A nulladik generáció: mechanikus elven működő gépek
A számítógépek nulladik generációjába azok az első, mai értelemben vett számítógépek tartoznak, melyek jelfogókat, más néven reléket tartalmaztak.
Az első számítógép-generáció: elektroncső
Az első számítógép generáció 1946-tól 1954-ig tartott, hatása azonban az ötvenes évek végéig megmutatkozott.
Az első generációba tartozó számítógépek elektroncsöves, digitális gépek voltak. Kis műveleti sebesség, nagy méret, kis megbízhatóság, magas ár jellemzi ezeket a számítógépeket. Felépítésük processzor központú volt, minden adatforgalom a processzoron keresztül zajlott. Egy időben csak egyféle művelet folyhatott. Az alkalmazott operatív tárak elektroncsöves áramköröket használtak tároló elemként. A perifériák egyedi, gépenként különböző eszközök voltak. Főleg tudományos-műszaki számításokra használták őket.
A második generációs számítógépek: a tranzisztor
A második számítógép generáció kb. 1954-től 1964-ig tartott, a tranzisztor feltalálását követően. Megbízhatóságuk, műveleti sebességük nőtt az első generációs számítógépekéhez képest. Lényeges változást jelentett az önálló, központi feldolgozóegységtől függetlenül, azzal párhuzamosan működő csatornák megjelenése. A számítógép felépítése memória-centrikussá vált.
A hagyományos perifériák mellett elterjedtek a nagy tömegű adat és program tárolását és gyors átvitelét biztosító mágneslemezes és mágnesszalagos háttértárak. Az operatív tárak megbízhatóbbak, gyorsabbak, nagyobb kapacitásúak lettek.
Megjelentek a gépcsaládok, a különböző teljesítményű, de azonos módon programozható, azonos perifériákat használó "kompatibilis" számítógépek. Megnőtt a program, más néven szoftver jelentősége.
A harmadik generációs számítógépek: integrált áramkörök
A harmadik számítógép generáció 1964-től 1971-ig tartott. Diszkrét félvezető eszközök helyett integrált áramkörökből épültek fel. Ez az előző generációhoz képest ismét sebességnövekedést, méret- és teljesítményfelvétel csökkenést jelentett.
Az ebbe a generációba tartozó számítógépekre jellemző a részek önálló, párhuzamos működése.
Ebben az időszakban fejlesztették ki a DOS és OS operációs rendszereket.
A negyedik generációs számítógépek: mikroprocesszorok és a személyi számítógép térhódítása
A negyedik számítógép generáció kb. 1971-től az 1990-es évek közepéig tartott. A negyedik generáció kezdetének a világ első mikroprocesszorának megjelenését tekintjük. Jellemzői a mikroprocesszorok és a személyi számítógépek térhódítása, a korábban elképzelhetetlen működési sebesség, tárolási sűrűség és kapacitás, illetve miniatürizálódás.
Lehetővé tették a számítógép egy processzorának egy elemként történő megvalósítását.
Új típusú háttértárak jelentek meg (hajlékonylemez, merevlemez). A személyi számítógép tömegcikké vált. Az interaktivitás fokozását speciális perifériák segítik (egér, joystick, lapolvasó). A nyomtatók minősége elérte a nyomdai szintet.
Meghatározó jelentőséget kaptak a számítógépes elektronikus hálózatok és a grafikus operációs rendszerek. Jelentősen bővült a számítógépek addigi felhasználási köre: kiadványszerkesztés, animáció, táblázat- és adatbázis-kezelők, szimuláció, szakértői rendszerek.
Az ötödik generációs számítógépek: multimédia és internet
Az ötödik számítógép generációt a multimédia és az internet világméretű térnyerése jellemzi.
Valószínűleg általánossá válnak a Tbyte-os háttértárak, a Gbyte-os operatív tárak, az emberi szem felbontóképességéhez jobban illeszkedő képernyők.
Az optikai számítógép – amelyekben nemcsak elektromos jelek, hanem fény is továbbítja az információt –, előretörése valószínű.
Új típusú adathordozók is megjelenhetnek. A CD továbbfejlesztésével olyan háttértárak nyerhetők, amelyek terjedelmes mozgófilmek tárolására alkalmasak.
Az interaktív oktatás a tanulásnak egy új eszközét adják. A beszéd alapú interaktivitás jellemzővé, általánossá válik. A természetes nyelvek közti fordítóprogramok színvonala olyan mértékben fejlődhet, hogy bármely két nyelv között oda-vissza képesek lesznek a tolmácsolásra. E funkciókat támogatja majd az internet.
Az ötödik generáció tehát az információszórás, -feldolgozás, -tárolás új tartalmat nyerő korszaka lesz.