Változók
A változó neve a változó azonosítására szolgál. A változóra ezzel az azonosítóval hivatkozhatunk, ezért érdemes a változó nevének valamilyen beszédes, a változó szerepére utaló nevet adni. A változó típusa a változó legfőbb jellemzője. A típus meghatározza, hogy a változó milyen értékeket vehet fel, milyen műveleteket végezhetünk el rajta, valamint meghatározza a memóriában az ábrázolásának módját. A tárbeli kezdőcím határozza meg, hogy a változó értékét a memória mely pontjától kezdve lehet kiolvasni. A lefoglalt memóriaterületet a tárbeli kezdőcím és a változó által meghatározott típusból következő adathossz együttesen határozza meg. A változó a típushoz tartozó érték bármelyikét felvehetik. Az érték ténylegesen egy bitsorozat, melynek a típusa ad értelmet. Érték nélküli változó nincs! Ha egy változónak még nincs értéke, akkor az még nem definiált.
A változó egy névvel ellátott tárolóhely a számítógép memóriájában. Tartalma egy olyan adatmennyiség, amely az algoritmus végrehajtása során megváltozik.
Kifejezések
A kifejezések operandusokból és műveletekből tevődnek össze. A kifejezések kiértékelődnek, a program futása során értékeket határoznak meg. A kiértékelés a matematikában tanult módon történik. Minden műveletnek van egy úgynevezett prioritása. A kiértékelés a magasabb prioritású műveletektől az alacsonyabb prioritású műveletek felé halad. Az azonos prioritású műveletek balról jobbra értékelődnek ki. A műveletek végrehajtási sorrendjét a zárójelek megváltoztathatják.
A programozásban kifejezésnek tekintünk: - Egy konkrét értéket, literált (pl. „”A”, 8), -Egy változót (pl. a, b), - Változó(k), illetve konkrét érték(ek), valamint műveleti jel(ek) értelemszerű kombinációját (pl. (a+b)*3)
Konstansok
A konstans használatával egy konkrét értéknek nevet adunk. Ezt az értéket a továbbiakban ezzel a névvel használjuk. A konstans abban különbözik a változótól, hogy értékadó utasítással nem adhatunk neki más értéket. Megkülönböztetünk numerikus és szöveges konstansokat. A numerikus konstansok értékei valamilyen számok, a szöveges konstansok értékei pedig valamilyen sztringek, azaz karakterláncok. A konstans nyújtotta legnagyobb előnyök, hogy javítják a program olvashatóságát, átláthatóságát és hogy a konstanshoz tartozó érték megváltoztatásánál nem a konkrét érték előfordulását, hanem csak a konstans deklarációjánál kell átírni.
Állandó, nem változtatható érték.
Típusok
A típus a változó egyik legösszetettebb jellemzője. Ha megadunk egy típust, akkor meghatározzuk a változó által felvehető értékeket, azon elvégezhető műveleteket és a tárban való ábrázolásának módját. Két típuscsoport létezik: elemi típusok és összetett típusok. Az elemi típusok alaptípusok, melyeknek nem lehet egyes részeit külön kezelni. Az összetett típusok elemi vagy összetett típusokat tartalmaznak bizonyos szerkezeti függés szerint.
A típus a változó által felvehető értékek halmazát, a változóval végezhető műveleteket és a változónak a tárbeli ábrázolásának a módját határozza meg.