Az előzetes ismeretek

A multimédia-fejlesztés pedagógiai vonatkozásai közül az első szempont a tanuló „induló”, előzetes tudásszintjének figyelembe vétele. Ismeretes, hogy a multimédiás tudásközlés akkor optimális, ha a tanulónak pontosan azokat a külső oktatási segítséget nyújtja, amire szüksége van ahhoz, hogy az igényelt konkrét műveletet végrehajtsa.
A klasszikus felfogás szerint a multimédia-fejlesztéshez szükséges előzetes tudásszintként a következő előismeretek szükségesek:

• számítástechnikai alapismeretek,
• szövegszerkesztés,
• táblázatkezelés,
• operációs rendszerek,
• hálózati ismeretek,
• adatbázis-kezelő rendszerek,
• programozási nyelvek és programozási módszertan,
• számítógépes grafikai ismeretek.

A multimédia oktatási anyag tervezése során feltétlenül alapozni kell a szükséges előismeretekre. A szövegtanulás segítő hatásának előfeltétele az, hogy amikor a tanuló olvassa, rendelkezzen a megértéséhez szükséges előzetes ismeretekkel.
A szövegírásnál betartandó szempont, hogy a tanuló szereti, ha tudja, milyen előismeretre van szükség az anyag elsajátításához. Problémaorientált szövegek esetében eleve a tanuló tapasztalatrendszerére építenek, hogy valóban releváns problémák kerüljenek kiválasztásra. A szöveg írása során gondoskodni kell arról, hogy a megelőző szövegrészek tartalmazzák a későbbiek megértéséhez szükséges új ismereteket. Minden olyan esetben, amikor feltételezhető, hogy a szöveg olvasója nem rendelkezik a megértéshez szükséges előzetes ismeretekkel, azokat a szövegben kell közölni, illetve a tanulási folyamatban kialakítani. Ezt a megfelelő időben célszerű megtenni, lehetőleg a szükségességet közvetlenül megelőzően, hogy a megértéshez rendelkezésre álljon.
Kerülni kell a túl sok új ismeret egyszerre történő bevezetését, a túltöltést. A szükséges ismeretek körének meghatározása során mindig a célcsoport legkevesebb előfeltétellel rendelkező tagjait ajánlatos figyelembe venni.

Az egyéni tanulási stílus figyelembe vétele

A multimédia-fejlesztés pedagógiai vonatkozásai közül a második szempont az egyéni tanulási stílus figyelembe vétele. A tanulók akkor tanulnak a leghatékonyabban, ha a tananyag szerkezete és tartalma megfelel egyéni tanulási stílusuknak. A tananyag tegyen eleget a tudomány követelményei mellett a könnyen tanulhatóság kritériumának is.
A tanulási stílusok figyelembe vételére a fejlesztés során egyik lehetőség az, amikor a tanulói célcsoport egészét, vagy annak egy reprezentatív mintáját mérik fel egyéni tanulási stílusaik szempontjából, és ezt követően kerül megtervezésre a multimédia oktatási anyag felhasználói felülete úgy, hogy az a tanulók nagy többségének megfelelő legyen. A tanulóknak a használat egyes pontjain választási lehetőségük van. Ha a tanulási stílushoz rendelik a multimédiás anyagot, akkor annak két vagy több olyan verzióját készítik el, amelyek megfelelnek egy- egy konkrét tanulási stílushoz tartozó tanulói csoport igényeinek.

Pedagógiai alapok

Multimédiás CD

Multimédiás CD

Az aktivizálási szempontok

A multimédia fejlesztés pedagógiai vonatkozásai közül a harmadik szempont a hatékony tanuláshoz szükséges, a tananyaggal történő aktív foglalkozás lehetőségének a biztosítása. Ennek során a tanuló egyéni tanulási stílusának legjobban megfelelő interakciós információközlő módokat biztosítják. Az elektronikus tanulási felület akkor aktivizál, ha biztosítjuk az egyéni előrehaladás lehetőségét, a jegyzetelési, rajzolási ill. vázlatkészítési, a választási és döntési lehetőséget, ha törekszünk arra, hogy a kérdéseket megválaszolhassák, ha törekszünk az egyéni vagy irányított feladatmegoldásra, ha folyamatos visszacsatolást biztosítunk, a tanulók válaszait rendszeresen megerősítjük.
Összességében az alkalmazott médiumok egymást erősítő legelőnyösebb kombinációját kell megkeresni.

Jegyzetelhetőség, tanulhatóság

A multimédia-fejlesztés pedagógiai vonatkozásai közül a negyedik szempont a jegyzetelhetőség, illetve a könnyen tanulhatóság elvének biztosítása. A jó multimédia-program biztosítja, hogy a tanuló számára legmegfelelőbb tagolásban és ritmusban történjen a feldolgozás. A közlés multimediális, egyszerre több érzékszervi csatornára hat. A szöveg többször újraolvasható, a tanuló jegyzetelhet közben, és ez segíti az elmélyült feldolgozást. Egyes tanulóknál megkönnyíti a visszaemlékezést a gépelt szöveg képe. Az olvasva tanulás – gyakorlott olvasóknál – módot ad az információ szelektív, rugalmas kezelésére.
Segíti az ismeretelsajátítást, ha alkalmazzuk a kiemelés, figyelemfelkeltés különböző módozatait (betűtípusok, betűméret, elhelyezés, kiemelés, telítettség, háttér, előtér, szín és formai elemek).