Érintőképernyő (touch screen)
A ki- és bemeneti egységek klasszikus példája az úgynevezett érintőképernyő (touch screen). Az érintőképernyő egy számítógép monitorához hasonló eszköz, melynek segítségével a rajta megjelenő parancsokat és funkciókat érintéssel választhatjuk ki. Az érintőképernyő ultrahang vagy nagyfrekvenciás jelek segítségével érzékeli, hogy a képernyő elé helyezett átlátszó, üveg vagy műanyagréteget a felhasználó hol érinti meg. Az egeres kattintásnak ujjunkkal végzett kettős koppintás felel meg.
A ki- és bemeneti egységek kétirányú adatcserére képesek. Ilyen eszköz például az érintő képernyő, modem stb.
Modem
A modem (modulátor-demodulátor) kétirányú adatátvitelt tesz lehetővé hagyományos telefonvonalon keresztül. Ezeket az eszközöket elsősorban az internetre történő csatlakozásra, faxok küldésére és fogadására használják.
A multimédiás alkalmazások használata elképzelhetetlen speciális ki- és bemeneti egységek nélkül. Ilyen eszköz például a hangkártya, képdigitalizáló kártya stb.
Hangkártya
A számítástechnika kezdeti időszakában a számítógépek nem voltak képesek hangok kiadására, csak a speakeren keresztül. Ezek hang minősége, hangereje azonban nem szolgálhatta ki a zenei igényeket, csak hibajelzési célokra volt megfelelő.
Hangkártyák jellemzői
- Mintavételi frekvencia: A hangrögzítő egység jellemzője. A rögzíthető hangok frekvenciája a mintavételi frekvencia fele.
- Felbontás: A hangrögzítő egység jellemzője. Arra utal, hogy hány különböző hangerőszintet képes megkülönböztetni.
- Jel/zaj viszony: A hangrögzítő egység jellemzője. Minél nagyobb ez az érték, annál tágabb dinamikát képes visszaadni a kártya.
- Polifónia: A szintetizátorok jellemzője. Azt jelzi, hogy egyszerre hány különböző hangot tud megszólaltatni a szintetizátor.
- Surround: Annak jelölése, hogy a kártya a sztereóhangzáson túlmenő térhatást tud nyújtani.
Képdigitalizáló (capture) kártya
A képdigitalizáló (capture) kártya külső képforrásból, például videomagnóról vagy kameráról. érkező kép és hang digitális rögzítésére alkalmas. Egyik fajtája a TV tuneres capture kártya, amely televízió adás vételére is alkalmas.
Kommunikációs portok
A számítógép fejlődésével párhuzamosan a külső perifériákkal való kapcsolattartás céljából több különböző kommunikációs portot fejlesztettek ki.
Soros (serial) port
A soros (serial) port az egyik legrégebbi, általános célú kommunikációs port. Egy számítógépben maximum négy ilyen csatlakozási lehetőség lehet, melyeket COM1, COM2, COM3 és COM4-nek nevezünk. Az információk bitenként kerülnek továbbításra, ezért kevés adat átvitelére képesek. Elsősorban a kis adatforgalmat igénylő eszközök, például egér, vagy telefonos modem csatlakoztatására voltak alkalmasak.
Párhuzamos (parallel) port
A párhuzamos (parallel) portot általában a nyomtatók csatlakoztatására használták. E csatlakozáson keresztül az adatok egy időben két irányba is áramolhatnak, a soros porthoz képest nagyobb sávszélességen. A számítógépen általában egy vagy két ilyen port van, melyeket LPT1 és LPT2 néven azonosítunk.
PS/2 port
A PS/2 portot kifejezetten a billentyűzet és az egér csatlakoztatására fejlesztették ki, mivel ha az egeret a PS/2 portra csatlakoztatjuk, egy COM port felszabadul, amelyre más eszközt köthetünk.
USB port
Az USB (Universal Serial Bus) a soros és párhuzamos portok kiváltására szánt kifejlesztett nagysebességű csatlakozási port. Egy USB porton keresztül maximum 127 külső periféria csatlakoztatható. Napjainkban a nyomtatók és szkennerek többsége rendelkezik ilyen csatlakoztatási lehetőséggel is. Az első USB szabvány továbbfejlesztéseként megjelent a nagyobb átviteli sebességet biztosító USB 2.0. Az USB 1.1 szabvány csak 12 Mbits/s sebességgel tudott kommunikálni, de az USB 2.0-s szabvány már 480 Mbits/s sebességgel továbbítja az adatokat. Az új alaplapokon már integrálva találhatók az USB 2.0-s verziók, de a régebbi gyártmányokon vagy egyáltalán nincs, vagy USB 1.1-es verzióval rendelkezik. Az új szabvány lefelé teljesen kompatibilis. Mi több, a 2.0-ás szabvány is a ma használatos USB kábeleken fut, így az átállás maximálisan költségtakarékos lehet.
2010-ben megjelent a még nagyobb sebességet biztosító 3.0 változata is.