Egy számítógépes program algoritmusokból épül fel. Az algoritmus egy adott feladat, probléma megoldását egyértelműen megadó leírás. Ez a leírás véges számú lépést tartalmaz, azaz a problémamegoldás során lépésről lépésre kell haladni, de ezek a lépések meghatározott számúak.
Az algoritmus a megoldást véges idő alatt szolgáltatja, azaz egy megadott időn belül megszületik a megoldás. Az algoritmus egy feladat megoldását oly módon nyújtja, hogy az nem csak egy konkrét érték esetén lesz érvényes, hanem egy általánosan igaz módszert ad.
Az eredményes program készítéséhez szükséges a könnyen és egyértelműen értelmezhető algoritmus. Az algoritmusokat sokféleképpen jegyezhetjük le.
Az algoritmus megadásának egyik módszere a mondatszerű leírás. A mondatszerű leírás az anyanyelvi megfogalmazáshoz hasonló, de annál tömörebb megadási mód. Az élő nyelv pontatlanságait igyekszünk vele kizárni, és még egyszerűen értelmezhető marad.
Egy másik lehetőség az algoritmus rögzítésére a struktúradiagram. A struktúra-diagram egy nyelvfüggetlen rajzos megadási módszer.
A struktúradiagram
Az algoritmusokat nagyon sokféleképpen leírhatjuk. Az egyik lehetőség a struktúradiagram. Ez egy nyelvfüggetlen rajzos megadási módszer, a dolgok megjelenítésének elvont ábrázolása, mely szakaszos tevékenységek, folyamatok időbeli sorrendjének leírására alkalmas.
Szép kivitelezése nehéz, könnyen áttekinthetetlenné válhat.
Értékadás szövegesen
Az eredményes számítógépes program készítéséhez szükséges a könnyen egyértelműen követhető, algoritmus lejegyzési módszer. Az algoritmusokat többféleképpen írhatjuk le.
Az egyik algoritmus megadási mód a mondatszerű leírás. A mondatszerű leírás az anyanyelvi megfogalmazáshoz hasonló, de annál tömörebb megadási mód. A beszélt nyelv pontatlanságait igyekszünk vele kizárni, de még egyszerűen értelmezhető marad.
Például, mondatszerű leírással a következőképpen fejezzük ki, hogy az „a” változónak tízes értéket adunk:
a:=10
Ennek az utasításnak a hatására az „a” változó felveszi a 10 értéket.
Só- és borstartó
Egy – akár a hétköznapi életben is előforduló – problémára adhat megoldást a következő algoritmus. Feladat a só- és a borstartó tartalmának kicserélése.
A két tartó tartalmának kicseréléséhez szükségünk lesz egy harmadik edényre is. A csere megoldható például úgy, hogy a sót az üres tartóba tesszük, ezután az így üressé vált sótartóba helyezzük a borsot, majd a borstartóba helyezzük a kezdetben üres, most sót tartalmazó tartóból a sót. Így sikerült egy harmadik tartó segítségével a sót a borssal kicserélni.
Só- és borstartó - a problémamegoldás
Egy bonyolultabb algoritmus leírására példa a só- és a borstartó tartalmának kicserélése. E műveletsor lejegyzése a következőképpen is történhet.
A sótartót jelölje x, a borstartót pedig y változó. A két tartó tartalmának kicseréléséhez szükségünk lesz egy harmadik tartóra is, ezt jelölje s. A csere megoldható például úgy, hogy az s-be tesszük x tartalmát , ezután az x-be helyezzük az y-ét, majd az y-ba helyezzük az s tartalmát.
Ez az algoritmus tehát mondatszerű leírással a következőképpen néz ki:
s:=x
x:=y
y:=s