Tanulóévek, és az Apokalipszis-sorozat

A Dürertől ifj. Hans Holbeinig terjedő időszakban a német művészek az európai grafika vezető mesterei voltak, és az olasz és németalföldi gyakorlattól eltérően szinte minden jelentős festő foglalkozott grafikával. A kézműipar és a kereskedelem fellendülése virágzó városi kultúrát teremtett Nünbergben, Augsburgban, Strassburgban és a svájci Baselban. Ezek a városok egyúttal a könyvnyomtatás központjai is voltak.

Dürer a fém megmunkálásának technikáját apja ötvösműhelyében, a fametszetkészítést pedig Michael Wolgemut műhelyében sajátította el. 1490-94 közötti, a korban szokásos, első vándorútja során ellátogatott Colmarba is, hogy a német rézmetszés nagy mesterénekMartin Schongauer műveit tanulmányozza. (A mesterrel már nem beszélhetett, mert ő röviddel korábban meghalt.)

Első nagyszabású grafikai alkotása az 1498-ban készült Apokalipszis fametszet-sorozat. Ez egy 15 nagyméretű lapból álló sorozat, amely János apostolnak a Mennyei Jelenésekről szóló szövegét illusztrálta. A lapok drámai feszültséggel és expresszív erővel jelenítik meg a bűnei miatt az emberiségre zúduló csapások vízióit. Ezek a nagyszabású, felfokozott érzelmi hatást mutató látomások, a reformáció és a német parasztháború előestéjén, a századforduló világvége-váró hangulatában, a kor minden borzalmát, szorongását és nyugtalanságát kifejezésre juttatják.

Albrecht Dürer: Apokalipszis egyik lapja: Az Apokalipszis négy lovasa