Az ember már a kezdetektől fogva használt a számoláshoz segédeszközöket. Az alapműveletek elvégzésére használt több ezer éves eszköz az abakusz. Az abakusszal mind a négy alapművelet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) elvégezhető.
Alapváltozata egy kőtábla vágataiban található apró kövekből állt. A kövek latin neve calculus (kalkulusz), innen ered a mai kalkulátor szó.
Az abakusz modern, európai változata a golyós számolótábla.
A szorobán
Számolást segítő eszközöket már az ókorban is használtak. A szorobán az abakuszhoz hasonló golyós számolótábla, Japánban még napjainkban is használják.
A szorobán keretből, keresztlécből, tengelyekből és a tengelyeken lévő golyókból áll. A keret feladata a fizikai tartás. A keresztlécnek szintén szerepe van a fizikai tartásban is, de a számoláskor is szerepe van. A tengelyek helyi értékeket jelölnek, a golyók a számokat ábrázolják, elmozdulásuk pedig a műveletvégzést mutatja.
A logarléc
A logarléc az 1600-as években jelent meg. Olyan eszköz, amely sokféle számolási feladat elvégzésére képes.
A logarléc alapja két, egymáson elcsúsztatható skála. A skáláról való kifutás elkerülhető a körlogarléccel, ahol a skálákat két azonos középpontú, de különböző méretű kör alakú tárcsára viszik fel. A két elcsúsztatható skálát egészítik ki további skálák és egy átlátszó mozgatható ablak, amelyen hajszálvonalak segítik a skálákon található értékek pontos beállítását és leolvasását.
A logarléceket régebben fából, majd fából és műanyagból készítették, legújabban teljesen műanyagból vagy fémből állnak.