A külvilág történéseinek a megismerése
A külvilág történéseiről különböző, egymást kiegészítő és erősítő érzékelési csatornákon keresztül tájékozódunk. Érzékelési modalitásoknak nevezzük az egyes specifikus érzékelési területeket (pl.: látást, hallást, tapintást, szaglást), ezért a külvilággal, illetve annak egyes objektumaival végbemenő interakcióink multimediálisak.
Általában médiumnak nevezzük az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket. A világ, amelyben élünk és tevékenykedünk, leginkább multimediális természetű. Az információs technológiákban környezetünk információs gazdagsága nem rendelkezik nagy múlttal, mivel számítógépes rendszereink felhasználói felületei valós világunkhoz képest szegényesek voltak. Az ember bonyolult viselkedése következtében a felhasználói felületek nagyszámú és legtöbbször előre nem látható követelményeket támasztanak a rendszer egyéb részeivel szemben.
A médiaintegráció a média és a telekommunikáció informatizálódását jelenti. Megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt médiumok (internetes portálok, interaktív-digitális tévé, digitális fényképezés), melyek értő használata informatikai tudást is feltételez.
A hagyományos médiumok elektronikus megfelelői új lehetőségeket tárnak fel (elektronikus könyv, elektronikus szótár). Az informatika lehetőségei teljesen új média megjelenését teszik lehetővé (virtuális valóság, interaktív média). Az informatikai eszközöket tartalmazó média mind a megismerési folyamatot, mind pedig a szórakozást más szintre emelheti.
Életünk során különböző eseményeknek vagyunk résztvevői, melyek folyamatosan zajlanak az időben, és térben. Ezek hatása a történés.
A hagyományos taneszközök körébe a digitális korszak előtti információhordozók tartoznak: valódi tárgyak, a modellek, a nyomtatott ismerethordozók és az audiovizuális taneszközök.
Információközvetítő médiumok- taneszközök
A taneszközöket még az 1960-as évek elején W. SCHRAMM (1963) csoportosította négy fő nemzedékbe, melyet a szakma történelmi szempontú megközelítésként tart számon. Mára már 5 nemzedékről beszélhetünk.
- Az első nemzedékbe azok az eszközök tartoznak, amelyeknek sem az elkészítéséhez, sem a bemutatásához nem kell gépi berendezés. A valódi tárgyak, a modellek, a makettek, a faliképek, a falitáblák stb. mind ilyen jellegű taneszközök. Ezek jó része olyan régi, illetve olyan régóta használatos, mint maga az ismeretátadás, az oktatás.
- A második nemzedékbe sorolt taneszközök előállítására már gépeket használunk, ilyenek például a nyomtatott taneszközök, tehát a tankönyvek, a munkafüzetek, a fényképek stb., de használatuk, bemutatásuk, az információ "kiolvasása" nem igényel különösebb technikai berendezést.
- A harmadik nemzedék eszközeit az jellemzi, hogy gépi berendezések szükségesek maguknak az információhordozóknak az előállításához és bemutatásához, az információk átvételéhez. A híradástechnikai fejlődés tette lehetővé, hogy a vetítéstechnika és a hangtechnika eszközei meghonosodjanak az iskolákban. Az audiovizuális eszközök és anyagok, a diaképek, az oktatófilmek és videofelvételek viszonylag kiemelkedő súllyal vannak jelen az oktatásban.
- A negyedik nemzedék abban különbözik a többitől, hogy az ide sorolt taneszközök a tanulásirányítás elemeit, csíráit is magukban hordozzák. Ez a szempont a programozott oktatás kísérleteinek korában vált jelentőssé. A programozott tankönyveken kívül kísérletek folytak például a diaképeket és a hanganyagot kombináló oktatógépi programok bevezetésére is. A sokféle technikai nehézség miatt ezek az eljárások nem terjedtek el igazán. De az egyéni tanulás lehetőségeinek és kívánalmának a pedagógiai szempontú finomodását, valamint sokoldalú, szélesebb körű érvényesülését a számítógépek elterjedése lehetővé tette.
- Az ötödik nemzedékbe nyitott rendszerű hálózati tanulást támogató internetes tananyagok tartoznak.
A számítógép általi kommunikáció
A számítástechnika fejlődése hozta létre a taneszközök ötödik generációjának megalkotását. Azokat az interaktív kapcsolatot megteremteni képes taneszközöket soroljuk ide, amelyek lehetővé teszik a tanuló számára a folyamatos visszacsatolást a tanuló és a számítógép között. Ennek révén a számítógép programjaival és kiterjedt hálózati struktúrájával olyan interaktív tanulási környezetet teremt, amely egyidejűleg több emberi érzékszervre irányul és cselekvésre késztet. A multimédiás interaktív számítógép-hálózatok térhódításával az írott-nyomtatott szöveg egyeduralma megrendül. A multimediális számítógépes kommunikáció – az egyszerre több közegben történő, egyszerre több érzékszervre ható közlés-érintkezés – az ember természetes életvilágához tartozik.
A CBT számítógép általi ismeretelsajátítás (médiális tanulás), melynek során interaktív, párbeszédes formában, képszerűen, többoldalú megjelenítést (grafika, animáció, mozgókép, adatbázis) felhasználva történik az ismeretek elsajátítása. Intelligens témastruktúrával, magas interaktivitással és felhasználóbarát megjelenítéssel rendelkezik. A tanulás a tanuló számára közvetlen sikerélményt biztosít, mely erősíti a tanulási motivációt, és ezáltal önálló tanulásra serkenti. Felhasználható mind az önálló egyéni, mind pedig a csoportos tanulásra, illetve bemutatásra egyaránt. Jól alkalmazható a gyakorlatok elő- és utófeldolgozására. Többoldalúsága révén gazdaságosan felhasználható médium.
A tanuló az előre megtervezett tananyagban, válaszai függvényében – egyénre szabottan – haladhat előre, a minősítésben nem játszhatnak szerepet az előítéletek, a tanuló közvetlen kapcsolatban van a tananyaggal, az információáramlás több csatornán keresztül történik, a tanulás hatékonyságát nem csökkenti a gátlás, amely a rossz válaszok adásából alakulhat ki, a realisztikus szituációk által gyakorlati tudást is nyújt, a tanulót nem kényszeríti semmilyen szerepbe.