Gellért Oszkár (1882-1967) költő, újságíró, szerkesztő. Az 1908-ban indult Nyugat című folyóirat szerkesztőjeként vált ismertté 1933-1939 között, amikor is Babits Mihállyal közösen jegyezték a lapot. Gellért Oszkár 1882-ben született költő és újságíró, fiatalkorában jogi tanulmányokat folytatott. Osvát Ernővel való megismerkedését követően a Pesti Hírlap munkatársa lett. 1920-1940 között pedig az egyik legnagyobb irodalmi és kritikai lap, a Nyugat főmunkatársai közé került.

(1873, Pápa - 1945, Budapest) Szobrász. A modern magyar szobrászat és éremművészet egyik úttörője. A párizsi világkiállításon 1900-ban ezüstérmet nyert. 1906-ban Milánóban Grand Prix-t nyert Egyik leghíresebb alkotása a Mikes-emléérem a Nyugat címlapjának

( 1871-1957) Költő, író. Újságíró, majd a Vígszínház ( 1914-1918) a Belvárosi Színház ( 1929) és a Magyar Színház ( 1932-34) igazagatója volt. Korai lírájában és prózájában, kabaréjátékaiban a modern nagyvilági élet könnyed, szellemes ábrázolója. Fő műve:

A MIÉNK a Magyar Impresszionista És Naturalisták Köre, 1907-ben megalakult művészegyesület. Volt vezetői között tudhatja Szinyei Merse Pált, Rippl-Rónai Józsefet vagy Ferenczy Károlyot. A csoport elsőként fogta össze szervezett formában a modern művészeti törekvések képviselőit, és fő feladatának az önálló kiállítások megrendezését tekintette.

Festőművész. 1905-től a Képzőművészeti Főiskola igazgatója. Művei pl. Majális, Lilaruhás nő, Hinta, Pacsirta, Ruhaszárítás.

Festy Árpád 1856-1914 között élt festőművész. Tehetségének korán jelét adta, iskoláit Komáromban, Pozsonyban és Budán végezte el, innen azonban távoznia kellett, mert társaival együtt politikai és irodalmi kört alapított. Ekkor ált be 16 éves korában vándorszínésznek, majd Münchenbe ment ahol a levéltárakat tanulmányozta. Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba ment és az 1878-as világtárlaton sikert aratott Delelő című festményével. 1896-ban a millenáris kiállításra festette meg monumentális alkotását, a Magyarok bejövetele címet viselő hatalmas diorámáját. Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott, a budapesti Magyar Korona kávézó gyakori vendége volt

( lat) Hit az olyan lelkek és szellemek létezésében, amelyek az ember és a természet életére befolyással bírnak. Olyan elképzelés, miszerint minden tárgynak megvan a maga lelke, szelleme.

Jelentése: a dolgok közepébe vágva. Egy írói technika, ahol az elbeszélés a történet közepén kezdődik a történet eleje helyett (ab ovo vagy ab initio). A történet előzményei gyakran az elbeszélésben később, visszapillantások útján kerülnek bemutatásra.

Váratlan megoldás, feloldás, mely a mű lezárást és tanulságát is jelentheti egyben.

( lat. ) Mentség, ürügy. Annak bizonyítása vagy bizonyítéka, hogy a gyanusított a bűntett elkövetésének pillanatában nem tartózkodott a tett színhelyén.

( zsánerkép) Kisebb prózai vagy verses mű. A mindennapi élet valamelyik jellemző, tipikus alakját, helyzetét örökíti meg. A kelet-európai irodalomban a 19. század első felében vált divatossá.

A műfaj meghatározó eleme a történet és a szubjektív előadásmód, kitérők, reflexiók, betétek dúsítják a téma kifejtését,

Az írásmű olyan része, melyben egyetlen szereplő saját érzelmein, gondolatain keresztül, mintegy önmagának tárja föl az aktuális helyzetet.

A művészt az adott pillanat élménye vezérli és kevés feketét használva a fénnyel variál.

A szecesszió és egyben a hatása is újszerű művészetet jelent, amely elhatárolódik a hagyományoktól és újszerű formáit keresi. A szecessziós mű dekoratív és díszítő elmei a természeti eredetűek.

Erőteljes elbeszélői jelenlétet igénylő előadásmód, gyakran pletyka jelleget ölt és kitérőkkel övezett.

Társadalmi helyzeten, azonos foglalkozáson vagy politikai nézeteken alapuló zárt társaság – úri kaszinó, klub

Olyan irodalmi motívum, mely a mű során rendre újra és újra megjelenik.

Olyan érzelmi vonulatok, melyek az egyén lélektani átalakulását indítják be, több összetevőből és konfliktusból építkezve. Ez az átváltozás pozitív vagy negatív fejlődésmenetet indukálhat, az események, elfojtások és célkitűzések függvényében.

A metamorfózis kifejezés átalakulást jelent. Biológiai tekintetben az egyedfejlődés lépései alkotják, geológiai vonatkozásban pedig fizikai és kémiai folyamatokban testesül meg. A metamorfózis szilárd fázisú átkristályosodást jelent. Az ilyen módon keletkezett kőzeteket nevezik metamorf kőzeteknek.

(gör-lat): hitetlenkedő, mindenben kételkedő magatartás.

Társadalmilag meghatározott (a tárdasadami viszonyoktól függő), más(ok) kényétől, hatalmától való teljes függés.

Olyan ember, akire indokolatlan cselekvésekre vezető kóros lelki állapot a jellemző, melyet rögeszmék, kényszerképzetek idéznek elő.

Nem tevékeny, tétlen humanizmus.

Valamilyen eszme, rendszer ellen való szellemi vagy testi küzdelem, mely a nem kívánt körülmények megdöntéséért zajlik.

Esztéta, irodalomtörténész, egyetemi tanár. Tankönyveit évtizedeket keresztül használták a középiskolákban irodalomtörténet, stilisztika és poétika oktatására. Stilisztikai gyakorlatain sok leendő jeles magyar író, költő részt vett.

Kossuth-díjas magyar dramaturg, író és drámaíró (1921-1992). Apja Karinthy Frigyes. Külföldi (Svájc, Franciaország, Olaszország) tanulmányútjai után a Nemzeti Színház dramaturgja lett. Több hazai színház dramaturgja, majd vendégelőadó USA, Ausztrália és Szovjetunió egyetemein.

A paródia egy-egy mű, műfaj, stílusirányzat jellegzetes vonásainak nagymérvű eltúlzásával kelt komikus hatást (bármely műfajban jelentkezhet).