Forráskeresés
A források utáni kutatás csak látszatra tűnik egyszerű feladatnak. A feladat jellegétől függően tanulmányoznunk kell elsődleges vagy másodlagos forrásokat. A források témánként eltérhetnek, gyűjtési módszereik azonban hasonlóak. A legcélravezetőbb módszer általában a szakterületről készült másodlagos források, katalógusok, bibliográfiák áttekintése, majd a legfrissebb irodalomtól visszafelé haladva kíséreljük meg a számunkra szükséges anyagot összegyűjteni.
Forráskritika
A források kiválasztása után a legfontosabb feladat ezek hitelességének, értékének megállapítása. Ezt a forráskritika módszereivel tudjuk megtenni. Elemei a külső, formai jegyek és a belső, tartalmi jegyek tanulmányozása. Ezek alapján kell eldöntenünk, hogy a dokumentum tartalma megfelel-e a valóságnak, hiteles-e a dokumentum, a saját szakterületét értő módon reprezentálja, vagy szakmaisága megkérdőjelezhető.
A forráskritika során el kell dönteni egy adott dokumentumról, hogy tartalma hiteles-e, megfelel-e a valóságnak, valamint a referensz kérdés irányultságának.
Források kiválasztása
Eljutottunk tehát addig, hogy összegyűjtöttük a számításba vehető forrásokat. A feladatunk célkitűzése és az alkalmazott forráskritika alapján most már ki kell választanunk a használható dokumentumokat. A kiválasztás elsődleges szempontja, hogy az egyes dokumentumok számunkra milyen mértékben tartalmaznak releváns (lényeges, a tárgyhoz tartozó) információkat, és mennyi az irreleváns (lényegtelen, nem a tárgyhoz tartozó) információk aránya. Tehát megkíséreljük a keresés eredményeként kapott információhalmazból kiszűrni az úgynevezett zajt.
Az információkeresés eredményeként kapott információk irreleváns halmazát információs zajnak nevezzük.
A referensz kérdésre pontos választ adó, fontos, lényeges információ.
A referensz kérdés szempontjából lényegtelen információ, amelyet nem lehet vagy nem szükséges figyelembe venni.
Források felhasználása
A kiválasztott források felhasználása csak bizonyos formai és etikai követelmények szerint történhet. Ezeket különböző szabványok, sőt jogi rendelkezések írják elő (pl. a szerzői jogi törvény).
Formai követelmények
Az etikai követelmények mellett formai követelményeknek is meg kell felelni a források közlésének. A felhasznált források adatainak közlését különböző szabványok határozzák meg, és vannak a gyakorlatban meghonosodott formák is. Ennek szabályait más témakörben tárgyaljuk.
Etikai normák
Bármilyen formában és célra használjuk fel a különböző forrásokból szerzett információkat, jeleznünk kell, hogy a felhasznált gondolat, adat honnan származik. Abban az esetben teszünk kivételt, ha közismert, lexikonszerű adatokról van szó. Megsértjük az etikai normákat, ha mások gondolatait eltulajdonítjuk. A közlés lehet adatszerű, átvehetjük csak a gondolatmenetet, vagy idézhetünk szó szerint. Mindhárom esetben be kell tartanunk a forrásfelhasználásra vonatkozó etikai követelményeket.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
