Tananyag választó:
A visegrádi fellegvár a 13. században

Emlék

Megnevezés:Fellegvár

Anyaga:

Típusa:Vár

Stílusa:Gótikus

Kora:13. század

Rövid leírás:Fellegvár a 13. században, rekonstrukció.

Település

Típusa:Város

Ország:Magyarország

Település:Visegrád

Részletek

Leírás, jellegzetességek:A Tatárjárás után az oklevelek tanusága szerint Lascaris Mária királyné Bizáncból magával hozott ékszereinek árából építette fel a Nyulak-szigeti domonkos apácák, köztük Margit királyleányának menedékvárként. Az 1251-re elkészült, menedékvárként is szolgáló vár ekkor a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állott. A várudvaron ciszterna épült, és az udvar esővizét kőcsatornák vezették ki a falakon túlra. Minden bizonnyal voltak a várban gazdasági épületek is, de ezeknek mára már semmi nyomuk nem maradt. A fellegvár öregtornya a támadásnak legjobban kitett északkeleti oldalra épült. Az ötszög alaprajzú, kelet felé ék alakú, tömören falazott sarkantyúval ellátott épületnek fontos szerepe volt a vár védelmében. Rézsűs, masszív falairól lepattantak az ellenséges hajítógépek lövedékei, és a falak védelmében az íjászok ellencsapást mérhettek a támadókra. A torony második emeletén lehetett az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna. A kaputorony a várudvar déli bejáratát védte. A bejáratot lezáró csapórács csörlőkamrája az első emeleten helyezkedett el, innen lehetett a csapóhidat is felhúzni. A torony tetejét feltehetően a Salamon-torony gyilokjáró folyosójához hasonló lőrésekkel áttört pártázat koronázta. A torony sarkait púpos kváderekkel díszítették. A fellegvár a Nyulak-szigeti domonkos apácák, köztük Margit királyleánynak készült menedékvárként, ezért a tornyokon kívül egy lakópalotát is emeltek. Ennek a palotaépületnek a falcsonkjait tárta fel nemrég a kutatás. A palota a várhegy legvédettebb, északnyugati, kiemelkedő oldalára épült.