RadikalizmusaRadikális politikai nézetek jellemzik a Monológ (1890) és a Bukás (1890) című verseket. Csupán kéziratban maradtak fenn, mert az egyetlen megjelent kötetben nem kaphattak helyet. A Jóslat és Viharének a múlt lerombolásának szükségességét hirdeti. Forradalmi hangja talán ebben a két versben a legintenzívebb. A rombolás és az új világ várása egyfajta utópia. A pénz, a hivatal és a klérus kezéből kiragadott hatalom, a szabadság eljövetele és a testvériség eszméjének felújítása néhol anarchista nézetekbe csap át.

Komjáthy költészetének személyes hangütéseis van. Talán az elzárattatás és a magány sarkallta az egyéni boldogság fontosságának kimondására. Állandó vágya a minél teljesebb és intenzívebb élet megvalósítása. S minél kevesebb erre az esélye, annál szenvedélyesebben beszél róla verseiben.

Miszticizmusa A felnagyított egyéniségtudat prófétai szerepet eredményez. Csak tartsatok című versében Illés prófétához hasonlatosnak mondja magát.

Komjáthymiszticizmusának is ez az attitűd a kulcsa. Bár gyűlölte a vallások zsarnok istenét, örök istenkeresőnek számított. Bolyongjak című 1890-ben született versében így fogalmaz:

„Boruljon életemre átok,

Mint nemes ércre a salak,

Raboljátok ki a világot:

Csak téged, Isten, lássalak!”

A forradalmi és a misztikus szemlélet összeforrt Komjáthy költészetében. Az ember istenülésének gondolata nála is megjelenik. Nem a felsőbbrendű ember teóriáját hirdeti, hanem azt az élményt fogalmazza meg, amelyben az egyén istenbe olvadásában megszületik a boldogság. Az egyén istenülése nem egyéb, mint válasz az elértéktelenedésre, az elembertelenedésre, amely a kapitalizmus velejárója. Az egyéni és társadalmi kiút így egyesült a forradalmi és misztikus tanokban.