Tananyag választó:
Kassa
Eszköztár:
A kassai Szt. Erzsébet plébániatemplom későgótikus szentségháza

Emlék

Megnevezés: Szt. Erzsébet plébániatemplom

Anyaga:

Típusa: Templom

Stílusa: Gótikus

Kora: 15. század

Rövid leírás: Későgótikus szentségház

Település

Típusa: Város

Ország: Szlovákia

Település: Kassa

Részletek

Leírás, jellegzetességek: A kassai Szent Erzsébet-plébániatemplomháromhajós, háromapszisos, 13. századi épületét eredetileg egy széles, de aránylag rövid, poligonális szentéllyel látták el. A Zsigmond-korban fellendülő kelet-magyarországi kereskedelmi útvonal egyik legjelentősebb centruma Kassa volt. A meggazdagodó város a 15. század elején fogott hozzá a Szent Erzsébetnekszenteltplébániatemplom méltó újjáépítéséhez. A templomot 1399 előtt egy tűzvész megrongálta, a helyreállítási munkák még 1402-ben is folytak. Az épület rendbehozatalát követően később hozzáfogtak egy sokkal hatalmasabb, új templom építéséhez. A régiből csak a 14. századi szentélyt hagyták meg. A 13. századi hosszházat körülépítették, majd mikor a körítőfalak már álltak, lebontották. 1440-re, amikor a déli keresztház belső falára egy nagy feliratot festettek, ez a munka már elkészülhetett. Az új templom keresztházas, centrális jellegű épület volt, alacsonyabb középpillérre boltozott mellékterekkel. Két-két mellékszentélyeátlós tengelyre épült. Térszerkezetének egyik közvetlen mintaképe feltehetően a Prága-újvárosiCorpus Christi-kápolna lehetett. Nemcsak az épület elrendezése mutat kapcsolatot a csehországi Parler-művészettel, de egyes részletek is, mint például a déli kapuelőcsarnokrepülőbordás boltozata vagy a felette emelkedő oratóriumba felvezető kettős csigalépcső, amelyek a prágai Szent Vitus-dóm déli keresztházának megfelelő részleteit másolják. Az épület legsajátosabb elemei a hosszház és a keresztházakhomlokzatán emelt pompás kapuzatok. Fantáziadús formaviláguk, szoborfülkés bélleteik, lépcsőzetes lezárású, mérműdíszes keretelésük elsősorban a délnémet Parler-művészet elemeiből építkezik. A templomcsillagboltozatainaktörtbordás alaprajzi formái elsősorban Bécs XV. század eleji építészetéből, konkrétan a Maria am Gestade templomhosszházboltozatából vezethetőek le. Azonban legmarkánsabb elemei, a bonyolult és változatos záradékformák forrásai ott nem találhatóak meg, annál inkább levezethetők a budai Zsigmond-palotahomlokzatát díszítő erkélysor ablakcsoportjaiból. Valószínűnek tűnik, hogy a délnémet stíluselemek is Buda közvetítésével kerültek Kassára, ahol egy kiváló építész sajátos és igen nagy hatású stílust formált belőlük.