Empirizmus

Az angol Francis Bacon (e. békn, 1561–1626) empirikus filozófiája egyszerre rendszer és módszer. Az empiristák szerint a világ megismerésének egyetlen csalhatatlan módja a tapasztalati úton való megismerés. A tudós vagy gondolkodó feladata a tapasztalatok összegyűjtése és rendszerezése, ez adja a világról alkotott hiteles képet.

Szenzualizmus

Hasonlóan közelít a világ megismeréséhez John Locke (e. lok, 1632–1704), aki szerint „nincs semmi az értelemben, ami nem volt előbb az érzékletben”. Elmélete a szenzualizmus, amely a világ megismerésének egyetlen lehetséges módszereként az érzékelést tekinti. A szenzualisták szerint a világ tárgyainak az emberi érzékszervekre (látás, hallás, tapintás stb.) való hatása képezi a tudást; a megismerés lényege az egyes érzékelhető befogadásokból kialakított általános nézet kialakítása, az indukció-elmélet.

Racionalizmus

A racionalista gondolkodás egyik alapja Isaac Newton (e. nyutn, 1642–1727) természettudományos kutatásainak eredménye. Newton a tömegvonzás törvényének kimondásával a világegyetem működését matematikai törvényszerűségekkel magyarázza. A fizika és a matematika vezető tudománnyá, módszere, az analízis, gondolkodási módszerré vált.

Szenczi Miklós: John Locke-ról, Holnap Kiadó, Bp., 1993 (In: A klasszicizmus és szentimentalizmus irodalmából)