- Irodalom - 11. osztály
- Epika
- A XIX. század második felének prózairodalma
- 9 téma
pozitivizmus
Történelmi és irodalomtudományi irányzat, mely a természettudományok elveinek alkalmazására törekszik. A tényeket az elvont spekulációkkal szemben elsődlegesnek tartja.
utópia
Olyan mű, mely az elképzelt jövőt ábrázolja. Nevét Morus Tamás Utópia című alkotásáról kapta.
devalválódás
( lat. le+valeo= értéke van) Gazdsági intézkedés, amellyel az állam a forgalomban lévő papírpén aranytartalmát lecsökkenti.
Goethe, Johann Wolfgang
Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832),német származású író, költő, aki a barokk nagyepikai műfajának egyik legjelesebb képviselői közé tartozott. A Faust írójaként vált híressé a nagyvilágban.
pozitivizmus
Történelmi és irodalomtudományi irányzat, mely a természettudományok elveinek alkalmazására törekszik. A tényeket az elvont spekulációkkal szemben elsődlegesnek tartja.
miliő-elmélet
Taine, Hippolyte elmélete, mely szerint az emberek megismerése, személyiségük vizsgálata során a három legfontosabb tényező a környezet, a faj és a történelmi pillanat.
szkepticizmus
Görög filozófiai irányzat, mely azt hirdette, hogy a megismerés lehetetlen, ezért le kell mondani róla.
publicista
(lat, fr): közíró, hírlapíró, a publicisztika művelője.
naturalista regény
(lat) A 19. sz. második felében keletkezett irodalmi irányzat alapelvei szerint készült regény. Az irányzat jellemzője, hogy a valóság fényképszerű ábrázolására törekszik.
idealista
Idealistáknak az idealizmus híveit tekintjük. Az idealizmus filozófiai kifejezésköznapitól eltérő értelemben használatos. Az idealizmus köznapi értelemben olyan eszmerendszer, amely a világban közvetlenül nem tapasztalható, nem érzékelhető elvek, eszmék („ideálok”) létezésében és igazságában hisz (például Isteni gondviselés, a társadalom jobbítása, lovagi erények stb.)
kritikus
Olyan személy, aki különbözőstílusú és típusú művek bírálatával, megítélésével, elemzésével foglalkozik. Az álláspontjuk mindig szubjektív. Nem saját maga számára, hanem a közönség számára fejti ki gondolatait, meglátásait. Magyar kritikusok többek között: M. Nagy Miklós, Bakács Tibor Settenkedő, Elek István.
intenzív totalitás
A műalkotás belső teljessége
novella
(lat.=újdonság) Olyan elbeszélés, rövid prózai írás, mely csak néhány szereplőt vonultat fel. Részletezés nélküli, zárt szerkezetű egységes történet, mely rendszerint meglepetésszerűen, csattanósan zárul.
Pilinszky János
Költő, író. Versei 1938-tól kezde jelennek meg különböző folyóiratokban, pl. Magyar Csillag, Válasz, Vigilia. 1944-ben behívták katonának, 1945-ben alakulatukat nyugatra vitték. Így került a németországi Harbach nevű faluba.
lélektani ábrázolás
Olyan ábrázolás típus, amikor az alkotó nagy hangsúlyt fektet a szereplők és leginkább bizonyos konkrét karakterek belső lelki világának feltárására. Míg a befogadó előtt nyitott könyvként bontakozik ki egy-egy személyiség, addig a mű többi szereplője a félreértések áldozata lehet, mely rendkívül sok konfliktust generál.
polifón regény
Az elnevezés Mihail Bahtyin orosz irodalomtudóstól származik. Ő használta e kifejezést a Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics által megalkotott regénytípusra, melyben a hangsúly a hősök lelkiállapotán van. A regényben szereplő hősök nem is igazi hősök, inká
tudatfolyam
A modern regényre jellemző technika, pl. Joyce, Jamesnél találkozhatunk vele. A műben megjelenő szereplő gondolatait, belső világát, egyfajta belső cselekvést jelent.
Faukner, William
William Faulkner (1897-1962) Nobel-díjas amerikai költő. Bár alkohol problémákkal küzdött, ihletettségét nem az ital által nyerte el. Nagy hatással volt alkotásaira Dosztojevszkij a regényművészete.
monológ
Magánbeszéd. A dráma azon része, melyben csupán egy szereplő beszél, gondolkodik, s mindezt úgy teszi, hogy a dráma többi szereplője nem szerez tudomást az elhangzottakról, nincs jelen. A monológ előadója érzéseit, gondolatait a közönség előtt feltárja, á
Jasznaja Poljana
Jasznaja Poljana Oroszországban található település. A helység mellett található a Tolsztoj család azonos nevű egykori birtoka és udvarháza. Itt született és egy ideig itt élt és alkotott Lev Nyikolajevics Tolsztoj, orosz író, kinek sírja az egyik közeli erdőben található.
valóság
Az, ami létezik, s ami a létező világban végbemegy.
megvilágosodás
Isten segédletével történő lelki és értelmi megtisztulás, a felismerés az élet minden oldalára vonatkozóan.
krími háború
1854-től 1856-ig tartó háború. Oroszország jogot formált a törökországi keresztények érdekeinek védelmére, valamint az orosz hadihajók számára a Dardanellák használatára, ezért Törökország, Anglia és Franciaorszkág hadat üzent. A háború Oroszország veresé
tolsztojanizmus
Lényege, hogy az élet mozgatója a szeretet, az egyszerű ember a legboldogabb. Az elnevezés Tolsztoj, Lev Nyikolajevics orosz elbeszélő, regény- és drámaíró nevéből ered.
felcserélt időrendiség
A regények meghatározó eleme az időrend. Hagyományos (lineáris) időrend esetében az események a cselekmény elindulásától a végkifejletig zajlanak. Ezzel szemben a felcserélt időrend esetében a cselekmény a záró jelenettel indít, amelyre példa Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála című kisregénye is. A mű első fejezetében értesülünk arról, hogy a hivatalnok meghalt, és csak ezután részletezi a költő a szereplő életét. A felcserélt időrend szerepe kettős, hiszen egyrészt hangsúlyozza azt, hogy a költő érdeklődésének középpontjában a halál áll, illetve az olvasó kíváncsiságát is fokozza.
kisszerű élet
Az irodalmi művekben a monoton és vontatott életvitelben elevenítik meg az írók a kisszerű élet sajátosságait, mint például Tolsztoj Ivan Iljics halála című regényében a főhős élete.
embertípus
Viselkedésünk, szokásaink, kultúránk alapján számos típusba sorolhatjuk az ember tulajdonságait.
irónia
( gör-lat.) Többnyire dicsérő, elismerő szavakba burkolt, keserű, de szellemes, finom gúny. 2. kesernyés, maró gúny.
groteszk
( ol. = grotta, barlang) Esztétikai minőség. Szélsőségesen össze nem illő elemek társítása, amely nevetséges hatást kelt.
tragikum
(gör-lat) Művészi alkotásban, elsősorban a drámában olyan helyzet, melyben valamely emberi nagyság ellentétbe, összeütközésbe kerül a világgal (világrenddel, sorssal, társadalmi és erkölcsi törvényekkel stb. ) és szükségszerűen elbukik; ennek az összeütközésnek megrendítő és felemelő jellege.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)