( lat) Tudatalatti, elfojtott vágyak, elképzelések és a velük kapcsolatos gátlások összessége.

Amerikai költő, esszéíró. 1845-ben a Walden-tó partjára költözött egy maga ácsolta kunyhóba. Két évet töltött itt. Kenyerét földmérnökként kereste. Elsőként figyelt fel az indián kultúra értékeire.

(1875-1926): csehországi származású osztrák költő, a polgári társ. hanyatlását tükröző líra egyik legnagyobb képviselője. Hosszabb időt töltött Franciaországban, Svájcban; Párizsban Rodin titkára volt. Formailag tökéletes, hangulatilag olykor misztikus verseiben és prózakölteményeiben a modern polgárember magányosságát, félelmeit fejezte ki a leghatásosabban (Válogatott versek). Jellegzetes szépségszomja a nyelvi művészet magas fokán álló prózai műveiben is kifejezésre jut (Prózai írások). Kitűnő műfordító volt, jelentős a levelezése is.

Verstani alakzat. Párhuzamos szerkesztés, a mondatok részleges ismétlésén alapuló művészi eljárás.

A kínai bölcselet alapvető metafizikai elve a tao („út”), melyet az egyes rendszerek különbözőképpen értelmeznek: a konfuciánusok empirikus világszemlélete a közösségi életet irányító törvényszerűségnek tekinti, a taoizmus s annak buddhista változata a világlényeggel azonosítja (ezzel a monizmus lett Kínában hosszú ideig az egyedüli metafizika, a panteizmus, illuzionizmus, a passzivitás etikája a monista metafizika következményeként jelentkeztek). Az ősi vallásos könyvek szerint a túlvilági és a földi lét egyetlen nagy egészet, organikus egységet, kozmoszt képez. A kettő közti összefüggésnek a belátása, a mindenség rendjét szabályozó törvényszerűség megállapítása a tao-nak, annak az út-nak a fölfedezése, melyet a világegyetem mozgása követ, s a kölcsönös összefüggések szálaival átszőtt világrendben az emberi magatartás helyes módjának a megállapításához és a társad. béke biztosításához vezet. Az égi és földi jelenségeket szabályozó számok nagy jelentősége, a számarányokhoz alkalmazkodó zene nagyra értékelése igazolja, hogy a ~ kezdettől fogva az összhangban, a harmóniában találta meg a kozmosz titkát s az emberi közösség boldogulásának a biztosítékát. A világrendben működő, s isten gyanánt tisztelt természeti erők közt a legfőbb Tien, az Ég, aki a világ folyásának s az erkölcsi rendnek szabályozója.

Lírai műfaj. Témája valamely egyszerű tárgy közvetlen szemléletéből fakad, a költő közvetlenebb megszólalása, s így a leginkább szubjektívebbnek tekinthető, egyszerű műfaj. Többnyire azonos típusú strófákból épül fel, s ezeket ismétlődések is rokonítják.

(lat): a 19. században Franciaországban fellépő, személytelen és szenvedélytelen ábrázolásra és szigorú formai fegyelemre törekvő költői irányzat.

Költői megjelenítő eszköz, melynek jelentése : összekapcsoló, társító, egyesítő.

A 19. század végén megjelenő művészeti, főleg irodalmi irányzat, amely az élet bonyolult jelenségeit szimbólumokba, jelképekbe sűrítve próbált érzékeltetni.

Egyneműség, mely az élővilágban egy rendszertani kategóriába sorolható alapvonások szerveződésén alapul.

Görög eredetű műfaj, disztichonban írt költemény, fuvolakísérettel adták elő; tartalmát tekintve lehet harcra buzdító ének vagy a személyes fájdalom panaszhangú költeménye, de elvont gondolatok, filozofikus tartalmak megéneklésére is alkalmas keretül szol

Osztrák költő. Gyermekkorát Magyarországon töltötte, ami gondolkodását, költészetét nagy mértékben meghatározta. Lírai versek mellett drámai és epikai költeményeket is írt. Főművének Az albigensek című verses eposz tekinthető.

Abban való hit, hogy az isteni, a természetfeletti, az érzékfeletti létezik, és vele kapcsolat teremthető.

programvers; olyan költői alkotás, amelynek funkciója van; egy tétel, esztétikai elv vagy irodalmi program ars poetikus kifejezése; különösen az avangárd irányzatok kedvelik elméleti és gyakorlati célkitűzéseik megfogalmazásakor

Jelentése: hanyatlás, visszaesés. A formáról,kritikáktól és beteges emberi vonásoktól túltengő alkotói korszak bekövetkezte, mely felváltja a kitisztult és spontán teremtőerő jelenlétét. A hanyatlás korszaka.

Közismert, jellemző fordulat, kép.

( gör-lat) Semmilyen értéket nem tisztelő, minden eszményt és bevett szokást keserű kiábrándultsággal kigúnyoló személy, magatartás.

,Christian Friedrich ( 1813-1863) Német drámaíró, költő. Lélektani realizmus jellemzi gyakran bibliai vagy mitológiai témájú drámáit. Főbb művei: Judit ( 1840) Mária Magdolna( 1844)

A 19. század 2. felétől divatos verstípus, mely egy tárgy vagy élőlény objektív, beleélés nélküli leírására törekszik. A magyar alkotók közül Deák László, a külföldiek köréből pedig pl. Rilke, Rainer Maria egyik kedvenc verstípusa.

XX. századi avantgárd irányzat, a sebesség, lendület, az erő, a dinamizmus, a technika és a jövő hirdetője; mindennel szemben áll, ami múltbéli vagy a jelen világával kapcsolatos, a modern élet dicsőítését tartja feladatának; a futuristák nézeteiket kiált

Irodalmi művek elmélkedő, bölcselkedő része, pl. Csokonai Az estve című versében figyelhető meg a pictura, azaz a leíró résztől való éles elkülönülése

Théophile Gautier (1811-1872) francia romantikus költő és kritikus, a parnasszizmus (parnasse: a 19. sz. második felében Franciaországban a romantika csapongó, szónokias lírizmusával szemben fellépő költői irányzat, amely a formai tökély és a személytelen költészet programját hirdette) képviselője. Párizsban tanult; festő akart lenni, majd 1830-ban mint költő a romantikusok közé állt és Victor Hugóért lelkesülve szenvedélyesen küzdött a klasszikusok ellen. Írt a France littéraire-be ; azután kiadta költeményeit: Premieres poésies (1830; új kiadás 1873); Albertus ou l'âme et le péché (1832); La comédie de la mort; 1836-tól kezdve a Presse számára 20 éven át irt mű- és színházi kritikákat. 1856-tól a Moniteur irodalmi tárcáját szerkesztette.

A XIX. század első felében a klasszicizmus elhalásával kibontakozó átmeneti stílus. Elsősorban az iparművészetben és a lakáskultúrában hatott. A festészetben a biedermeier stílus kedvenc témája

(1887-1967) A magyar avantgárd világszínvonalú képviselője. Költő, prózaíró, festő, irodalomszervező. Az izmusok hatására született meg eklektikus, de az avantgárd határozott jegyeit is magán viselő verseskötete, az Eposz Wagner maszkjában 1915.

Tudati tartalomnak a külvilág tárgyaira való kivetítése, ill. ennek megjelenítése.

, Ralph Waldo ( 1809-1882) amerikai filozófus, esszéíró, költő. A Harvardon tanult filozófiát. Esszéíró, »az amerikai Montaigne”. A jövő történelmét kreáló géniusz szerepét hangsúlyozza. Az amerikai írók és filozófusok mellett Nietzsche is tanult tőle, az

(1871-1945): francia költő, esszéíró, a 20. sz. -i francia költészet egyik vezető egyénisége. A “tiszta művészet” hirdetője. Mallarmé köréből, a szimbolizmus irányzatából indult. Kisszámú költői alkotását a klasszikus forma szigorú kereteiben hozta létre. Az a felfogása, hogy a megvalósult alkotás a szellem tevékenységéhez képest megalkuvást jelent, költői munkásságában 20 éves hallgatásra késztette, ami alatt filozófiával, matematikával, tánccal, építészettel foglalkozott, és szkeptikus szemléletű, a modern szellemi élet válságát hirdető tanulmányokat írt (A lélek és a tánc, Változások). Költeményeiben szimbólumokká sűrűsödő elvont eszmék kapnak hangot.

(gör.=névcsere) Olyan szókép, mely két fogalom közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok-okozati kapcsolaton alapul. Pl. tudja az egész falu.

Rövid, lírai hangú költői mű. Nem jellemzője a verses, kötött akusztikai forma, a verssorokba tördelés, sőt a gondolatritmus sem. A prózavers az epikus művek folyamatos tördelését követi, külső forma alapján prózának vélhetnénk.

(gör-lat): az istent a természettel azonosító, a természet felett álló isten létezését el nem ismerő filozófiai irányzat.

figura etymologica a szó tövének ismétlődésével előállt stílusalakzat. Ez figyelhető meg a Halotti beszédben: "halálnak halálával halsz".

A rím egy fajtája. Amelyben a rímhívó szóra egymást követő sorokban négynél több felelő rím található. ( Babits Mihály: Mint a kutya silány házában)

A magyar újságírás erősen cenzúrázott korszakokat élt meg az Osztrák-Magyar Monarchia idején, vagy a világháborúk eseményei között. A kiegyezést követően létrehozott és azóta is fennmaradt lapunk a Népszava. Méltán híres költő gárdája révén az 1878-tól megalakult Pesti Hírlap, olyan nevekkel, mint Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, vagy Gárdonyi Géza.

(1879-1945): író, publicista. A kolozsvári ref. kollégiumban és az Eötvös-kollégiumban, majd Párizsban tanult. A vogul szóképzés (1904) c. tanulmányával már egyetemista korában felhívta magára a figyelmet. Publicisztikai munkásságát székesfehérvári tanársága idején kezdte, majd Nagyváradra kerülve (1908) Juhász Gyula tanártársa lett és a progresszív irodalmi irányhoz csatlakozott. Az 1910-es évek elején részt vett a haladó tanári mozgalmakban. Az 1910-es években főként a Nyugat és a Huszadik Század hasábjain jelentek meg dinamikus stílusú, zsúfolt, nyugtalan fantáziára valló, modorosságukban is erőteljes írásai. Az 1918-i polgári demokratikus forradalom alatt került Bp.-re, a Tanácsközt. alatt az írói direktórium tagja lett. Az elsodort falu (1919) c. expresszionista stílusú családregénye a háború előtti élet torzképe. 1922-23-tól a német befolyás ellen fordult, publicisztikai írásaiban és szépirodalmi műveiben (Segítség, 1925; Feltámadás Makucskán, 1932; Az egész látóhatár, 1939 stb. ) sajátos fajelméletből kiindulva támadta a Horthy-rendszer politikáját és hivatalos kultúráját, majd a 30-as évek végétől a nyilasokat. Erősen hatott az értelmiségi fiatalságra, s a két háború közti írónemzedék számos tagjára, köztük a népi írók egy részére is.

Lírai műfaj, az óda egy fajtája. Jellemzői többek között a szenvedélyesség, az elragadtatott hangvétel, a csapongó téma, a hirtelen változó ritmus és a szeszélyes képalkotás. Épp e tulajdonságaiért válhatott a romantika kedvelt műfajává. Rapszódia pl. Vör

( 1896-1978) Költő. Pápa városnak és környékének több versében is emléket állít. Petőfi és a népművészet egyszerű formáit tölti meg modern tartalommal. Lázadása jobboldalra sodorta, 1947-ben elítélték, s csak 1954-től kapcsolódott be újra az irodalmi éle

Olyan ellentét jelenléte egy szövegben, mely első olvasatra nem válik nyilvánvalóvá, többszörös értelmezést igényel.

(1897-1970): író, publicista, Kossuth-díjas, országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszter 1947-48 között. Négy elemit végzett, bojtárként, cselédként, summásként, napszámosként és vasúti pályamunkásként kereste kenyerét. 1914-től részt vett az agrárszocialista mozgalomban, autodidakta módon művelte magát. 1917-1918-ban katonáskodott, előbb az olasz fronton, majd a köztársasági hadseregben. 1919-ben a balmazújvárosi földosztó bizottság, később a községi direktórium tagja lett. A megszálló románok Brassóba internálták, ahonnan 1921-ben tért haza, de még egy évig Debrecenben raboskodott. 1922-ben alapító tagja lett az MSZDP balmazújvárosi szervezetének és a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének. 1944-ig a Szociáldemokrata Párt tagjaként a csendőrség többször zaklatta. Első írását 1928-ban a Századunk című folyóirat közölte, első könyve, Az Alföld parasztsága című írói szociográfia 1936-ban jelent meg. Gyakran írt a Válaszba, a Gondolatba, a kolozsvári Korunkba és a Kelet Népébe. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója volt. 1938-tól részt vett a Szabad Szó szerkesztőbizottságának munkájában. 1939-től a Nemzeti Parasztpárt vezetőségének, 1942-től a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak lett a tagja, részt vett és felszólalt a lillafüredi író-katona találkozón és az 1943-as szárszói konferencián. A háború alatt többször munkaszolgálatra vitték; az ostromot Budapesten élte át. 1945-től tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, a Nemzetgyűlésnek, majd az Országgyűlésnek; 1945-ben bekerült a fővárosi törvényhatósági bizottságba is. 1945-1947-ben az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke volt. 1945-től 1949-ig ő volt a Nemzeti Parasztpárt elnöke. 1947. március 14-szeptember 24. között építés- és közmunkaügyi, majd 1948. szeptember 9-ig honvédelmi miniszter volt, aztán kiszorították a politikai életből és a paraszti gazdálkodásról vallott elképzelését is hatalmi szóval utasították el. 1949-től a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsának, 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a tagja, 1954-1957 januárja között a Magyar Írók Szövetségének elnöke volt. Támogatta az új rendet, de mindig figyelmeztetett a torzulásokra. Az 1950-es években megírta A Balogh család története című, a magyar paraszti élet fél századának legalaposabb enciklopédikus regényét. 1950-ben és 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Cikkeivel részt vett az 1953-1956 közötti írói mozgalomban; 1956 júniusában ő is köszöntötte Nagy Imrét a hatvanadik születésnapján. 1956. október 23-án, a Bem téren ő olvasta fel az Írószövetség nyilatkozatát. Jóval később kiadott naplójának tanúsága szerint a forradalomban a megtisztított szocializmus és a nemzetté válás együttes esélyét látta, de tartott a túlzásoktól; november 1-jén az ő neve is ott szerepelt az utcai önbíráskodások ellen fölszólaló kilenc neves íróé között. A Corvin köz szabadságharcosai őt akarták miniszterelnöknek. Október 31-én - némi vita után - a Petőfi Párt néven újjáalakult parasztpárt írókból álló irányító testületének tagjává választották. 1956. december 28-án ő elnökölt az Írószövetségnek a forradalom mellett hitet tevő közgyűlésén. A kádári hatalmat konszolidálni igyekvő Irodalmi Tanácsban való részvételt visszautasította, többször kihallgatták, a belügyi szervek pedig szorgalmazták a letartóztatását is. Az 1960-as évektől amolyan 'mindenes' lett, a népben-nemzetben való gondolkodás etikáját szorgalmazta. Népszerűségét a hatalom megkísérelte kihasználni, többször kitüntették, de erkölcsi életfelfogására az átformálódó kádári Magyarország egyre kevésbé tartott igényt.

(gör-lat): az isteni akarat, szándék közvetítője; isten kiválasztott embere; jós, látnok.

Költő, aki a jövőbe lát, a jövő eseményeit sejti, hirdeti.

Filozófus. A pragmatikus fikozófiát ő tette széles körben ismertté.

Quintus Horatius Flaccus (i.e. 68- i.e. 8) római költő. Miután Maecenas felkarolta, ideje nagy részét a szabin hegyek között található birtokán, elvonultak töltötte. Horatiushoz köthető az „aurea mediocritas”, vagyis az „arany középút” elve, mely szerint életünket szélsőségektől mentesen, kiegyensúlyozottan kell élnünk.

Az áthallás tudatos vagy véletlenszerű azonosság más művészek műveivel.

Író, költő. Első versei A Magyar Faluban jelentek meg. Első kötete az 1933-as Himnuszok Kelet kapujában című. 1949-ben kiszorult az irodalmi életből, csak 1957 után jelenhettek meg ismét veresei. Halála után kapta meg a Kossuth-díjat.

( lat) betűrím inkább versben, mint prózában fordul elő. Két vagy több egymás után következő szó kezdőhangjának egyezése.

Művészeti eljárás, mely a nyelv hangjait alkalmi stíluseszközzé alakítja. Alapja: a hangok fizikai-akusztikai tulajdonsága.

( fr. áthajlás) Verstani jelenség. A verssor vége mondattani szempontból szokatlan helen választ el szorosabban összetartozó szavakat, szókapcsolatokat, tagmondatokat. Lehetővé válik általa a szöveg valamely részének nyomatékos kiemelése.

( 1885-1969) tanár, író és műfordító. Benedek Elek író fia. A Magyar Irodalmi Lexikon (I-III., Bp., 1963-65) főszerkesztője volt. Lukács Györggyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapítója.

( 1899-1969) író, újságíró. Pályafutását költőként kezdte, de verseit hamar megtagadva, érdeklődése a novella- és újságírás felé fordult. Elsősorban az ókori mitológiát (Égő csipkebokor; Vízöntő, Új ég és föld), illetve a tatárjárást (Boldog Margit; Juli

( gör= utószó) Rendszerint drámai és epikai művekhez csatolt, a mű törzsszövegétől különálló befejező rész.

A meditatív szó jelentését tekintve szemlélődést, tűnődést jelent.

Énekvers, kántálva mondott szavalat.

Jelentése tétlen, tevékenység nélküli. A költők munkásságában előfordulhat valamilyen váratlan esemény, betegség vagy ihlet hiányának hatására inaktivitás.

felidézés - a művészi alkotás azon követelménye, hogy a befogadóban olyan hangulati-érzelmi-gondolati hatásokat keltsen mintha a valóságban élné át azokat

Eredetileg Weisz. (1858-1940): író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. A budapesti és lipcsei egyetemeken tanult s már ez időben magyar és német nyelvű lapok munkatársa volt. 1894-ben a Pesti Naplót szerkesztette, 1896. pedig megalapította és szerkesztette a Budapesti Naplót. 1899-1905 közt országgyűlési képviselő volt, 1905. a miniszterelnökségi sajtóiroda főnökének és min. tanácsosnak nevezték ki. 1906-ban Berlinben szerkesztette a Jung ungarn c. folyóiratot, 1911. a Budapester Presset alapította és szerkesztette. 1913-ban a Pester Lloyd szerkesztője, majd főszerkesztője lett. V. udvari tanácsos és egyidőben elnöke volt a Budapesti Újságírók Egyesületének. Két nyelven egyaránt kitűnően ír. Magyarország egyik legkitűnőbb publicistája s a külföld közvéleménye csaknem kizáróan az ő higgadt, tárgyilagos és mélyszántású vezércikkeiből szerzi a magyarországi viszonyok ismeretét. Régebben belletrisztikával is foglalkozott és verseket is írt. Szépirodalmi művei : A bánat dalaiból (1879); Traviata (versek, 1881 ; Mese a boldog munkásról (1900); Hiénák Jókai sírján (1904). Katona Bánk Bánját Berlinben az ő mintaszerű műfordításában mutatták be.

(Kr. e. 43-Kr. u. 18): római költő. Művei közül a Metamorphoses (Átváltozások) c. költeménye tette a legnagyobb hatást az utókorra. 15 könyve görög és római mítoszok feldolgozása. O. az ókori Rómában az aranykori költők csoportjának legfiatalabb tagja; egy ideig Maecenas köréhez tartozott. Virtuóz, de kevéssé elmélyült költészete már a római birodalom hanyatlását tükrözi. Szerelmi elégiáin: Amores (Szerelmek) és fiktív költői levelein kívül leghíresebb alkotása az Ars amatoria (A szerelem művészete). Valószínűleg ennek a műnek része volt abban, hogy kegyvesztett lett, s Augustus a Fekete-tenger partjára, Tomiba száműzte, ahonnan élete végéig nem kapott engedélyt a visszatérésre. Fasti (Naptár) címmel az év első felére eső római ünnepek eredetének és tartalmának magyarázatát adta verses formában.

A nagy francia forradalom idején ( 1789-99) a közép – és kispolgárság képviselői voltak. A Jakobinus klub tagjai üléseiket a párizsi Szent Jakab kolostorban tartották ( nevük innen származik )

A ballada témája, formája, hangulata utal (emlékeztet) egy másik mű jellegzetességeire.

Legfontosabbnak a népköltészetet, a parasztség nyelvét és művészetét tartotta. Felfogása szerint az író feladata, hogy ennek formáit magas irodalommá nemesítse.

Bibliai próféta. Aháb király és Jezabel bálványimádása ellen fellépett. Bírálta kora uralkodó rétegének romlottságát. A Biblia számos csodatettéről tud: a sivatagban hollók etették, legyőzte a Baál -papokat és végül tüzes szekéren szállt az égbe.

Olyan vers, mely középpontjában társadalmi, vallási, erkölcsi, politikai stb. nézetek egyértelmű költői eszközökkel való kifejezése áll. Pl. Radnóti Milkós: Mint a bika, Horatius, Quintus Flaccus: Ars poetica.

A puritán, gazdagságot elvető rend életcélja a hitélet és munka volt. Virágkorát a 13-15. században élte. A Benedek-rendből kivált szerzetes rend.