Szigeti Dániel
Egyesített városi és elővárosi gyorsvasúti rendszer kialakítása Budapesten és környékén

2. Budapest és környéke vasutainak kialakulása
2.1. A kezdetek
Budapest és környéke vasutainak története a XIX. század elején kezdődik. 1827-ben a kőbányai "lebegő vasút" Pestet és
Kőbányát kötötte össze faépítésű, lóvontatású nyeregpálya segítségével, de a műszaki és gazdasági nehézségek miatt a
vállalkozás csődbe ment. Ugyanekkor Angliában a gépi vontatás megtette első lépéseit a világhódító úton: megindult a
gőzvontatású vasutak gyors fejlődése.
Magyarországon az 1830-as években már terveztek gőzvontatású vasutakat, de az első, Pest és Vác közötti
vonalszakasz építését csak 1844. augusztus 2-án kezdték meg. Ez a mai 70-es vonalnak felel meg. 1845. november 10-
én Pest és Palota között próbautat tettek a már elkészült pályán, majd 1846. július 15-én a vonalat átadták a
forgalomnak. A váci vonallal egyidőben Szolnok felé is megkezdődött a vasút építése, így a vonalat már 1847.
szeptember 1-én átadták. Ez a vonal Cegléd felől közelítette meg Szolnokot, így a mai 100-as vonalnak felel meg.
A városi közlekedésben ekkor még nem alkalmaztak vasúti járműveket. Az első omnibusz vállalkozók 1832-től
szállítottak utasokat - az akkori viszonyoknak megfelelően a hétvégi kirándulóforgalomra alapozva.
2.2. A MÁV kezelésű vonalak fejlődése
A Bach-korszakban, 1850. december 16-án adták át a Váctól Párkánynánáig tartó vonalat, ezzel kialakult a mai 70-es
vasútvonal, de ezután az ország gazdasági fejlődésének megfelelően hosszú ideig nem épültek vasútvonalak.
A kiegyezéshez közeledve 1861-ben építették meg a Déli Vasút vonalát Budáról Fehérvárig, majd az 1867. április 2-án
átadták a Józsefváros-Hatvan (ma 80a) vonalat. A gazdasági fellendülés hatására és elősegítésére a Magyar
Államvasutak 1882. március 12-én Rákos és Újszász között nyitott meg új vonalat, ez a mai 120a-nak felel meg. 1882.
november 16-án nyílt meg a pécsi vasutat Pusztaszabolcson át, a mai 40a vonalnak megfelelően. 1882. december 5-én
Pestről Szabadka felé indult el a vasút a mai 150-es vonalnak megfelelően. A több. mint 300 km hosszú vonalat
egyszerre adták át. 1884. június 15-én Kelenföld és Újszőny között nyílt meg vonal, amely a Duna jobb partján
haladtában közelítette meg Bécset. Ez a vonal igazából Trianon után tett szert igazán nagy jelentőségre. Ma az 1-es
vonal a legfontosabbnak tartott közlekedési folyosó. A mai kiindulópontja a Keleti pályaudvar, amely 1884. augusztus
16-án nyílt meg. A MÁV üzletkezelésébe tartozva indult el 1889. június 8-án a Budapest-Lajosmizsei HÉV (ma 142-es
vonal), majd szintén a MÁV üzemvitelében 1891. november 29-én Esztergom és Füzitő között szintén HÉV jelleggel
indult meg a vasúti közlekedés (4-es vonal). Ezt a vonalat 1895. november 17-re kiegészítették az Óbudától
Kenyérmezőig tartó szakasszal (2-es vonal), majd az északi összekötő vasúti híd átadása után 1896. november 3-án
Angyalföldig közlekedhettek a vonatok. Nem sokkal ez előtt, 1896. május 1-én helyezték üzembe az Esztergomi HÉV
és a jobbparti körvasút közötti összekötővágányt, a HÉV szentendrei vonala és Óbuda állomás között.