Adatok közül a legkisebb kiválasztása
Osztályunk matematikából dolgozatot ír. Ez alapján fogjuk eldönteni, hogy ki indul a városi matematika versenyen.
Ahhoz, hogy megtudjuk, ki legyen a képviselőnk, ki kell választani a legkevesebb hibával megírt dolgozatot.
Hogyan tudnánk ezt megoldani?
Készítenünk kell egy osztálynévsort, majd a nevek mellé írt hibapontok alapján ki tudjuk választani azt az osztálytársat, akinek a legkevesebb hibája lett.
Végül az adatok közül kiválaszthatjuk a legkisebbet – a minimumot.
Adatok közül a legnagyobb kiválasztása
A tanév elején, az első testnevelés órán meg kell állapítani, hogy ki álljon a tornasor legelején, ki lesz a második, a harmadik, stb.
Hogyan tudnánk ezt a feladatot megoldani? Megtehetjük, hogy úgy áll egymás mellé két gyerek, hogy a bal oldali legyen a magasabb. Ez után a harmadik a magassága alapján eldönti, hogy az első elé, a kettő közé, vagy harmadiknak áll a sorba, és így tovább, végül kialakul a tornasor.
Kitölthetünk egy táblázatot is, amelyben a tanulók névsor szerint szerepelnek, majd a táblázat második oszlopába beírjuk osztálytársaink testmagasságát. Ebből a táblázatból is meg tudjuk mondani, hogy ki a legmagasabb, így ki áll majd a tornasorban elsőként.
Ez a módszer alkalmazható akkor is, amikor papírgyűjtés esetén a legtöbbet gyűjtő osztály ajándékot, szabadnapot kap.
Sok példát lehetne még felsorolni, amikor az adatok közül kiválaszthatjuk a legnagyobbat, azaz a maximumot.
Adatok átlaga
A konkrét információt hordozó adatokból további adatokat is nyerhetünk. Például kiszámolhatjuk, hogy mennyi zsebpénzt kell még összegyűjteni, hogy megvehessük a kiszemelt játékot. Számadatokkal matematikai műveleteket is végezhetünk. Az év végi bizonyítványosztás után szeretnénk tudni, milyen tanulmányi átlaggal fejeztük be a tanévet. Az eredmény meghatározásához először meg kell számolnunk, hogy hány tantárgyat tanultunk abban a tanévben.
Ezek után össze kell adni az érdemjegyeket, és az összeget el kell osztani a tantárgyak számával.
Az átlagszámítás az élet számos területén eredményez hasznos információkat.
Ha például azt szeretnénk megtudni, hogy a család átlagosan mennyit fizet egy hónapban az elfogyasztott gázért, elektromos áramért, akkor az év egyes hónapjaiban kifizetett összegeket össze kell adni, majd a kapott értéket 12-vel elosztani.
Adatok közül kiválogatás
Amikor adatokkal dolgozunk, sokszor nem csak azok rögzítése a cél. Lehetőség van arra is, hogy az adatok közül kiválogassuk az azonos tulajdonsággal rendelkezőket.
Például tudni szeretnénk, kik azok az osztálytársak, akik matematikából és informatikából is dicséretet kaptak?
Ehhez egy osztálynévsort kell készíteni. Ezután a nevek mellé írjuk a jegyeket és a dicséreteket, és máris megtudhatjuk, kik ők.