A gyűjtemény használata

Külön gyűjteményeket létrehozhat a könyvtár dokumentumtípusok szerint (például kézirattár, médiatár), vagy tartalmi jellemzők alapján, mint például helyismereti gyűjtemény, zeneműtár, gyermekkönyvtár.
A médiatár a kölcsönözhető audiovizuális dokumentumoknak a gyűjtő és szolgáltató helye. Itt találhatók meg videokazettán és DVD-n a játékfilmek, irodalmi alkotások adaptációi, ismeretterjesztő filmek, digitalizált könyvek, forrásanyagok, CD-ROM-on a nyelvtanulást segítő anyagok, lexikonok.
A zeneműtár a kották, zenei tárgyú kézikönyvek, hangfelvételek gyűjtő és szolgáltató helye. Felszerelései közé tartozik a stúdió-berendezés, ami biztosítja a hangfelvételek szakszerű kezelését. Itt történik a lejátszás, a felhasználók a lehallgató-helyeken fejhallgató használatával hallgathatják meg a felvételeket.
A gyermekkönyvtárban a 14 év alatti olvasók életkori sajátosságainak megfelelő dokumentumok találhatók. A gyermekek a könyvkölcsönzés mellett hasznosan és érdekesen tölthetik el szabadidejüket, szerezhetnek újabb és újabb ismereteket, vetélkedőkre készülhetnek, meséket hallgathatnak és adhatnak elő maguk is. Számtalan érdekes foglalkozás várja az ide betérő fiatalokat. A gyermekkönyvtárban nemcsak könyveket és folyóiratokat lehet találni, hanem az ide betérők társasjátékokkal, bábokkal, origamival (papírhajtogatás) tehetik érdekesebbé és kreatívabbá a szabadidő eltöltését.
A helyismereti gyűjtemény egy megye, vagy egy-egy város történetére és mindennapjaira vonatkozó, vagy ott megjelent dokumentumokat gyűjti. Különleges információforrásai közé tartoznak a plakátok, apró- és kisnyomtatványok, amelyeket tematikus tárolásuk segítségével kereshetünk. A fényképek és képeslapok a hely történetének képi dokumentumai, amelyek dokumentálják a napjainkban történteket, és amelyeken régmúlt idők elevenednek meg.

A könyvtár szolgáltatásai

A könyvtár többféle szolgáltatást nyújt olvasóinak. Ezek igénybevételét feltételekhez köti, amit be kell tartani, mert a könyvtár használatára az jogosult, aki betartja annak szabályait. Az intézmény előírhatja, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket csak helyben lehet használni. Ezek általában a hírlapok, folyóiratok, egy példányban meglevő könyvek, védett állomány, vagy olyan dokumentumok, amelyeknek a kölcsönzését jogszabály tiltja. A kölcsönözhetőség helyi sajátosságairól a könyvtárosok adnak felvilágosítást.
A kölcsönzés egy sajátos fajtája a könyvtárközi kölcsönzés, amire akkor kerül sor, ha egy dokumentum nincs meg a könyvtárban, az olvasónak szüksége van rá, de nem akar – vagy nem tud – lakóhelyétől távoli könyvtárba elmenni. Ekkor egy kérőlap kitöltésével a könyvtárosok más könyvtártól átkérik a dokumentumot és – általában helyben olvasásra – szolgáltatják.
A könyvtár tájékoztató szolgálatot működtet, vagyis az olvasók kérésének megfelelően irodalomjegyzékeket állít össze, segít megtalálni egy dokumentumot vagy információt.
Napjainkban az interneten sok elektronikus szöveg, digitális könyvtári állományok, katalógusok is megtalálhatók. Ezek az anyagok a könyvtár számítógépein is elérhetők, de ott nem készíthetők róluk másolatok.
Díjazás ellenében fénymásolatokat is készítnek azokról a dokumentumokról (és olyan mértékben), amelyeket a szerzői jogi törvény megenged. Teljes könyvek, folyóiratok például nem fénymásolhatók.
A hangzó dokumentumoknak, mint a zenei és nyelvi anyagok, a meghallgatására megfelelő technikai felszerelés rendelkezésre bocsátásával lehetőséget nyújt a könyvtár.
Az ismeretterjesztést, a szabadidő hasznos eltöltését, a szórakozást nemcsak az állományának használatra bocsátásával, hanem rendezvények szervezésével is szolgálja. Ezek lehetnek kiállítások, zenei és irodalmi műsorok, író-olvasó találkozók.

Informatikai eszközök használata az ismeretszerzésben

A virtuális, „falak nélküli” könyvtárat hol elektronikus, hol digitális könyvtárnak nevezik. Jellemző rájuk, hogy nem csupán valamely hagyományos könyvtár eredetileg nyomtatásban megjelent anyagait digitalizálják, hanem saját gyűjtési elveiknek megfelelően vagy eredetileg is csak elektronikusan meglévő anyagokat tesznek elérhetővé, ,vagy tudományos kutatómunka eredményeként, szigorú tartalmi szűrőn átesett, más formában (például nyomtatottan) megjelent műveket digitalizálnak, Ezek a gyűjtemények csak elektronikus formában léteznek, virtuális könyvtárként működnek. A hagyományos könyvtár hármas funkciója: a gyűjtés, a rendszerezés és a szolgáltatás itt is megtalálható, de a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott céloknak megfelelően a hangsúly eltolódhat valamely tevékenység irányába. A virtuális könyvtár nemcsak gyűjti, rendszerezi, de digitálisan elő is állítja állományát, amelyhez elektronikus katalógust készít.
A hagyományos könyvtárak szolgáltatásai között megtalálhatók az adatbázisok, amelyeket vagy saját állományában őriz fizikai adathordozókon, vagy hozzáférést biztosít távoli elérésű adatbázisokhoz. Mindkettő lehet bibliográfiai, vagy teljes szövegű adatbázis.
A bibliográfiai adatbázisok célja, hogy elérhetővé tegyék a dokumentumok bibliográfiai adatait. Ezek az adatbázisok nem szolgáltatják a teljes szöveget, céljuk a számbavétel, tehát a megjelent irodalomban való tájékozódásra használhatók.
Az online elérésű katalógusok is egyfajta bibliográfiai adatbázisok, de használatukkor figyelembe kell venni, hogy csak azoknak a dokumentumoknak az adatait szolgáltatják, amelyek a könyvtár állományában megtalálhatók.
A teljes szövegű adatbázisok – ahogyan azt a nevük is mutatja – a dokumentumok teljes szövegeit tartalmazzák. Jelentőségüket növeli, hogy egyrészt régi értékes, ma már eredetiben hozzáférhetetlen dokumentumok elérését teszik lehetővé széles érdeklődő kör számára, másrészt pedig nemcsak szerző, cím és téma szerint lehet bennük keresni, hanem a szöveg egyes szavai alapján konkrét szövegrészeket találhatunk meg igen rövid idő alatt.
Felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen folyóiratok teljes szövege olvasható olyan adatbázisokban, mint például az EISZ.

Kapcsolódó linkek