Nem csak a számítógéppel végzett tevékenységekben, hanem a mindennapi életben is fontosak a különféle adatok. Fontos tudni a saját adatainkat, nevünket, címünket, születésünk helyét, idejét, családtagjaink, barátaink adatait. Adatot használunk, amikor palacsintasütéshez készülődve megnézzük, hogy mennyi tojás, liszt, tej szükséges. Adatokat találunk az újságokban, és persze a tankönyvekben is.
Az adatokat tulajdonságaik alapján csoportosíthatjuk. Az adattípusnak a számítástechnikában a tárolásnál van fontos szerepe. A neveket és a születési helyet szövegként tároljuk, míg a születési időt dátumként: év, hónap, nap formában. Ha egy emberről azt szeretnénk tárolni, hogy férfi-e, vagy nő, akkor megegyezés alapján tárolhatjuk a „férfi” tulajdonságot. Ha nem férfi, akkor természetesen nő. Ezt a típust logikai típusnak nevezzük; értéke igen, vagy nem (igaz vagy hamis). Ilyen adattípus lehet, ha az osztályban azt jegyezzük fel a tanulókról, hogy sportolnak-e vagy sem, illetve tanulnak-e zenét vagy sem. Természetesen van szám típus is, mint a például az életkorunk, vagy a testvéreink száma. Azokat a szám formátumú adatokat célszerű szám típusként kezelni melyekkel matematikai műveleteket fogunk, vagy tudunk elvégezni. Az olyan számokat, mint például a diákigazolvány száma soha nem fogjuk például összeadni egy másik diákigazolvány számával ezért ezt a számadatot szövegnek kell kezelnünk.
Adatfelírás
Életünk során rólunk is rögzítenek adatokat, és mi is rögzítünk adatokat másokról, például feljegyezzük a barátunk lakcímét, telefonszámát. Adatok rögzítés során célszerűen csak olyan adatot őrizzünk meg, amire szükségünk is lehet.
A rögzített adatokat ezután rendszerezzük, vagy csoportosítjuk valamilyen szempont szerint. Ez ugyan nem mindig szükséges, de nagymértékben megkönnyíti a keresést. Ha egy noteszbe írjuk minden barátunk telefonszámát, célszerű névsorba rendezve tenni, mert így gyorsabban megtaláljuk azt, amelyiket keressük.
A gyűjtött adatokat rendszerezni lehet ábécé sorrendben, számok szerint emelkedő vagy csökkenő sorrendben. Például az osztály névsorát ábécé szerint, a testmagasság szerinti rangsort ha leírjuk, számok szerint állítjuk össze emelkedő vagy csökkenő sorrendben.
Ha csoportosítani akarjuk az adatokat, akkor szempont lehet például a kapcsolat minősége is: az illető barát, ismerős, iskolatárs, vagy rokon.
Adatok tárolása
A hétköznapi életben nem mindegy, hogy magunk vagy mások adatait hogyan kezeljük. Ha egy telefonszámot vagy címet szeretnénk megjegyezni, és csak az asztalon levő papír fecnire, vagy újságpapír szélére írjuk fel, nem biztos, hogy bármikor újra elő tudjuk varázsolni. Adattárolás esetén fontos szempont: úgy őrizzük adatainkat, hogy szükség esetén azt gyorsan elő tudjuk keresni.
A mobiltelefonban igen hasznos ismerőseink telefonszámát tárolni, hiszen ha gyorsan fel kell hívni, akkor kéznél van a számuk. De nem árt az óvatosság. Ha elhagyjuk a telefonunkat, igen nehéz pótolni például egy régi ismerős telefonszámát, ezért nem árt otthon, biztonsági másolatként egy noteszba is felírni.
Az adattárolásnál fontos szempont az adatbiztonság. Ami számunkra fontos adat, azt lehetőleg két külön helyen tároljuk.
Adatok közötti kapcsolatok
Ha valakivel kapcsolatban egy adatot rögzítünk, az sok esetben más információt is jelent. Ha valakinek nem ismerjük a körzetszámát, de tudjuk, hol lakik, akkor ez alapján már meghatározhatjuk a hiányzó információt. Így néhány adat egy másik adattal helyettesíthető, illetve kapcsolat hozható létre az adatok között.
Hasonlóan lehet kapcsolatot létrehozni különböző csoportokba sorolt elemekhez. Például gépjármű-tulajdonosok és gépjárművek között: megállapítható melyik autó kié; vagy diákok és osztályfőnökök között: melyik tanulóhoz melyik osztályfőnök tartozik és fordítva.
Kapcsolódó animációk
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
