Tananyag választó:
A budai királyi palota és a margitszigeti dominikánus apácakolostor
Eszköztár:
A budai királyi palota - késő-gótikus szemöldökgyámos ajtó nyíláskeret

Emlék

Megnevezés: Királyi palota

Anyaga:

Típusa: Palota, Vár

Stílusa: Gótikus

Kora: 14-15. század

Rövid leírás: Késő-gótikus szemöldökgyámos, gazdagon profilállt ajtó nyíláskeret.

Település

Típusa: Város

Ország: Magyarország

Település: Buda

Részletek

Leírás, jellegzetességek: A budai vár épületét az 1340-es évek végén Anjou István herceg kezdte el építeni, saját városi rezidenciájának. A város déli csücskére kisméretű középudvaros palotát emeltetett déli sarkára erőteljes négyzetes öregtoronnyal az István toronnyal. Az 1370-es évek végétől I. Lajos király ezt a városi várat kezdte el pompás palotává bővíteni. Elé széles trapéz alakú előudvart kapcsolt, amelynek a Duna felöli oldalán kétszintes palotakápolna és egy kisebb palotaszárny épült, a szemben lévő Ny-i oldalra pedig észak-itáliai mesterek idomtéglákkal díszített homlokzatú nagy palotaépületet emeltek. 1382 után Mária királynő és férje Zsigmond is folytatták ezeket az építkezéseket. Ekkor fejeződött be az Anjou-kori palotát északról lezáró száraz árok és mögötte a tornyokkal erősített várfal kiépítése. Az ÉNy-i sarkon kezdték építeni a hatalmas és befejezetlenül maradt Csonka-tornyot. Miután Zsigmond 1410 körül Budára helyezte fő rezidenciáját újabb hatalmas építkezésekbe kezdett. A várat többszörös, tornyokkal erősített falgyűrűvel vetette körül, és északi oldalához újabb udvart csatolt. Itt épült fel az 1410-20-as években a Zsigmond-palota hatalmas L alakú épülete. Az északi szárnyat kétszintes 70 x 17 m-es óriásterem foglalta el. A hatalmas pince felett magasodó alsó szintjén kéthajós boltozott nagyterem, fölső emeletén pedig egyetlen osztatlan terű faboltozatos tér foglalta el. E fölső teremből pompás zárt erkélysor nézett a város felé. A palota déli részén, az István várat is újjáépített és kibővíttette Zsigmond. Mátyás király már az 1470-es évek második felétől végeztetett kisebb munkákat a palotán. A belső vár és a nyugati palotaszárny közötti udvarban lévő Zsigmond-kori ciszternát monumentális méretű víztárolóvá építtette át, fölötte pedig függőkertet alakított ki. E kertet nyugat felöl az a Zsigmond-kori hídépítmény határolta amely a déli palotában elhelyezkedő királyi és a nyugati szárnyban található királynéi palotát kötötte össze. A Mátyás-kori átépítés révén a függőkert valószínűleg nagyon hasonlóvá vált az urbinoi hercegi palota hasonlóan elhelyezett függőkertjéhez. Ezt az építkezést a budai udvarbírók irányították, feltehetően ezért jelentek meg a budai palotán olyan részletformák, amelyek a visegrádi építkezésekkel rokonok, így például egy jellegzetes keresztosztós későgótikus ablaktípus.