Sir Walter Scott (szkott, 1771–1832) skót nemesi családból származott, saját várkastélyában élt, de anyagilag is érdekelt volt annál a kiadónál, ahol művei megjelentek. Életében a feudális és a polgári életforma békésen megfért egymás mellett.

Történelmi kalandregényScott a történelmi kalandregény megteremtője. A romantikus szerzők a klasszikus mítoszok világa mellett szívesen dolgozták fel a történelem nagy korszakait, s a felvilágosodásban újjászületett lovagkultusz a középkori témák felé fordította a regényírók figyelmét. A történelmi kalandregény írója nem a históriák, történelemkönyvek által megőrzött eseményekre koncentrált, hanem a különös, nagy jellemekre, hősökre; nem a történelem, a történelmi hős, hanem az ember az igazán fontos. Épp ezért szabadon kezeli az eseményeket, nem törekszik hitelességre, a hiteles történelmi személyek általában csak mellékalakok e regényekben.

Fontos viszont az író számára a környezet (berendezési tárgyak, bútorok, fegyverek, ruhák) hiteles ábrázolása, a régi kor külsőségeinek minél pontosabb felidézése. Hiteles környezet, szentimentális-romantikus hősök, valóságos mellékszereplők és sok-sok kaland a történelmi regények fő alapelemei.

kalandregény: regénytípus; a történet középpontjában a hős kalandos helyzetei, megpróbáltatásai vagy hőstettei állnak; elsősorban a szórakoztató jelleg dominál, de tanító szándékú változatai is ismertek

történelmi regény: regénytípus; valamilyen jelentős történelmi eseményt dolgoz fel, a hitelesség azonban csak részben valósul meg, hiszen a valóságos történelmi személyek és a valóságos szituációk mellett fiktív szereplők és helyzetek is helyet kapnak a műben (pl W. Scott: Ivanhoe, V. Hugo: A párizsiNotre-Dame, Tolsztoj: Háború és béke, Jókai: Fráter György, Eötvös József: Magyarország 1514-ben, Kemény Zsigmond: Rajongók, Móricz ZsigmondErdélyről szóló trilógiája)