hitet tevő közgyűlésén. A kádári hatalmat konszolidálni igyekvő Irodalmi Tanácsban való részvételt visszautasította, többször kihallgatták, a belügyi szervek pedig szorgalmazták a letartóztatását is. Az 1960-as évektől amolyan 'mindenes' lett, a népben-nemzetben való gondolkodás etikáját szorgalmazta. Népszerűségét a hatalom megkísérelte kihasználni, többször kitüntették, de erkölcsi életfelfogására az átformálódó kádári Magyarország egyre kevésbé tartott igényt.

(1876-1944): író, hírlapíró, Ady barátja, a magyarországi szocialista irodalom egyik úttörője. Mint a Népszava irodalmi rovatvezetője, ő nyitotta meg Ady forradalmi versei számára a lap hasábjait. Adyról szóló könyvei gazdagok életrajzi adatokban, megvilágítják számos versének keletkezését és a költő emberi alakját (Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről, 1922; Ady Endre tragédiája, 1924; Ady és Léda, 1934). Novelláiban és Vonagló falvak c. regényében (1914) a munkásság nyomorát és a szegényparasztság kisemmizettségét, valamint a kapitalista társ. egyéb megalázott kisembereinek életét ábrázolta, humanista, szocialista szemlélettel, túlfűtött líraisággal és néha az expresszionizmussal rokon stílusban, mely műveit gyakran zsúfolttá, sőt modorossá teszi (Szemtől szembe, 1958; Velük, értük, 1961, vál. elb. ). Az ország német megszállása után elhurcolták és megölték.

( Diósi Ödönné, „Léda” ,1872-1934) 1903-1911-ig Ady Endre múzsája, szerelme.

(1879-1945): író, publicista. A kolozsvári ref. kollégiumban és az Eötvös-kollégiumban, majd Párizsban tanult. A vogul szóképzés (1904) c. tanulmányával már egyetemista korában felhívta magára a figyelmet. Publicisztikai munkásságát székesfehérvári tanársága idején kezdte, majd Nagyváradra kerülve (1908) Juhász Gyula tanártársa lett és a progresszív irodalmi irányhoz csatlakozott. Az 1910-es évek elején részt vett a haladó tanári mozgalmakban. Az 1910-es években főként a Nyugat és a Huszadik Század hasábjain jelentek meg dinamikus stílusú, zsúfolt, nyugtalan fantáziára valló, modorosságukban is erőteljes írásai. Az 1918-i polgári demokratikus forradalom alatt került Bp.-re, a Tanácsközt. alatt az írói direktórium tagja lett. Az elsodort falu (1919) c. expresszionista stílusú családregénye a háború előtti élet torzképe. 1922-23-tól a német befolyás ellen fordult, publicisztikai írásaiban és szépirodalmi műveiben (Segítség, 1925; Feltámadás Makucskán, 1932; Az egész látóhatár, 1939 stb. ) sajátos fajelméletből kiindulva támadta a Horthy-rendszer politikáját és hivatalos kultúráját, majd a 30-as évek végétől a nyilasokat. Erősen hatott az értelmiségi fiatalságra, s a két háború közti írónemzedék számos tagjára, köztük a népi írók egy részére is.

(lat, ném): erkölcs, erkölcsi szabály; erkölcstan; erkölcsi tanulság.

(gör-lat): lángoló, heves érzéssel teli, szenvedélyes hangvétel; emelkedett, szárnyaló, fenséges hangvétel; (pejor) dagályos, szenvelgő, hatásvadászó hangvétel.

( gör-lat.) régies szóhasználat vagy beszédfordulat. A műalkotásban tudatosan használt régi elem.

Költő, aki a jövőbe lát, a jövő eseményeit sejti, hirdeti.

( gör. ) Valamely magasztos dolog meggyalázása, kigúnyolása, istenkáromlás, szentségtörés.

Bibliai próféta. Aháb király és Jezabel bálványimádása ellen fellépett. Bírálta kora uralkodó rétegének romlottságát. A Biblia számos csodatettéről tud: a sivatagban hollók etették, legyőzte a Baál -papokat és végül tüzes szekéren szállt az égbe.

( lat) betűrím inkább versben, mint prózában fordul elő. Két vagy több egymás után következő szó kezdőhangjának egyezése.

Filozófus. A pragmatikus fikozófiát ő tette széles körben ismertté.

Filozófiai és eszmei, gondolati kérdések sorával megírt költemény.

Lírai műfaj, az óda egy fajtája. Jellemzői többek között a szenvedélyesség, az elragadtatott hangvétel, a csapongó téma, a hirtelen változó ritmus és a szeszélyes képalkotás. Épp e tulajdonságaiért válhatott a romantika kedvelt műfajává. Rapszódia pl. Vör

Az ő nevéhez köthető a zoroasztrizmus, mely régi iráni vallás. A mazdaizmus ősi perzsa vallás körülbelül a Kr. e. 9. -8. században keletkezett, majd később (a Kr. e. 6. -5. században) összeolvadt Zarathustra (görög változatban Zoroaszter) próféta tanításaival, így alakult ki ez a vallás. Alapítója egy iráni próféta és hitújító, Zarathusztra volt, akiről a különféle források igen eltérő adatai miatt nem tudjuk, pontosan mikor élt, bár a legtöbb forrás kb. Kr. e. 560 körülire teszi. A zoroasztrizmus egyaránt tartalmaz monoteista és dualista jellegzetességeket, a vallás követőit zarathusztriánusoknak is nevezték, az iszlám megjelenése óta pársziknak is szokták őket nevezni. Istentiszteletük legjellemzőbb vonása tűztemplomokban a szent tűz őrzése; emiatt az iszlám tűzimádóknak tartja őket. Tűzoltárokon mutatták be az áldozatokat az égi tűznek.

(gör-lat): az isteni akarat, szándék közvetítője; isten kiválasztott embere; jós, látnok.

felidézés - a művészi alkotás azon követelménye, hogy a befogadóban olyan hangulati-érzelmi-gondolati hatásokat keltsen mintha a valóságban élné át azokat

Énekvers, kántálva mondott szavalat.

(lat): (a) semmi.

Olyan ellentét jelenléte egy szövegben, mely első olvasatra nem válik nyilvánvalóvá, többszörös értelmezést igényel.

Valamin való elmélkedés, tűnődés, töprengés.

Latin nyelvű szertartáskönyv, mely a bencések használatára készült. A Pray-kódex tartalmazza a legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti Beszéd és Könyörgést. Valószínűleg 1192 és 1195 között íródhatott a boldvai bencés apátság részére. Nevét el

Olyan szimbolikus vers, melyből gyakran erős érzelmeket kiváltó, látomásos víziók bontakoznak ki.

Olyan szókép, melyben két dolgot hozunk egymással kapcsolatba. Az egyik egy elvont fogalom, tárgy vagy jelenség, a másik pedig ember, állat vagy képzeletbeli lény. A megszemélyesítés során ez utóbbi dolog tulajdonságait visszük át az előbbire, tehát az él

Az áthallás tudatos vagy véletlenszerű azonosság más művészek műveivel.