Problémafelismerés
A problémafelismerés egy jelenlegi és egy kívánt állapot közötti eltérés felismerését jelenti. Az eltérés tudatosulása feszültséget okoz, melynek megszüntetéséhez döntést kell hozni. A problémafelismerés fokozatai:
A probléma megérzése, azonosítása.
A problémahelyzet megfogalmazása egy-két mondatban.
A problémák megoldásához megoldási modell választása.
A cél, hogy eljussunk a referensz (információkérő) kérdés megfogalmazásáig, amelyet egy strukturált kérdés megalkotása követ.
Kérdések típusai
A felmerülő problémára megfogalmazódó kérdés vonatkozhat bibliográfiai adatra, tényszerű adatra, valamint egy adott témára. A tényszerű adatokra vonatkozó kérdés tovább bontható, így lehet névre, időpontra, földrajzi egységre, életrajzi adatra, jelentéstartalomra utaló. Ez alapján megkülönböztethetünk bibliográfiai kérdést, ténykérdést és témakörre vonatkozó kérdést.
Megfogalmazása szerint a referensz kérdés lehet elsődleges kérdés, másodlagos kérdés, nyitott kérdés, zárt kérdés.
Előre meghatározott, megtervezett kérdések.
Közvetlenül a meghatározott problémára irányuló (problémaközeli) kérdések.
Az elsődleges kérdésekre adott válaszokból következő kérdések.
Szabad szöveges választ igényel, tehát nem határozható meg pontosan, mire vonatkozik, így nem határozható meg pontosan a válasz formája sem.
Meghatározza a válasz-mondatok formáját. Pontos választ igényel.
Bibliográfiai adatra, információra irányuló kérdés.
Egy kérdés, amely adatszerzésre irányuló nevekre, kronológiai, földrajzi, életrajzi stb. adatokra vonatkozik.
Tartalmazza az információkérést, az eligazító és az adminisztratív jellegű kérdések kivételével.
Kérdések tartalma
A kérdéseknek két jellemző paramétere van, a tartalom és a terjedelem. A kérdések tartalma arra vonatkozik, hogy a kérdésben leírt problémát hogyan tudjuk a megfelelő tudomány területhez vagy tudományterületekhez kapcsolni. Ha ez nem sikerül, akkor valószínűleg helytelenül fogalmaztuk meg a problémát, újra át kell gondolni a probléma azonosítását.
Kérdések terjedelme
A kérdések terjedelmének megállapítása jelenti a nehezebb feladatot. A terjedelem megállapításához a megfelelő szintre kell szűkíteni vagy bővíteni a problémakört. Azért nehéz ez sok esetben megvalósítani, mert nem találjuk azt a határt, amely még releváns (fontos, a tárgyhoz tartozó) a problémával, de már jelentősen kiszűri a zajokat.
Kérdések megfogalmazása
A végső feladat a strukturált (megfelelően felépített, megtervezett) kérdés megfogalmazása. Ennek követelményei a pontosság, lényegre törés, egyértelműség és a megfelelő logikai szerkezet. A strukturált kérdés tartalmilag és terjedelmében is átgondolt, alkalmas arra, hogy standardizált (szabványosított) kérdéssé alakítsuk.
Hibás kérdés
A kérdések megfogalmazásában elkövetett hibáknak két csoportját különböztetjük meg. Az első csoportba az alábbi hibák tartoznak:
- A kérdésben megadott hibás alternatívák.
- A kérdésben adott hibás választási igény.
- A hibás teljességi igény.
A hibák másik csoportjába tartoznak azok a hibák, amelyek különféle mondatokban és kifejezésekben fordulnak elő. Ilyen a fogalmak zavarossága, bizonytalansága, a hibás szintaxis stb.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
