A hírlap
A napilap és a hetilap összefoglaló neve hírlap. Olyan időszaki kiadvány, amelynek részegységei (számai) rendszerint naponta, de legalább hetenként egyszer megjelennek. Terjedelmük, méretük különböző, négy-hat oldaltól 100-200 oldalig is terjedhet. Jellemzőjük, hogy a lapokat ritkán tűzik össze. Soha nincs címoldaluk, a címüket lapfejben közlik.
Rendszerint naponta, de legalább hetenként egyszer megjelenő időszaki kiadvány.
A folyóirat
A folyóirat általában szabályos időközökben, két hétnél nem gyakrabban, de legalább évente kétszer megjelenő időszaki kiadvány. Jellemzője, hogy a szövegtestet elülső és hátsó borítófedél fogja össze, amelyek gerinccel vagy anélkül kapcsolódnak a szövegtesthez. Vannak folyóiratok, amelyek címoldallal is rendelkeznek, mások csak a borítófedélen közlik a bibliográfiai adatokat. A folyóiratszámokhoz részletes tartalomjegyzék készül és ezen felül éves összefoglaló tartalomjegyzékük is van.
Általában szabályos időközökben, két hétnél nem gyakrabban, de legalább évente kétszer megjelenő időszaki kiadvány.
Évkönyv
Az időszaki kiadványok közül az évkönyv hasonlít leginkább a könyvre, hiszen fizikai megjelenési formája az esetek nagy részében a könyvekével azonos. Jellemző rá, hogy részegységei mind azonos címet kapnak, (például: A Herman Ottó Múzeum évkönyve), és részegységei időről időre megjelennek.
Van olyan évkönyv, amelynek a közreadó testülete saját működésének adatait kívánja időről időre megjelenő kiadványban közzétenni. Legjellegzetesebb példái e kiadványoknak az iskolai értesítők, más néven iskolai évkönyvek.
Más esetben a közreadó intézmény legújabb kutatási eredményeit közli. Ez az évkönyv-típus olyan tanulmányokat tesz közzé, amelyek tematikailag illeszkednek a közreadó testület tevékenységéhez. Egyetemek, kutatóintézetek jelentetnek meg ilyen évkönyveket, de ide sorolhatók a statisztikai évkönyvek is.
Szépirodalmi igényeket elégítenek ki az almanachok, kalendáriumok.
Általában évente, vagy annál ritkábban megjelenő időszaki kiadvány, amelynek rendeltetése egy szakterület vagy testület tudományos eredményeinek áttekintő ismertetése, az ezekre vonatkozó adminisztratív, statisztikai és egyéb – főként összefoglaló – adatok közlése. Az évkönyvek másik, kalendárium jellegű csoportja és a folyóiratok évkönyvei szórakoztató, ismeretterjesztő céllal jelennek meg
Sorozat
A sorozat az időszaki kiadványok egy sajátos típusát alkotja. Egyetlen feladata, hogy valamilyen más dokumentumtípusban (például könyvekben) megtestesülő önálló szellemi tartalmakat fűzzön laza szállal egységbe, új szellemi tartalmat hozva létre ezáltal.
A sorozat egy részegysége mindig valamilyen másfajta dokumentumtípusban ölt testet. Például sorozatban megjelenő könyv, hanglemez, videó, dia, stb. Ebből következik, hogy a sorozat részegységei a sorozat cím- és szerzőségi adatain kívül saját részcímmel (a könyv, hanglemez, videó, dia, stb. saját címével és szerzőségi adataival) is rendelkeznek. Ezért például egy sorozatban megjelent könyv egyszerre két dokumentumtípus: könyv saját cím- és szerzőségi adatokkal, és időszaki kiadvány sorozatcímmel és a sorozat szerzőségi adataival. Például a Diákkönyvtár sorozatban megjelent Voltaire Candide című műve, ahol a sorozat címe: Diákkönyvtár, amelyen belül a könyv saját címe: Candide.
Olyan időszaki kiadvány, amelyben minden részegységnek – a sorozat címén kívül – saját részcíme is van. A sorozat lehet számozott vagy számozatlan. A sorozaton belül az egyes részegységek lehetnek könyvek, időszaki kiadványok vagy más dokumentumok.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
