A vadgazdálkodás gazdasági jelentősége
A vadgazdálkodás sokkal tágabb fogalom és sokrétűbb feladatrendszert foglal magába, mint amit a hétköznapi gondolkodás hozzá sorol. A vadgazdálkodás feladatrendszerének legnagyobb részét az állomány gondozása, megfigyelése, szűkös időszakokban etetése teszi ki; akár a vadászható, akár a nem vadászható fajokról legyen is szó. A vadgazdálkodás így közvetlen kapcsolatban áll a természetvédelemmel és a természetgondozással.
A vadgazdálkodás feladatrendszerének legismertebb, mert a külvilág számára leglátványosabb, összetevője a sportvadászat. Az állatok kilövése azonban nem puszta sport, vagy szórakozás, hanem a természetes szelekciót (a nagy ragadozók hiánya miatt) helyettesítő tudatos tenyésztői tevékenység. Kétségtelenül jövedelmező alágazat, de a gazdasági megfontolásait alá kell vetnie a vadállomány ökológiai értékvédelmét szolgáló szempontoknak. Ezért a vadgazdálkodás részletesen meghatározza, hogy milyen időszakokban milyen fajok egyedei vadászhatók, és persze azt is, hogy milyen áron vadászhatók. Egy példa a 2005 augusztusi szezonból:
Balkáni gerle: elejtése 800.- Ft, elvitele 250.- Ft (2-5 euro). Borz: elejtése 60-65 euró/db. Röptetett réce: elejtése 2800 Ft/db, elvitele 8-11 euró/db. Aranysakál elejtése 10.000 Ft/db, elvitele 100 euró/db. Róka: van, ahol az elejtése ingyenes, de az árjegyzékek szerint az elejtése 2000-től 6.500 Ft/db, elvitele 1.500 Ft/db, de nem a bőre, mert annak külön árjegyzéki ára van, 50-60 euró/db, ha az elejtő kéri.
A vaddal való gazdálkodás a tulajdonra vonatkozóan bonyolult jogi rendezést igényel. A vad ugyanis annak a tulajdonát képezi, akinek a területén a vad él. A „tulajdonos” azonban nem „használhatja” ezt a tulajdonát; nem ejtheti el az állatot, ha nem rendelkezik vadászati engedéllyel (nem tagja vadásztársaságnak). A vadásztársaságnak viszont nincs földterület–tulajdona, pedig ahhoz, hogy működhessen, minimum 3.0000 hektár összefüggő területtel kell rendelkeznie. A vadásztársaság ezért bérel – rendszerint több birtokostól – területet.
A vad táplálkozás közben igen gyakran vetődik el a gondozott földekre, károkat okozva ezzel a növénytermesztőknek. A mezőgazdasági vadkárt ugyan a biztosítók térítik meg, de a biztosítók behajtják az ilyen költségeiket a vadásztársaságokon; mint ahogyan végső soron az erdei vadkár is a vadásztársaságok kiadása lesz.
A vadgazdálkodás viszonylag új alágazata a tenyésztett vadhús előállítása és forgalmazása. A tenyésztett vadhús a fogságban tenyésztett, tartott és levágott vadállatok minden olyan része, amely emberi fogyasztásra alkalmas. Forgalomba hozatalára ugyanazok a közegészségügyi és állat-egészségügyi problémákra vonatkozó előírások szabályozzák, mint az állattenyésztés termékeit.
Speciális gazdasági tevékenység az élőállat-befogás, ami gyakran más országok állománygyarapítását, illetve genetikai frissítését szolgáló export-tevékenység.
A biodiverzitás és a genetikai örökség védelme
A vadgazdálkodás gazdasági és ökológiai feladatai ellentmondásba kerülhetnek egymással. Ahogyan a növénytermesztés esetében is beszélünk kultúrnövényekről és gyomokról, a vadgazdálkodás terén is ismert a hasznos és a káros fajok megkülönböztetése. Az előbbieket jobbára a vadászható fajokkal, az utóbbiakat a ragadozókkal (dúvad) azonosítják. Ez a különbségtétel azonban relatív és mindig félrevezető, ha csak a gazdasági funkciók oldaláról mérlegeljük a szempontokat.
2005 nyarán például a Békés megye déli részén dolgozó dinnyetermesztők panaszkodtak, hogy egyre gyakrabban gyűlik meg a bajuk a termést dézsmáló dolmányos varjakkal. A jelentős kárt okozó szárnyasok ellen a dinnyeszezon kezdetén – a többnyire eredménytelen riasztáson kívül – semmit sem lehet tenni, lévén hogy a dolmányos varjú vadászati idénye július elsején kezdődik. A kormoránok kártételeivel szembesülve a balatoni halászok egy vadásztársaság közreműködését kérték, segítsen megelőzni a ragadozó madarak túlszaporodását a területen.
A vaddal foglalkozó szakemberek tudják, hogy vadászatot folytatni csak ökológiailag stabil, a természetes környezetet tekintve egyensúlyban lévő vadászterületeken lehet. Nem vállalják az egyik vagy másik részérdek szempontjából károsnak minősülő fajok, vagy fajták irtását (például mérgezéssel), hanem a megfelelő egyensúly fenntartására, vagy helyreállítására törekednek. Néha akár élőállat-exporttal frissítik fel egy-egy ország vadállományát (élőnyúl-befogás).
A bioturizmus
A bioturizmus
A bioturizmus szerepének és jelentőségének ismertetése.