Az élet különböző területein gyakran alkalmazzuk bizonyos dolgok sorba rendezését.
Amikor az előszobában a cipőszekrénybe úgy próbáljuk berakni a cipőket, hogy azok a legjobban elférjenek, akkor a cipőket egy bizonyos szempont szerint sorba rendezzük. A rendezés egy cipőboltban persze sokkal áttekinthetőbb és következetesebb. A női-, a férfi- és a gyerekcipők általában külön részen vannak csoportosítva, s az egyes polcokon a fő rendező elv a méret vagy a fazon.
Amikor a konyhaszekrényt kinyitjuk, a polcon a tányérok is sorba rendezetten helyezkednek el. Általában a legnagyobb van legalul, a legkisebb legfelül. A méret is lehet tehát a tányérok rendezési elve. Az is lehet rendezési logika, hogy a mindennap használt edények vannak elől, az ünnepi étkészlet pedig hátul.
A szobában a könyvespolcon valószínűleg rendezetten találhatók a könyvek. Egy háztartásban a könyvek rendezési szempontja lehet a méret, de például egy könyvtárban ezen kívül más szempontokat is figyelembe vesznek a rendezésnél.
Az ismeretközlő irodalmat tartalom szerint csoportosítják: a könyveket a szakrendi jelük és a betűrendi jelük szerint rendezik sorba. A szépirodalmat csak a betűrendi jelük alapján rendezik.
Amikor a barátainkkal kártyázunk, a kezünkben tartott kártyákat a jobb áttekinthetőség kedvéért valószínűleg szintén sorba rendezzük. Francia kártya esetén rendezési szempont lehet a szín, illetve a kártyalapon található szám vagy betű is.
Mindennapi életünkben gyakran előfordul, hogy elemek sorba rendezését alkalmazzuk. A rendezés oka minden esetben hasonló: a rendezett elemekkel való műveletvégzés, vagy egy adott tulajdonságú elem keresése a rendezett elemek között jóval egyszerűbb.
Elemek rendezésének előnye
Mindennapi életünkben gyakran alkalmazzuk a sorba rendezést.
A rendezéssel saját munkánkat könnyítjük meg, hiszen ha valamilyen szempont szerint rendezzük tárgyainkat, sokkal könnyebben találjuk meg, amit keresünk.
Például, ha a könyveinket a könyvespolcon a szerzők neve alapján betűrendben helyezzük el, sokkal könnyebb megtalálni egy adott szerző műveit.
Ha a kisebb edényeket tesszük előre a polcon, könnyebb lesz azokat elővenni.
Minimumkereséses rendezés
Az elemek sorba rendezését többféle módszerrel valósíthatjuk meg. Az egyik módszer a minimumelvű rendezés.
A minimumkereséses rendezés lényege, hogy először a teljes sorozatban megkeressük a legkisebb elemet, és azt tesszük az elejére. Utána már csak a maradékot vizsgáljuk, azt itt talált elemet tesszük a második helyre, és ezt addig folytatjuk, amíg már csak az utolsó elem marad a sor végére. Ezzel kialakul a növekvő sorrend.
Tegyük fel, hogy tíz számot szeretnénk sorba rendezni. Végignézzük mind a tízet, a legkisebbet kivesszük, és az első helyre tesszük. A következő lépésben eggyel szűkítjük a vizsgálandó halmazt, tehát az előre került legkisebb elemet már nem vesszük figyelembe, azaz a példa alapján most már csak kilenc számot vizsgálunk, az első, a legkisebb a helyén marad. Ismét a legkisebb elemet visszük előre, az első elem mögé. Ezután már csak a maradék nyolcat vizsgáljuk, és így tovább. Végül a rendezendő elemek elfogynak, s a sorozat végére érünk.
Buborékrendezés
Az elemek sorba rendezését többféle módszerrel valósíthatjuk meg. Az egyik módszer a buborék rendezés.
Ennél a rendezésnél előre meghatározott rendezési szempont szerint vizsgálunk, egyszerre mindig csak két elemet. Ha azok sorrendje nem jó, felcseréljük őket.
Például növekvő sorrendbe szeretnénk rendezni neveket vagy számokat. Vesszük az első két elemet. Ha a két elem közül a nagyobb van elől, akkor megcseréljük őket. Ezután eggyel továbblépünk és a következő elempárt vizsgáljuk meg ugyanígy. Az elejétől a végéig végignézzük az egész sorozatot, így jutunk a végéig. Ezután visszatérünk az elejére, és újra végignézzük a sorozatot. Ha még mindig találunk hibás párokat, kicseréljük őket. Ezt a műveletet addig végezzük, amíg hibátlan nem lesz a sorozatunk.
A buborék rendezés elnevezés az elemek mozgására utal, a kisebb elemek a sor eleje felé haladnak, úgy ahogy a buborék felszáll a vízben, a nagyobbak pedig a másik irányba csúsznak.
Beszúrásos rendezés
Az elemek sorba rendezését többféle módszerrel valósíthatjuk meg. Az egyik módszer a beszúrásos rendezés.
A beszúrásos rendezést úgy modellezhetjük, hogy alkalmazása során egy már rendezett sorozat elemei közé szúrjuk be a megfelelő helyre az új elemet.
Ha például új gyerek jön az osztályba tanév közben, az osztálynaplóban már csak a névsor végére kerülhet, de a tornasorban nem kell feltétlenül az utolsó helyre állnia: a magasság szerint rendezett gyerekek között rögtön a megfelelő helyre kerülhet.
Ugyanezt a rendezést alkalmazzuk akkor is, amikor kártyajáték során a kezünkben már rendezett lapok közé a megfelelő helyre kerül az új kártyalap.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
