A keresőeszközök kiválasztása
Az információkeresés első lépései közé tartozik a megfelelő információkereső eszköz kiválasztása. Fontos lépés ez, hiszen már itt eldőlhet, hogy a keresésünk sikeres lesz-e, vagy mennyire pontos választ tudunk adni a feltett kérdésre. A keresőeszközök használhatóságát a belső szerkezetük és apparátusuk alapján állapíthatjuk meg. A keresőkérdés alapvetően háromféle irányultságú lehet: vonatkozhat bibliográfiai adatra, tényszerű adatra valamint egy adott témára. A tényszerű adatokra vonatkozó kérdés tovább bontható, így lehet névre, időpontra, földrajzi egységre, életrajzi adatra, jelentéstartalomra utaló. Ezek alapján és a keresőeszközök ismerete alapján dönthetjük el, hogy egy kérdés megválaszolására nagy valószínűséggel melyik eszköz a legalkalmasabb. Például egy névre vonatkozó kérdést olyan eszközből tudunk megválaszolni a legegyszerűbben, amelyik névmutatóval rendelkezik. Tehát az eszközök apparátusa határozza meg elsősorban, hogy a kiválasztott eszköz mire alkalmas, milyen típusú kérdés megválaszolására használhatjuk.
Direkt és indirekt keresés
A direkt eszközök és indirekt eszközök apparátusa többé-kevésbé hasonló. Az apparátust alkotó eszközök a következők lehetnek: mutatók (név, helynév, tárgy stb.), időrendi táblázatok, irodalomjegyzékek, bibliográfiák, tartalomjegyzék, szó- és névmagyarázatok, illusztrációk jegyzéke. Ezek közül legtöbb esetben csak néhányat vagy éppen csak egyet tartalmaz egy keresőeszköz. Használhatósága annál jobb, minél bővebb apparátussal rendelkezik. Az eszközök szerkezete önmagában hordozhatja az apparátus egy részét. Példaként lehet erre említeni a lexikont, amely a szócikkek betűrendjében van rendezve, vagy egy bibliográfia, amely a megjelenési évek sorrendjében közli az egyes műveket (ebben az esetben már szükségtelen egy időrendi mutató készítése). Az elektronikus eszközök esetében az apparátus a kereshetőség függvénye, tehát olyan széles körű, amilyen széles körben kereshető a dokumentum (pl. nem mindegy, hogy csak a nevekre tudunk keresni, vagy teljes szöveges keresést is végezhetünk).
Szerző, cím és tárgyszó szerinti keresés
Adott dokumentum keresése háromféle módon történhet a legegyszerűbben: szerző szerint, cím szerint és tartalom alapján, azaz tárgyszó szerint. (Ezeken kívül más adatokra is kereshetünk, de a felsoroltak a leggyakrabban használt keresőelemek.) Mindhárom esetben szükséges feltétel, hogy a keresőeszköz apparátusában találjunk olyan eszközt, amely a választott keresési szempont szerint rendezett, tehát rendelkezzen név-, cím- és/vagy tárgymutatóval illetve ezek alapján rendezett indexekkel.
Könyvek keresése szabadpolcon
A keresőeszközök mellett egy könyvtárban a szabadpolcokon is lehetőségünk van a keresésre akár a kölcsönözhető dokumentumok között, akár a kézikönyvtár könyvei között. Kétféle módon kereshetünk a polcokon sorakozó dokumentumok között attól függően, hogy szépirodalmi vagy ismeretterjesztő művet szeretnénk kézbe venni. A szépirodalmi műveket a szerzők nevének betűrendjében találjuk, míg az ismeretterjesztő művek témakörönként, szakjelzetük szerint csoportosítva kerülnek a polcokra. Az ismeretterjesztő művek minden témakörön, szakon belül szerzői betűrendben találhatók. Mindkét esetre vonatkozik (szép- és ismeretterjesztő irodalom), hogy azok a dokumentumok, amelyek nem sorolhatók be a szerző neve szerint, a mű címe alapján kerülnek besorolásra.
Mind a cédulakatalógus, mind az elektronikus katalógus közli az adott könyv raktári jelzetét, amely megmutatja, hogy hol található a polcon. A raktári jelzet a könyv gerincén is megtalálható.
Keresés direkt eszközökben
A direkt eszközökben történő információkeresés technikáját az eszköz szerkezete és apparátusa határozza meg. A lexikonokban, szótárakban a keresett elemet a szócikkek, kifejezések, szavak betűrendjében kereshetjük. Az enciklopédiákban több lehetőségünk is adódhat a keresett válasz megtalálására. Mivel az enciklopédiák általában tematikusan rendezettek, így kereshetünk a kérdés tárgya szerint, de az enciklopédiák többsége tartalmaz mutatókat is, ezért lehetőségünk van a célzott, tényszerű keresésre is. Az egyes szakterületek saját kézikönyvei esetében hasonló a helyzet, mivel általában ezek is téma szerint rendezettek, és jó néhányukat különböző mutatókkal is ellátják.
Keresés a katalógusban
A hagyományos katalógusok indirekt eszközök. Ezekben az információkeresés többféle szempont alapján történhet, amely alapvetően mindig a katalógus típusától, belső szerkezetétől függ. A leíró katalógus cédulái a művek szerzője és címe szerint vannak betűrendbe rendezve. Ha ebben akarunk keresni, akkor pontosan ismernünk kell a keresett mű szerzőjét vagy címét. A szakkatalógusban a szakjelzetek alapján történik a besorolás, egy nagyobb témakörön belül az egyre szűkebb témakörök felé haladva. Harmadikként a tárgyszókatalógust említjük, amelyben a dokumentumok tartalmuk alapján vannak csoportosítva. A nagyobb témakörök és ezeken belül a szűkebb tárgyszóval jelölt témák is betűrendben követik egymást.
Apparátus: Apparátusának nevezzük az adott eszközben, dokumentumban történő keresést segítő eszközöket (pl. névmutató, index stb.).
Szakjelzet: Valamely dokumentum tárgyát kifejező szám és betű kombinációja.
Tárgyszó: A dokumentum tárgyát röviden kifejező szó vagy szókapcsolat.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
